A kormánypropaganda tiszteletet követel a Magyarország alkotmányos rendjét megdőntő bűnszervezetnek, amely az államhatalmat elfoglalva fosztja ki az országot és süllyeszti rabszolgasorsba a magyar népet. A tiszteletet követel a „kereszténységnek”, amely e bűnszervezet szerint a karácsonyfában ölt testet.
A karácsonyfa nem kereszténység, a karácsonyfa bálvány. A kereszténység pedig magánügy. Orbán a hajléktalanok üldözésével, a rabszolgatörvénnyel gyalázza a kereszténységet. Politikai vezetőket nem tisztelni kell, hanem elszámoltatni.
Tiszteletet követel Orbán, mint minden Keresztapa, akinek a nyakában kereszt lóg. Tiszteletet követelt az Európai Parlamentben is, és a tisztelet azt követelte volna, hogy ne kérjék számon a törvénytelenségeit. Az állami és nemzeti „kereszténység” nem kereszténység. Keresztény állam fogalmilag nem létezhet, csak keresztény egyének. Az állami kereszténység ugyanolyan bálványimádás, mint a karácsonyfa, s mint minden bálvány, az emberek megfélemlítésére, kontrollálására és elnémítására való. Semmi tiszteletre méltó nincs benne, hanem tűzre való.
Tisztelet nem jár politikai vezetőknek, hanem azt ki kell érdemelni. Például az elszámoltathatóságukkal, a törvények tiszteletben tartásával, mások jogainak biztosításával. Még választott politikai vezetőknek sem „jár” a tisztelet, akik pedig meghamisított választási feltételekkel szerzik meg a hatalmukat, és csalás útján uralkodnak, azoknak végképp nem jár semmi, csak börtön.
Tolvajokat, korrupt bűnözőket nem kell tisztelni. A lopás, az önzés, a hazugság nem keresztény érték, az embertelenség sem az.
Orbán istenkirálysága a nemzeti „kereszténységre” alapítja korlátlan hatalmát, s a kormánypropaganda szerint a jogaikért tüntetők nem tisztelik a kereszténységet. Például azért nem, mert nem tisztelik a Kossuth téren a karácsonyfát, ami egy tárgy. Ezzel szemben tisztelik az embereket, akiket Orbán egyszerűen eladott rabszolgának a multinacionális cégeknek. Ennél keresztényellenesebb dolog nincs.
Orbán nem keresztény, egyetlen tette nincs összhangban a Bibliával és Jézus Krisztus tanításával. Az ő életében nem látszanak a kereszténység (a Szentlélek) gyümölcsei, ezzel szemben látszanak a sátáni vonások, minden, ami a kereszténység ellentéte. A kulturális és a politikai kereszténység nem kereszténység, semmi köze nincs Jézus Krisztushoz és a megváltáshoz.
A Magyarországot vezető rezsim hatalma a különféle bűnbakokkal szembeni gyűlöletre épül, ráadásul antiszemita. Maga a politikai kereszténység is abban képes definiálni önmagát, hogy nem zsidó. Ez az Orbán által utánzott Horthy-rendszer szellemi öröksége, az egyház (vallás) és az állam pogány összefonódása a szentistváni állameszme lényege.
István király nem a „kereszténységhez” csatolta Magyarországot, hanem a német császársághoz és annak államvallásához, amelyet a kereszténységgel összeegyeztethetetlen módon erőszakkal terjesztett. A magyar nép, a magyar nemzet soha nem lett „keresztény ország”, mert Jézus Krisztus egyéneket váltott meg, nem országokat. Az államvallás mindig csak a lopás, az elnyomás és az uralkodás eszköze volt.
Ezért az állami kereszténységben semmiféle tiszteletre méltó nincs, hanem ellenkezőleg. Az állami „kereszténység” valójában keresztényellenes, és mindig is üldözte a valódi keresztényeket, a zsidókat és az igaz hívőket. Évszázadokon át máglyán égette őket. Ez a sötét középkor, amiből a felvilágosodás és a liberalizmus hozta ki az emberiséget, amely a bibliai kijelentésekhez legközelebb álló államforma és világi ideológia.
Az orbáni bűnszervezet a „kereszténység” fogalmával akarja manipulálni az embereket, a tüntetők ellen hangolni a magyar népet, miközben azok a magyar nép rabszolgasorsba döntése ellen tiltakoznak. Még a „kereszténységre” való hivatkozás, Istennek a piszkos politikai játszmákban való felhasználása is blaszfémia, istengyalázás és tiszteletlenség a valódi kereszténységgel szemben.
Orbán és bandája akkor tisztelné a kereszténységet, ha pártfogolná a betegeket, az özvegyeket, az árvákat, a szegényeket, a gyengéket, a hajléktalanokat, nem pedig üldözné őket, és a Taigetoszra taszítana minden beteg, elesett és szegény embert. Akkor tisztelné a kereszténységet, ha tiszteletben tartaná mindenki emberi méltóságát, vele született jogait, a törvényességet, és nem rabolná ki az ország kasszáját. Ha nem tekintené saját tulajdonának az országot és nem sajátítaná ki azt. Ha meghagyná mindenki szabadságát és emberi jogait.
Orbán azzal is tisztelhetné a kereszténységet, hogy nem avatkozik lelkiismereti kérdésekbe, hanem minden magyar polgár világnézetét tiszteletben tartaná, és hatalmi érdekei alapján nem szelektálna, s nem tenne különbséget a különféle gyülekezetek, egyházak és vallások között. Nem vonná meg az egyházi státuszt valódi keresztény közösségektől.
De ezeknek csak a szájukban van a „kereszténység”, a szívükben a gonoszság lakik. Még a kereszténység nevét is az emberek megfélemlítésére és elnémítására használják, ami teljes mértékben ellene van a Bibliának. Jézus Krisztus nem karácsonyfát hozott az embereknek, hanem üdvösséget, megváltást, engesztelő áldozatot és megigazulást, amely megváltoztatja az életüket.
Ez a változás nem látszik sem a köztörvényes bűnöző Orbánon, sem a korrupt orvvadász Semjénen, sem az őket kiszolgáló hazug sátánfajzatokon, akik a „kereszténység” jelszavával próbálják elkerülni a számonkérést és az elszámoltathatóságot. Azt sem tudják, miről beszélnek. Soha nem ismerték meg Istent, sem az ő szeretetét. A Sátán az ő istenük. A fasizmus nem kereszténység.
