Kedves Bálint,
azért írok nyílt levelet, mert a tartalma másokat is érint, s Magyarország jövőjéről van szó. Legalábbis erre utal Békesi László Facebook-oldalán megjelent hozzászólásod, amire ebben a formában szeretnék reagálni. Békesi László azzal a kommentárral osztotta meg Varga Sándor elemzését, hogy az bizonyítja, Magyar Péter alkalmatlan Orbán legyőzésére.
Ezt írtad: „Nézem a sok lájkolót. Ők kire fognak szavazni? Orbánra, DK-ra? Vagy otthon maradnak? Az mind ugyanaz: Orbán támogatása, egy aljas, rohadt, elnyomó, a népét kifosztó, Putyinnak behódoló rendszer támogatása, és mindezt valami magasabb erkölcsiség, elvhűség nevében? Milyen végtelenül szomorú dolog az öntelt elhülyülésnek ez a színtje.”
Mindezt azért írtad, mert nem mindenki akar Magyar Péterre szavazni. Méghozzá „valami magasabb erkölcsiség, elvhűség nevében”, amit öntelt elhülyülésnek nevezel. A magasabb erkölcsiség és elvhűség szerinted öntelt elhülyülés. A pragmatizmus szerinted azt kívánná, hogy mindenki tegyen félre minden erkölcsi megfontolást, demokratikus elveket, mert a cél a „rohadt, elnyomó, a népét kifosztó, Putyinnak behódoló rendszer” leváltása.
Azt mondod, a cél szentesíti az eszközt. Szerintem nem, s így a cél sem elérhető. Ez nem öncélú „erkölcsi szépelgés”, hanem annak felismerése, amit Bibó, Arendt és Weber is leírt. Aki Machiavelli nyers logikáját elfogadja, az nem megdönti, hanem belülről reprodukálja az elnyomó rendszert. Az elvszerűség a leghatékonyabb pragmatizmus. A hisztérikus pánik és az elvszerűség feladása a diktatúra előszobája.
Az érvelésed politikafilozófiai nonszensz.
Érvelésed nemcsak elválasztja, hanem szembeállítja az erkölcsiséget és az elvszerűséget az aljas, rohadt, elnyomó, a népét kifosztó, Putyinnak behódoló rendszer leváltásával. Aki elvszerű és vannak morális megfontolásai, vannak erkölcsi normái, szerinted az nem akarja az aljas, rohadt, elnyomó, a népét kifosztó, Putyinnak behódoló rendszert leváltani. Az elvszerűség és a moralitás akadálya egy aljas és rohadt, elnyomó rendszer leváltásának.
Az Orbán-rendszer azért aljas, rohadt és elnyomó, mert híján van minden elvszerűségnek és erkölcsi normának. Az Orbán-rendszer azért lett aljas, rohadt és elnyomó, mert elvek és erkölcsi érzék nélkül való. Te azt gondolod, hogy Orbán rendszerét úgy lehet leváltani, ha a demokraták hozzá hasonlóan elvtelenek, romlottak, aljasak és immorálisak lesznek. De egy tézist csak egy antitézis győzhet le. Belzebub által nem lehet kiűzni az ördögöt.
Ha Orbán legyőzése azt kívánja meg, hogy mindenki hozzá hasonlóan romlott, elvtelen és erkölcsi érzék nélkül való legyen, ha olyanná kell válni hozzá, mint Orbán, akkor minek kell Orbánt leváltani? Akik leváltják, éppen olyanok, mint ő. De mi azt gondoljuk, hogy az elvek és az erkölcsi normák nem akadályai, hanem feltételei Orbán leváltásának. Magyar Péter a poszt szerint is ezért alkalmatlan Orbán legyőzésére, mert ezek hiányoznak belőle.
Ezért soha nem tud Orbán fölé kerülni. Magyar Péter nem ellentéte Orbánnak, hanem csak riválisa. Éppen olyan, mint a mestere. Ezért nem tud mást létrehozni, mint Orbán. Amikor legnagyobb lesz, akkor lesz olyan, mint az ő mestere. Az elvek és morális megfontolások éppen attól védenek meg, hogy Orbánt egy ugyanolyan ember kövesse, mint ő, aki egy Orbán nélküli Orbán-rendszert ígér. A szomorú az, hogy Te ezzel is megelégszel, mi nem.
Mi nem hülyültünk el, az önteltség távol legyen tőlünk, de mi nálad is jobban utáljuk ezt az aljas, rohadt, elnyomó, a népét kifosztó, Putyinnak behódoló rendszert. Mi nálad is jobban meg akarunk szabadulni tőle, ezért nem egy másik aljas, rohadt, elnyomó, népét kifosztó rendszert akarunk, hanem az ellenkezőjét. Ennek alapfeltétele pedig a demokratikus elvek és a morális normák tiszteletben tartása és megkövetelése. Mi vagyunk a szent maradék.
Megkockáztatom, hogy Orbán kétharmados hatalomra jutását és rendszerének kialakítását is az tette lehetővé, hogy az általad jól ismert liberális demokratikus oldal a pragmatizmus jegyében elhagyta a demokratikus elveit, erkölcsi érzékét és elkötelezettségét. Elveszítette emiatt az Orbánnal szembeni morális, szellemi és politikai fölényét. S miután nem maradt semmije, Orbán zavartalanul építhette ki illiberális korlátlan uralmát.
