Az Egyesült Államok Adóhivatala (IRS) az utóbbi hónapokban példátlan válságba került. A Trump-adminisztráció által végrehajtott drasztikus költségcsökkentések, vezetői lemondások és politikai beavatkozások következtében az adóhatóság működése megingott, ami súlyos következményekkel járhat az amerikai költségvetésre és az adózási rendszer integritására nézve.
Erről tartott sajtóbeszélgetést az American Community Media, amelyen Michael Kaercher, a NYU Adójogi Központ igazgatóhelyettese, korábbi IRS ügyvéd, Natasha Sarin, jogi és pénzügyi professzor a Yale Egyetemről, Richard Prisinzano, a Költségvetési Laboratórium politikai elemzésért felelős igazgatója, valamint Aravind Boddupalli, vezető kutató, Urban-Brookings Adópolitikai Központ munkatársa vettek részt.
A Project 2025 szellemében újraaktivált Trump-kampányterv szerint az IRS működését is teljesen át kell alakítani: kevesebb hatalmat, szűkebb kereteket, és lehetőleg minél kevesebb kontrollt kell biztosítani az adóhatóság számára. Ennek már látszanak a jelei: a Trump-féle költségvetési javaslatok az IRS költségvetését 43%-kal vágnák vissza az elkövetkező öt évben. Ez több mint 100 milliárd dolláros kiesést is okozhat a nemzeti bevételekben a szakértők szerint.
Az IRS jelenlegi éves költségvetése 12,3 milliárd dollár. A Biden-kormányzat az elmúlt évben ugyan jelentős pluszforrást biztosított az ügynökségnek a végrehajtási kapacitás megerősítésére (80 milliárd dollár tíz évre), de a Trump-republikánus többségű képviselőház máris visszavágta ennek jelentős részét. Az első két évben több mint 20 milliárdot máris megvontak, további 30 milliárd sorsáról még vita folyik.
Tömeges vezetői lemondások és belső feszültségek
Az elmúlt egy évben négy kulcsfontosságú vezető is távozott az IRS éléről, köztük Daniel Werfel főigazgató-helyettes és Teresa Hunter, az informatikai infrastruktúráért felelős vezető. A távozásukat belső nyomás, politikai befolyásolás és a szakszervezetek által is bírált működési bénultság indokolta. Az IRS 2010 óta folyamatos leépítésen ment keresztül, de a jelenlegi válság új mélypontot jelent.
A vezetők rendre arra panaszkodtak, hogy nem tudják teljesíteni a feladataikat, mivel az állandó politikai támadások ellehetetlenítik a szakmai munkát. Az IRS munkatársainak létszáma 1990 óta folyamatosan csökken: jelenleg kevesebb mint 78 ezer alkalmazott dolgozik az adóhivatalban, miközben csak a telefonos ügyfélszolgálathoz évente több mint 250 millió hívás érkezik.
Végrehajtási válság és a leggazdagabbak mentessége
A Trump-adminisztráció célzott leépítéseinek egyik látványos eredménye, hogy a leggazdagabb amerikaiak adóellenőrzése szinte megszűnt. A 2020-as adatok szerint a 10 millió dollár feletti jövedelemmel rendelkező adófizetők alig 0,7%-át auditálták – 2010-ben ez még több mint 10% volt. Ezzel párhuzamosan a legszegényebb amerikaiak – például az EITC-t (Earned Income Tax Credit) igénybe vevők – továbbra is a célkeresztben maradtak.
Ez az egyenlőtlen végrehajtás nemcsak igazságtalan, hanem költségvetési szempontból is káros: a leggazdagabbak kikerülése az auditálás alól évi 100-150 milliárd dolláros veszteséget is okozhat a szövetségi költségvetésnek. Az IRS saját becslése szerint évente körülbelül 600 milliárd dollár adóbevétel hiányzik, aminek döntő része a leggazdagabb adóelkerülőkhöz köthető.
