Novák kinevezése egyértelműen jelzi a szándékot, hogy Orbán erősíteni akarja a kultúrharcot és a liberális jogállamiság, a demokrácia elleni küzdelmet. Ez rendszerének lényege és kovásza, amely a 21. századi keresztényfasiszta önkényuralmat egyben tartja. Ha gyengülne a kultúrharc, az Orbán-rendszer elveszítené erejét, támogatottságát és összeomlana. Ennek a kultúrharcnak a lényege a „család” nevében zajló propaganda, ami azért hamis, mert nem a családokról szól, hanem a liberális jogállamok által védett szabadságjogok, a jogegyenlőség és az emberi jogok ellen irányul.
Az Orbán-modell lényege, hogy a jogfosztást és az önkényuralmat a „családvédelem” címén legitimálja, azzal szerez támogatást a diktatúrához, hogy a család, azon keresztül a nemzet és a vallás védelmében van szükség a diktatúrára, mert a liberális demokrácia, a jogállam olyan jogokat biztosítana, ami ezeket rombolja. Ehhez alkották meg a „család” elvont fogalmát, mint a kereszténység célját és értelmét, miközben a kereszténységnek semmi köze a családhoz, a kereszténység az egyéni üdvösségről és megigazulásról, az engesztelő áldozat és az isteni kegyelem elfogadásáról szól.
A 21. századi keresztényfasizmus annyiban a középkori totális állam, a feudális katolikus Európa ideológiájának feltámasztása, hogy az „erkölcsöt” azonosítja a kereszténységgel, és a leválthatatlan államhatalom azzal szerez magának jogot az uralkodásra, hogy a valláserkölcsöt (a tízparancsolatot és a vallási erkölcsi törvényeket) helyezi az emberi élet középpontjába, amit az állam védelmez a nem hívőkkel szemben is. Ez abszolút bibliaellenes, de ez az alapja az állam és az egyház, a vallás és a nemzet összefonódásának, amiből ez utóbbi a keresztényfasiszta diktatúrák alapja.
Formálisan az állam és az egyház különvált (a látszat szintjén, mert Semjén például maga az egyház az államban), de az erkölcsöt jelentő vallásideológia és az állam azonosítása megmaradt. Ebben a csalásban, amivel a felvilágosodást (és annak vívmányait) szüntetik meg, a 21. századi fasiszta diktatúrákban kiemelt szerepet játszik a „család” elnevezés köré épülő hazug propaganda, amit azért tudnak egyszerű emberekkel elfogadtatni, mert a szó formai alakja miatt azt hiszik, hogy ez valóban a családról szól, amit az emberek pozitív értéknek tartanak.
A szélsőjobboldali keresztényfasiszta ideológiában azonban a „család” nem az egymásnak hűséget fogadó emberek szereteten és kölcsönös tiszteleten alapuló életközösségét jelenti, hanem ez egy támadó fegyver az egyéni jogok és az egyének szabadsága ellen. A „kereszténység” nevében kiválasztottak olyan szexuális, nemi identitáshoz kapcsolódó létformákat, amelyek a többségtől eltérnek, és amelyeket „családellenesnek” minősítenek és kriminalizálnak.
Minden „családellenes”, ami eltér a többségi normától, amit a valláserkölcs hirdet (és amihez semmi köze nincs a kereszténységhez, mert az kereszténység nem erkölcs, és nem az erkölcs az alapja az üdvösségnek), kivéve azokat a bűnöket, amelyeket a mások emberi jogait (bibliallenesen) megkérdőjelező képmutatók követnek el: így például nem családellenes a keresztényfasiszta ideológia szerint a házasságtörés, mert azt a keresztényfasiszták is elkövetik, sem az asszonyverés, ami a férfi vele született joga, sem a családon belüli erőszak, mert az leszbikus, feminista ideológia, stb..
Ezért a keresztényfasiszta „családvédők” nem védik a családot azoktól a jelenségektől, amelyek a családokat valóban fenyegetik, és azokról soha szó sem esik, az isztambuli egyezményt nem is írják alá, mert a vakkomondor ott van minden keresztényfasiszta házában. Pedig a családon belüli erőszak, az alkoholizmus, a házasságtörés, a gyerekek és a feleségek bántalmazása sokkal gyakoribb, és sokkal nagyobb károkat okoz, mint az abortusz, a homoszexualitás, a transszexualitás és mindazok, amelyeket családvédelem címén támadnak.
Ezeket sem azért támadják, mert veszélyt jelentenek a „családokra”, hiszen mit árt egy heteroszexuális családnak az, ha valaki más homoszexuális? Legfeljebb az, hogy ő nem alapít családot (ha nem fideszes képmutató), vagy azzal szeretne családot alapítani, akit ő szeret, de ezt megakadályozzák családvédelem címén, ami nonszensz. Még azt sem lehet mondani, hogy a saját családjukat védik, mert ami a heteroszexuális és/vagy vallásos családokat fenyegeti, azoktól nem védenek senkit: fejbe lehet rugdosni a gyereket, lehet pálinkázni mértéktelenül, az asszony verése belefér.
