Magyar Péter a HVG-nek adott újabb botrányos interjút, amelyben azt állította, hogy „a Momentum bűnben fogant”, mert nem támogatta a fideszes olimpiát. Magyar szerint a Momentum egy „nemzeti ügy ellenében kampányolt”, ami – ugyebár – megbocsáthatatlan.
Magyar interjújának szinte minden állítása hazugság, nagyotmondás vagy propaganda, amelynek minden részletét el kellene utasítania annak a baloldali és liberális rétegnek, amely Magyar feltétlen híve, s bármit elfogad tőle. A történelem ismer elrettentő példákat.
Hogyan képesek Magyar támogatói tükörbe nézni, amikor önmagukat kell leköpni, mert olyan fideszes embernek csápolnak (vagy az Orbántól való szabadulás hamis reményében mindent eltűrnek), aki az identitásuk alapjait kérdőjelezi meg naponta?
A Nolimpiai népszavazást aláírók most mit mondanak? Akkor tévedtek vagy most? Vagy ez sem számít? Semmilyen hazugság, fideszes fasiszta propaganda nem számít. De akkor miért akarják leváltani a Fideszt egy másik Fideszre? Egy rosszabbra.
Orbán olimpiája minden volt, csak nem nemzeti ügy. Nem véletlen, hogy a népszavazást sem vállalta a Fidesz, hanem magától visszalépett, hogy ne szenvedjenek vereséget egy népszavazáson. Az olimpia a diktatúra propagandarendezvénye lett volna.
Nem véletlen az sem, hogy a Momentum a Nolimpia kampánnyal kora „messiása” volt, a fiatal liberálisok pártja hasonló szerepet töltött be, mint Magyar. A Momentum eredendő bűne ugyanaz volt, mint a DK bűne, hogy bement a parlamentbe és a rendszer része lett.
Az ellenzéket szőröstül-bőröstül demagóg módon elutasító magyarista híveknek ezt kellene észrevennie, hogy a csaló választáson való részvétel, a rendszer legitimálása, a parlamenti kollaboráció és a NER korlátai tették hiteltelenné az ellenzéket. Nem Magyar hiánya.
Magyart az teszi népszerűvé, hogy még nem ment végig ezen az úton, ezért bármit lehet remélni tőle, és bármit bele lehet látni. De Magyar is ugyanazon az úton indul el, s ugyanaz vár rá, azzal a különbséggel, hogy az eddigiek demokraták voltak, Magyar viszont fideszes.
Ezt tükrözi minden megszólalása, amikor nem a gyűlésein mondja el a patikamérlegre tett sablonjait. Ezek közé tartozik a NER-olimpia nemzeti ügynek nevezése, a Momentum egész létezésének és tisztességének megkérdőjelezése.
Donáth Anna keményen megkapta azt, amire számíthatott volna. Hiába próbált udvarolni Magyarnak, liberális politikustól elfogadhatatlan módon viselkedni, liberális elveket feladni, mert Magyar nárcisztikus pszichopata, egy diktátor, aki magán kívül nem tűr meg senkit.
Abban pedig ne reménykedjen senki, hogy Magyar meggondolja majd magát, ha kényszer lesz a koalícó, mert Magyar nem fog koalícióra lépni senkivel. Vagy vezér vagy semmi. Ez a Momentum szerencséje, mert ha egy fasisztával koalícióra lépne, az gyalázat lenne.
Még taktikailag is rossz döntés volt Magyarhoz dörgölőzni, mert ha egy momentumos látja, hogy a Momentumnak semmi baja Magyarral, nem kifogásolja a borzalmait, akkor miért maradna momentumos, akkor inkább lesz magyarista.
Az is gyalázat, hogy egykori baloldaliak és liberálisok eszüket vesztve támogatnak olyan embert, aki büszke a 2006-os fideszes csőcselék puccsra, aki 14 évig testesítette meg azt, amitől szenvednek, szívből utálnak, mert szépeket hazudik nekik, amiből nem lesz semmi.
Ha kettévágja az ellenzéki szavazókat, az biztos Orbán kétharmad. Ez pedig éppen azért fájdalmas, mert az életszínvonal romlása miatt Orbán hanyatlásban van, a Magyar cirkusz attól működik, hogy az embereknek elegük van. Ebből csinál Magyar megint kétharmadot.
