Miután lassan lelepleződik a világ szélsőjobboldali fordulatának valódi oka, az orosz propaganda, az álhírek terjesztése, az orosz titkosszolgálat és az “alt-right” (szélsőjobb) kapcsolata, kezd normalizálódni a helyzet. Semmi más nem történt, mint a liberális demoráciák elleni orosz támadás, amelyhez a nemzeti szélsőjobboldalt használják fel.

A világ azonban köszöni szépen nem kér Putyin rendszeréből és az általa irányított alt-right szélsőjobboldali, elmebeteg diktátorokból sem, és kezdi megérteni, hogy a szabadság és az emberi jogok időszaka nem járt le, ez a mindenkori fasiszták propagandája (már Hitler is ezt hirdette), a liberális demokráciának nincs alternatívája, csak a jogfosztás és a diktatúra. Ezért Angela Merkel pozíciója is megerősídött, és a fél évvel ezelőtti ijedelemhez képest úgy tűnik, nincs esélye a Putyin által pénzelt és támogatott szélsőjobbnak a választásokat megnyerni sem Németországban, sem Franciaországban. Hollandiában és Ausztriában már veszítettek.

Amerikában még a lelepleződés előtt sikerült Trumpot hatalomra juttatni, de ha a független vizsgálat eredeményes lesz, akkor Trump ebbe bele is bukik. Az amerikai történelemben a legnagyobb botrány lesz, ha kiderül, hogy orosz kémek segítségével a Kreml választott elnököt Amerikának. Mekel már bizakodva tekinthet a jövőbe, és legfeljebb attól kell majd tartania, hogy a Schulz meg ne előzze, ami egyébként az Uniónak és a magyar demokrata érzelmű polgároknak jobb lenne.

Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) nyerte meg ugyanis a németországi Saar-vidéken rendezett tartományi törvényhozási (Landtag-) választást. A vasárnap este kihirdetett hivatalos, előzetes végeredmény szerint a CDU a szavazatok 40,7 százalékát szerezte meg, 5,5 százalékponttal meghaladva a legutóbbi, 2012-ben tartott választáson elért 35,2 százalékot. Az eddigi, és várhatóan jövőbeni koalíciós társ, a szociáldemokrata párt (SPD) 29,6 százalékkal a második helyen végzett, 1 százalékponttal elmaradva az öt évvel ezelőtti 30,6 százaléktól.

A 2013-ban alapított szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) a szavazatok 6,2 százalékával jutott be a saarbrückeni Landtagba. Saar-vidék a legkisebb német tartomány, a választásra jogosultak száma 775 ezer volt, ami 1 százaléka az ország lakosságának. A részvételi arány 69,7 százalékra emelkedett a 2012-es 61,6 százalékról. Több mint 540 ezren adták le voksukat, az öt évvel ezelőtti 491 ezer után. Annegret Kramp-Karrenbauer tartományi miniszterelnök a választás után kiemelte, hogy Saar-vidék a 2012-ben alakított CDU-SPD koalíció folytatására szavazott, és elutasította a az SPD és a Baloldal kilátásba helyezett együttműködését. Ez országos jelentőségű, fontos üzenet a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásra tekintve.

A miniszterelnöki tisztséget hat éve betöltő, rendkívül népszerű politikus hangsúlyozta: a választók azt is kifejezték, hogy elégedettek a munkájával és azt szeretnék, ha továbbra is ő vezetné a tartományi kormányt, és Saar-vidék baloldali fordulat helyett kitartana “a közép” politikája mellett. Martin Schulz SPD-elnök, kancellárjelölt elismerte, hogy pártja nem érte el célját a tartományban, de szavai szerint ez nem azt jelenti, hogy nem éri el legfőbb célját, a politikai fordulatot egész Németországban. Az SPD-nek kitartásra és egységre van szüksége, hiszen a Bundestag-választás kampánya “nem sprint, hanem maratonfutás” – mondta.

Az Európai Parlament volt elnöke azzal kapcsolatban, hogy miként érvényesült Saar-vidéken a “Schulz-hatás” – vagyis megjelenése a német országos politikában, aminek révén szövetségi szinten jelentősen emelkedett az SPD támogatottsága  -, azt mondta, hogy a tartományban inkább a miniszterelnök népszerűsége, a “Kramp-Karrenbauer-hatás” érvényesült.



Szóljon hozzá

  • (nyilvánosan ez nem jelenik meg)