A keresztényfasiszta valláserkölcsöt hirdető ember lehet parázna, tarthat püspök-, politikus- és színésznő szeretőket, verheti a feleségét, lehet durva a családjához, még buzi is lehet, ha jól titkolja, az ő családjukat nem kell védeni semmitől. Kizárólag attól, ha olyan emberek, akikhez nekik semmi közük nincs, más nemi identitással születtek, mást és másképp szeretnek, és emiatt nem üldözik őket. Ez számukra elfogadhatatlan. Kurvázni lehet, az asszonyt verni lehet, gyereket terrorizálni lehet, ez mind keresztényi, olyan jogokat gyakorolni, amit a libeális jogállam megvéd, azt nem lehet.
Mivel a liberális jogállam védi az emberi jogokat, védi az egyházon kívüli emberek erkölcshöz és erkölcstelenséghez való jogát is (teljes összhangban a Bibliával, lásd a búza és a konkoly példázatát, ami maga a liberális jogállam), „családvédelem” címén ezt a liberalizmus, a demokrácia és a jogállamiság elleni támadásra használják fel. A „család” a hamis jelszó, amivel becsapják az embereket. Ez az eszköz, a cél a fasiszta állam, amely ezzel legitimálja magát, és ezzel kérdőjelezi meg a demokráciát. A demokrácia ezért családellenes, keresztényellenes és veszélyes.
Az antiliberalizmus mindig antiszemitizmus, de a zsidózást felváltotta a „családvédelem”, a 21. századi fasiszta számára nem a zsidó, hanem a homoszexuális az ellenség, aki persze „zsidó”, mert a zsidók (értsd: liberális demokraták) védik őket. A mai keresztényfasiszta is tudja, hogy ez antiszemitizmus, ezért is azonosul vele, és a zsidókkal (liberálisokkal) szembeni klasszikus repertoárból az „ekölcstelenséget”, ezen belül is a homoszexualitást emelték ki, amit a pedofíliával azonosítanak, s amit most is a zsidó világ-összeesküvés (Soros, Brüsszel, háttérhatalom) védelmez.
A magyar keresztényfasiszta rendszer legambíciózusabb és legönteltebb karrieristája, Novák Katalin találta meg és integrálta ezt a tematikát az Orbán-rendszerbe, miután az amerikai szélsőjobb fundamentalista elfasizálódott evangéliumi keresztény mozgalma az orosz titkosszolgálatokkal ezt nemzetközi „családjogi” mozgalommá tette. Novák ebbe kapcsolódott bele, ezt vette át, és lett a hátborzongató, hideglelős, beképzelt és öntelt, undorító, állandó mosolyával a legsötétebb fasiszta kultúrharcos az Orbán-rendszerben. Ezért lesz belőle államelnök.
Mivel ez a tematika lett az orbáni fasiszta diktatúra ideológiájának és propagandájának alapja, ez tette őt nélkülözhetetlen emberré. Novák a nem létező köztársaság elnökeként ezt a család kamut fogja képviselni, ami nem a családokról, hanem embertársai megbélyegzéséről, kirekesztéséről, jogfosztásáról és az ellenük való uszításról, a gyűlöletkeltésről szól. Ez pontosan az ellentéte annak, ami egy valódi köztársasági elnök feladata lenne. Nováknak mostantól azok elnökének is kellene lennie, akiket eddig megbélyegzett, és az ő jogaikat is kellene védenie.
Ennek az ellenkezője várható, mert ennek köszönheti a kinevezését. Ezért nemcsak egy érdemtelen ember kerül az államfői posztra, hanem egy kultúrharcos karrierista, aki már teljes mértékben azonosult a keresztényfasiszta gyűlöletideológiával, amit ettől kezdve erősebb pozícióból folytathat. Nem az országot, nem a magyar embereket, hanem egy fasiszta rendszert szolgál és védelmez. Visszasírjuk egyszer még a „Bajszos Szart”, a „Ne írd alá” Jánost, aki csak aláírt mindent, de amúgy a pecázáson kívül más nem érdekelte. Egy törtető, képmutató fasiszta kultúrharcos váltja.
Megválasztását még azon a alapon sem lehet ünnepelni, hogy nő kerül ilyen jelentős pozícióba, mert a legbigottabb és legósdibb nőellenes ideológiát képviseli. Azt mondta, hogy a nők a férfiakkal ne versenyezzenek, elégedjenek meg a konyhával és csak szüljenek, fogadják el, hogy ugyanazért a munkáért kevesebbet keresnek. Miközben ő maga egy női vezető, sőt karrierista, aki hatalmas fizetést kap. De a többi nő elégedjen meg házimunkával és fele annyi fizetéssel, mint a férfiak. Novák a maga nemében éppen olyan képmutató, mint az ereszen közelekedő kultúrharcos Szájer.
Ez az ideológia pedig maga a családellenesség, mert ez a gyökere a családon belüli elnyomásnak és bántalmazásnak. Novák a családellenesség élő szobra. Mindent elmond Novákról, hogy a vele szembeni jogos kriytikákra úgy reagált, hogy a „baloldali politikusok nem tisztelik a nőket”. No komment.
Íme, az erkölcsös, mélyen hívő, keresztény családanya mintaképe, amint a fasiszta Salvini ölelgeti. Ezt egy nem keresztény, nem hívő, nem családvédő nő sem engedné meg magának és főleg nem engedné meg Salvininek. Nagy viháncolások közepette.
