Angela Merkel elutasítja, hogy az uniós támogatások csökkentésével büntessék a közös döntések végrehajtásától elzárkózó vagy a jogállamiság ellen vétő tagállamokat, köztük Orbán magyarországát és az Orbán áltel fertőzött lengyeleket. A német kancellár erről az EU jövőjéről szóló római nyilatkozat aláírásának alkalmából az ARD köztelevíziónak adott interjúban beszélt.
Arra a kérdésre, ésszerű megoldásnak tartja-e, hogy a közösség alkalmazza egyetlen nyomásgyakorlási eszközét, a fejlesztési támogatások csökkentését a menekültek szétosztásáról hozott döntéssel szembeforduló Magyarországgal vagy Lengyelországgal szemben, ahol az igazságszolgáltatást és a médiát érintő kormányzati törekvések nem illeszkednek a római nyilatkozatban is hangsúlyozott jogállamisághoz, Angela Merkel azt mondta: először a „lényegről” kell tárgyalni a tagországokkal, és ezt a feladatot az Európai Bizottság végzi el. Utána a többi tagországnak is állást kell foglalnia.
Miközben még mindig sokan aggódnak, hogy Merkelt nehogy a szélsőjobb váltsa a német válastzásokon, szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy az Európai Unió gyengülése Merkel időszakának terméke, és Merkel védőszárnyai alatt nőtt ki a tojásból Orbán rendszere is, és az már követőkre is talált Lengyelországban. Merkel kotlóstyúkként védelmezte Orbánt és ezzel érvénytelenítette az EU legnagyobb ígéretét a posztkommunista országok polgárai felé, hogy az EU megakadályozza nacionalista és jogtipró diktatúrák kialakulását.
Ez mindenképpen Merkel bűne, az Európai Unió egyszerűen nevetségessé vált, és olyan bátorítást adott ezzel Orbánnak, hogy bármit megtehet, hogy Orbán nyíltan rombolja az EU-t, tagadja az európai értékeket, nem tartja be a törvényeket és a közös szabályokat, s ami ennél is katasztrofálisabb, Putyin és az orosz érdekek ötödik hadoszlopa az Unióban. Merkel azonban nem józanodott ki a világban végbemenő események láttán. Németország álláspontjáról szólva kiemelte: „nem tartom nagyon jónak, hogy egyszerűen pénzre váltsuk az aggodalmat okozó fejleményeket, és fenyegetni sem szeretnék”.
Fenyegetni nem kellene, hanem egyszerűen választás elé állítani a jogállamot felszámoló é Brüsszelt szidalmazó Orbánt, hogy válasszon: illiberális NER vagy Európai Unió. Semmit nem kötelező betartani, mindent csinálhat úgy, ahogy akar, csakhogy akkor az Európai Unión kívül. Ha maradni akar, akkor tisztelnie kell másokat, nem gyalázhatja az EU-t és a közös értékeket, és el kell fogadnia a közös szabályokat. Külügyminisztere nem beszélhet úgy az EU tisztségviselőiről és a tagállamok kritikus politikusairól, mint a kutyákról.
Mint mondta, „a fenyegetés nem helyes, a jogállamiság és a szabadság pedig olyan érték, amelynek tisztelete az uniós tagság feltétele, éppen ezért beszélnünk erről (a tagjelölt) Törökországgal, és Lengyelországgal is tárgyalni kell, ha vannak értékelések, amelyek szerint nem válaszolták meg kielégítően és átláthatóan” a jogállamiságra vonatkozó kérdéseket. Mindez nevetséges, mint ahogy az is, hogy még Törökország EU-tagságát is emlegeti.
Arra a kérdésre, hogy mindennek alapján valóban nem akarja az uniós támogatásokat nyomásgyakorlási eszközként használni, Merkel azt mondta, hogy „ebben az interjúban nem szeretnék fenyegetni, hanem tenni szeretnék azért, hogy a jogállamiságot az elvárásainknak megfelelően betartsák mindenütt Európában”. De ha nem értenek hét éve a szép szóból, és cinikusan kijátszanak minden szabályt, akkor hogyan képzeli Merkel azt, hogy a jogállamiságot betartatja mindenütt Európában. Ezzel már kissé elkésett.
A magyarok nem várhatják azt, hogy az EU oldja meg helyettük a belpolitikai kérdéseket, de azt elvárhatják, hogy az EU legalább saját alapszerződését és szabályait követelje meg, mert ma már Orbán kizárólagos hatalmat gyakorol, rendszerét pedig úgy bebotonozta, hogy az demokratikus úton leváltani nem lehet, mert a választási törvényt megváltoztaták önhatalmúlag, és ez lehetetlenné teszi. Ebben az esetben az EU-nak már lenne dolga.
Ha elmúlik a szélsőjobb veszély, akkor a magyar demokrácia híveinek most már azért kell szurkolniuk, hogy ne az Orbánt fedező Merkel, hanem Schulz nyerjen, aki azt ígérte, hogy elkötelezett ellenfele lesz azoknak, akik bohócot csinálnak az EU-ból és saját népükből, a jogállami normákat pedig megsemmisítik.
