Nemigen fog tudni hivatalos civil-ellenzéki államfőjelöltként felszólalni március 15-én Majtényi László. A kormánypártok ugyanis még a nemzeti ünnep előtt megtartanák a köztársasági elnökválasztást.
Az alaptörvény szerint a köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30 és legfeljebb 60 nappal kell megválasztani. Áder mandátuma május 10-én jár le, így leghamarabb március 10-én lehetne szavazni. A Fidesz tervei szerint március 13-án választanák meg (újra) Ádert, így a nemzeti ünnepen már ismét ő díszeleghetne e poszton.
A két körös választás első fordulójában kétharmados többséggel győzhet egy jelölt, ám ha ez nem sikerül (mint ahogy jelen esetben nem fog), a második szavazáskor már elegendő, ha az érvényes szavazatok közül a legtöbbet kapja.
Majtényit az MSZP jelöli hivatalosan február 15-én. Ami esetében a legfeltűnőbb, az a mögötte kialakult nem szokványos ellenzéki egység.
A kormány nem alszik jól, mert sosem tudja, hol üti fel a fejét valami hatalmát fenyegető elem, az aljasság szimfóniájában falsul csengő hang.
Azzal Majtényi sem áltatja magát, hogy elsöprő győzelmet arathat, de amit vár, reális: egyáltalán adódjon egy lehetőség a köztársaság állapotának megbeszélésére. Ez az elgondolás már önmagában nem illik a fentebb említett zenei koncepcióba.
(Majdnem lemaradt: a kormánypárti „sajtó” szerint Majtényi természetesen a „Soros-birodalom” államfőjelöltje. De ezt talán felesleges is volt említeni.)