A politikai függetlenség felszámolása
Az IRS válsága nemcsak költségvetési kérdés. Trump nyíltan politikai eszközzé akarja tenni az adóhatóságot. A Project 2025 irányelvei között szerepel, hogy a főbb kormányügynökségeket – köztük az IRS-t – politikai kinevezettek révén irányítsák, független szakmai vezetők helyett. Ez a minta máris beépült: az IRS számos döntését most már a pénzügyminisztériumhoz rendelt politikai tanácsadók vizsgálják felül, mielőtt hatályba lépnének.
A Biden-kormány alatt elindított informatikai korszerűsítési program, amely 15 év után először modernizálta volna az IRS rendszereit, teljesen leállt. Ezzel párhuzamosan a kiberbiztonsági rendszerek frissítése sem történik meg, miközben a pénzügyi adatlopások száma 2023-ban rekordot döntött.
Az IRS válsága az amerikai demokrácia egyik alappillérét fenyegeti. A jól működő adórendszer nemcsak bevételi forrás, hanem a társadalmi igazságosság biztosítéka is. Az adóhatóság politikai fegyverré silányítása, szakmai lebénítása és pénzügyi kiéheztetése hosszú távon megingatja az államba vetett közbizalmat.
Ha a leggazdagabbak adómentesek lesznek, miközben a középosztály és a szegények fizetik a számlát, az nemcsak költségvetési probléma, hanem morális válság is. A költségcsökkentés látszólagos haszna mögött egy súlyos veszély rejtőzik: az állam működőképességének aláásása és az autoriter hatalomgyakorlás előkészítése.
Mi a tét? Az adóhatóság függetlensége vagy a politikai bosszú eszköze?
A legnagyobb veszély az, hogy az IRS fokozatosan elveszíti függetlenségét. A politikai kinevezések, a költségvetési megszorítások, az informatikai fejlesztések visszavágása, a személyzeti hiány és a célzott kivéreztetés nem csupán adminisztratív gondokat okoz. Ezek mind egyetlen célt szolgálnak: megsemmisíteni az adóhatóságot, mint az állam egyik legerősebb ellenőrző intézményét. Ahol nincs ellenőrzés, ott nincs felelősség. Ahol nincs audit, ott az oligarchák uralkodnak.
Ez nem elméleti veszély. Már most tapasztalható, hogy egyes nagyvállalatok nyíltan kijelentik: nem tartanak az IRS-től. A rendszer megbénítása lehetővé teszi a széles körű adóelkerülést, offshore manipulációkat, a szupergazdagok adómentességét — mindezt egy olyan közegben, ahol a tanárok, ápolók, bolti dolgozók fizetnek adót, miközben a leggazdagabbak könyvelők és jogi trükkök mögé bújva gyakorlatilag mentesülnek.
A demokratikus jogállam egyik sarokköve a méltányos adózás. Az IRS elleni hadjárat pedig nem más, mint egy újfajta társadalmi szerződés felrúgása: egy kasztrendszer kiépítése, amelyben a kiváltságosok nemcsak gazdagabbak, hanem érinthetetlenek is.
Amerika válaszút előtt áll
A Trump-féle program világos: a szabályozó intézményeket gyengíteni kell, hogy az állam működése a végrehajtó hatalom szeszélyének legyen alárendelve. Ez nemcsak az igazságszolgáltatásra, a sajtóra vagy a választási rendszerre vonatkozik — hanem az adóhatóságra is. Ha az IRS elveszíti az erejét és tekintélyét, akkor eltűnik az utolsó gát, ami megakadályozhatná, hogy Amerika plutokráciává váljon.
A kérdés tehát nem technikai vagy fiskális. Ez egy politikai és erkölcsi kérdés. Megengedjük-e, hogy az adóhatóság egy autoriter hatalom játékszerévé váljon, vagy kiállunk az intézményi függetlenség mellett?
A válasz nem csupán a kongresszus dolga. Ez minden amerikai állampolgár felelőssége. Az adórendszer nemcsak pénzről szól. Hanem arról, hogy kik vagyunk — és milyen országban akarunk élni.
