A Fidesz már a kilencvenes évek végén klasszikus maffiaként működött, Orbán pedig már akkor is egy maffiafőnök volt. Akkor még Simicska volt a maffia organizátora és végrehajtó embere, akit Orbán kinyírt, amikor túl nagy haatlmat összpontosított a kezében és Orbán fejére akart nőni. Orbán kegyetlen, kíméletlen maffiózó volt már akkor is, aki kinyírta az ellenfeleit a politikában, ha tehette, és a gazdaságban egyaránt, s a kettő gyakran találkozott. Nemcsak a hatalom, a pénz és a gazdagság motiválta, hanem az ellenfelek hátországának gyengítése is.
A németek a Spiegel hasábjain kezdtek el tiltakozni és a nyilvánosság elé tárni, hogy Orbán ma már nemcsak a magyarországi konkurenciát darálja le maffiamódszerekkel, hanem a külföldieket is ugyanazokkal a módszerekkel akarják kiszorítani. Ennek lényege, hogy amire szemet vetnek, és amit meg akarnak szerezni, arra „visszautasíthatatlan” ajánlatot tesznek, és maffiamódszerekkel arra kényszerítik a kiszemelt céget, hogy a tulajdonát bagóért vagy semmiért, esetleg szabad elvonulásért adja át nekik. Ugyanez volt az amerikai cégekkel is, amikor kitoltattak egyesek az USA-ból.
A magyar cégekkel szemben bevetették az államgépezetet is, leginkább az adóhivatalt és a rendőrséget. Ügyeket kreáltak, zsaroltak és fenyegettek, s aki azt akarta, hogy megússza, az engedett, és átadott mindent. Az okosabbak még azelőtt külföldre települtek, hogy Orbán elkezdte volna a támadást ellenük. Mindenkinek kell egy mentor az Orbán-maffiában, ha túl akarja élni, vagy jeleznie kell: nem szándékozik semmit tenni Orbán ellen, nem szervezkedik, nem áll az ellenzék mellé, nem avatkozik be, nem kell tőle félni. Esetleg valahol valakinek valamit lead.
Aki ezt nem teszi meg, célponttá válik, elvesznek tőle mindent.
Orbán egy belterjes beteg gazdasági modellt épít, amelyből kikapcsolja a szabad piaci versenyt és a szabadságot. A legfontosabb cégeket és iparágakat saját tulajdonba veszi a családja, a strómanjai és az oligarchái nevén. Ezeket az állami szektorral összeboronálja, hogy a magántulajdonába került és a piaci verseny alól kivont cégek és gazdasági szektorok állandó anyagi utánpótlást kapjanak állami keretből és közpénzekből. Ez egy teljesen új gazdasági modell, ami még csak nem is unortodox, hanem közönséges lopás és maffiaszerű működés, az ország teljes kisajátítása és lerablása.
A külföldi (nyugati) tulajdonú cégek ebbe a rendszerbe egyre kevésbé férnek bele, mert nincsenek beágyazódva ebbe a struktúrába, működésük pedig nem maffiajellegű, hanem jogállami normákat követ. Ezért a terjeszkedő polip karjai elérik őket, mert elirigylik a pénzüket, a profitjukat és a vagyonukat, másrészt egyre több mindent akarnak beépíteni az Orbán-maffia szervezeti hálójába. Így a külföldi cégeknek előbb-utóbb nem lesz maradásuk, a legmocskosabb maffiamódszerekkel marják ki és üldözik el, gondosan lefosztva őket. Ezért születnek bizonyos törvények, mintha lenne jog.
A hülyék számára ennek a gengszterizmusnak a neve a „magyar nemzeti tulajdon arányának növelése a külföldi tulajdonnal szemben”, amelyben a „magyar nemzeti tulajdon” az Orbán-maffiát jelenti. Ebbe csak az Orbán által tulajdonolt és mozgatott hálózat tartozik bele. A felcsúti „G” egyszerűen ellopja az egész országot, és létrehoz egy szabad verseny, szabad piac nélküli beteges és torz gazdasági szerkezetet, amely egy darabig saját magát növeszti, majd saját magát falja fel. Egy olyan tó, aminek nincs se kifolyása, se befelé folyása, és a végén beposhad. Ez is inflációt gerjeszt.
A németek vészjelzése azt jelzi, hogy a magyar cégek bekebelezése után elkezdődött a külföldi tulajdonú cégek elrablása. Ugyanolyan kíméletlen, kegyetlen és embertelen maffiamódszerekkel, s a kimenetelét borítékolni lehet. Ha azonban Orbán elüldözi az ország jövedelmének jelentős részét biztosító német cégeket, főleg az autóipart, akkor Magyarországnak meszeltek. Márpedig Orbán a végén mindent magának akar. A németek azt mondják, „bizonytalan a jogi környezet”.
Merkel-fiókák, akik bedőltetek Orbánnak, ez nem „bizonytalan a jogi környezet”, hanem a legteljesebb jog nélküliség, egy korlátlan uralommal rendelkező, kielégíthetetlen étvágyú zsarnok akarata irányít mindent. Azt vesz el, amit akar. Előbb a profitot, letöri a kiszemelt cégek bevételeit extraadókkal, profitadókkal, árstoppal, ársapkával, s a végén örülni fognak, ha elmehetnek, és mindent átadhatnak. Az első Orbán-kormány idején, amikor az volt a mondás, hogy „ne mi kapjuk a legtöbbet”, még bizonyos határok között működött a maffia. Azóta már nincsenek korlátok, minden kell.
Welcome to Hungary! Az Európai Unióban.