Akik élenjártak az elvhűség és a magasabb erkölcsiség megtagadásában, felelősek Orbán rendszerének létrejötte miatt. Ennek az iskolának a képviselői egyenként beazonosíthatóak, mint Magyar Péter támogatói. Elvtelenségükkel és immoralitásukkal Orbán után egy másik populista szörnyeteget szabadítottak az országra, aki az aljas, rohadt, elnyomó, és a népét kifosztó rendszert egy aljas, rohadt, elnyomó, és a népét kifosztó rendszerrel váltaná fel.
Jó fa jó gyümölcsöt terem, rossz fa rossz gyümölcsöt terem. Ti azt akarjátok elhitetni újra az emberekkel, hogy nincs szükség jó fára, a rossz fa is teremhet jó gyümölcsöt. Az elvek és a magasabb erkölcsi normák azt mondják, hogy Magyar Péterből csak másik diktatúra nőhet ki. Ezen a fán már most rothadt minden gyümölcs. De ti megetetnétek velünk. Nem tanultatok semmit saját pártotok bukásából és megszűnéséből.
Mi benneteket is elvek és magasabb erkölcsi megfontolások miatt követtünk, mert mi azt hittük, hogy ti is ilyenek vagytok. Tévedtünk. Viszont mi abba az aljas, rohadt, elvtelen és erkölcsi érzék nélkül való romlott állapotba nem követünk benneteket, ahova ti jutottatok. Mi nem fogunk támogatni egy újabb aljas, rohadt, elnyomó, a népét kifosztó rendszert. Ha mi utáljuk az Orbán-rendszert, akkor nem tudunk Magyar Péterre szavazni, aki ugyanaz.
Való igaz, hogy Magyar Péter támogatásához fel kell adni minden demokratikus elvet, fel kell adni minden erkölcsi és alapvető emberi normát. Orbán Viktor támogatásához is erre lenne szükség. Akkor mi a különbség? Mi Orbán Viktort sem támogatjuk, ugyanezért nem támogatjuk Magyar Pétert sem. Mi Orbán Viktort akkor sem támogattuk, amikor hasonló pragmatikus megfontolásból kétharmadot kívántak neki ugyanazok, akik ma Magyarnak is.
Ha ti Magyar Péterre szavaztok, akkor Orbán Viktorra szavaztok. Kettős értelemben is. Mert Magyar soha nem fogja legyőzni Orbánt, hanem újabb négy évre bebetonozza. Viszont jól keres rajta, mert elvei és erkölcsi normái neki sincsenek. Ha egyszer pedig ölébe hullana a hatalom, Orbán rendszerét hosszabbítjátok meg, durvább formában, másik húsz évre. Egy másik aljas, rohadt, elnyomó, a népét kifosztó, Putyinnak behódoló rendszert hoztok létre.
Magyar Péterrel olyan szereplőt hoztatok be a közéletbe, aki meglovagolja az Orbán-ellenes hangulatot, de személyével megosztja az ellenzéki tábort. Mert a valóban demokratáknak a Magyar által képviselt ideológia és „rendszerváltás” (hiánya) elfogadhatatlan. Hiába akarod rákényszeríteni az országot, hiába fenyegetőzöl, hiába hülyézel, ez az ember taszító. Ezért annyi Orbán-ellenes szavazó sem lesz, amennyi lehetne. Mindennél nagyobb bukás lesz.
Ezért az a megállapítás, hogy aki nem szavaz Magyar Péterre (vagy a kettő közül egyikre sem), az Orbánra szavaz, hatalmas tévedés. Mert, aki Magyar Péterre szavaz, az is Orbánra szavaz. De ezt csak azok érthetik meg, akik nem vágtak sutba minden demokratikus elvet, s erkölcsi értéket, ami pajzsként védi őket attól, hogy aljas, rothadt és romlott rendszerek és emberek támogatói legyenek. Magyar nem a remény, hanem az utolsó reményt vette el, hogy Magyarország valaha demokratikus és szabad ország legyen. A ti támogatásotokkal.
Még az sem tűnik fel számotokra, hogy mennyire egyoldalú ez a szerelem, hogy Magyar Péter semmibe vesz benneteket. Leplezetlenül mutatja ki az undorát felétek, szóra sem méltat titeket, mert szívből gyűlöli azt, amit képviseltetek. Talán a személyeteket is. Nem tudja, hogy azokat az elveket már régen elhagytátok, azokat az erkölcsi normákat is már öntelt elhülyülésnek nevezitek, amelyek neki soha nem is voltak. Azért ilyen. De ti nem voltatok ilyenek.
Akik nem értik az elvek és a morál jelentőségét, elveszett emberek, akárcsak a követőik. Mert mi akkor is győztesek maradunk, ha vesztünk, és ők akkor is vesztesek, ha győznek. A kereszten lehet aratni a legnagyobb győzelmet. Iványi Gábor a legnagyobb győztes, aki már mindent elveszített. Nincs nála erősebb ember, akit tényleg már csupán a Szentlélek tart össze. S nincs gyengébb azoknál, akik feladtak minden elvi meggyőződést.
Milyen végtelenül szomorú dolog az öntelt elhülyülésnek ez a színtje, amely erről már nem tud semmit. Pedig minden valamirevaló műalkotás, film, irodalom erről szól. Volt kulturális miniszter ennyit megőrizhetett volna.
Bartus László
