Európa „erős embere”, aki szerint új vezetőkre van szükség Brüsszelben, olyan erős emberekre, mint ő, meghunyászkodott, mint egy kiskutya, miután az összes jóslata megbukott, a szélsőjobboldali fasiszták nem vették át az uralmat Európában, Európa Orbán Viktor ellen szavazott. Orbán bejelentette, méghozzá éppen az ő illiberális programjának terve miatt megbukott volt osztrák alkancellárra való találkozó után, hogy nem támogatja Manfred Weber európai bizottsági elnöki jelölését sem, mert alkalmatlannak tartja a feladatra.
Az Euronews információi szerint, miután Orbánnak nem sikerült megpuccsolnia sem az Európai Néppártot, sem az Európai Uniót, és két szék közül a pad alá esett, megszavazza Manfred Webert, miközben Webernek nem is lenne szüksége Orbán szavazatára. Orbán nyalogatja mindenki kezét, úgy tesz, mintha mi sem történt volna, és meghunyászkodva sompolyog vissza a „bevándorláspárti” Néppártba, amely nem képviseli a keresztény értékeket.
Orbán szemrebbenés nékkül köpi szembe saját magát, saját szavait, eddigi propagandáját, és saját szavazóit is, akiket elhitetett, becsapott, és akik arra adták a szavazatukat, hogy Orbán jól elbánjon ezekkel a Soros irányítása alá került néppártiakkal, és minden jogállamot tisztelő demokratával. Miután nem tudta őket legyőzni, próbál visszasompolyogni közéjük. Jellemtelenebb, kétszínűbb, gerinctelenebb vezetője még nem volt Magyarországnak, de ezen nem kell csodálkozni: jellem, gerinc és egyenesség csak jogállamiságot, emberi jogot tisztelő demokratáktól várható, egy köztörvényes bűnöző, maffiózó, és illiberális fasiszta erre képtelen, tőle ilyen emberi értékeket elvárni nem lehet.
Orbán most mindenkinek hízeleg, észrevétlenül kihúzza a kést azok hátából, akiket hátulról megpróbált leszúrni, bazsalyog, bazsevál, hízelkedik. Ha van undorító, képmutató, csúszó-mászó ember, akkor Orbán az. Magyarország és a magyar nép szégyene. Ez olyan távol van a kereszténységtől, a magyar nemzeti karaktertől, önbecsüléstől, emberi méltóságtól, mint Makó vitéz Jeruzsálemtől. Ez az ember elveszítette a tisztességét, a becsületét, minden tekintélyét. Az Európai Néppártban úriemberek vannak, konzervatív demokraták, polgárok, akik pontosan látják ezt, és megengedik neki, hogy visszakönyörögje magát, mert a békességet szeretik, de azt pontosan tudják, hogy Orbán kicsoda. Nagyvonalú és öngyilkos gesztus, mert ez az ember úgy kuncsorog vissza, hogy nem bánt meg semmit, nem kért bocsánatot, nem csinál vissza semmit, csak taktikázik. De remélhetőleg most már átlátnak rajta. Olyan, mint a hamis kutya.
A hírek szerint még egy kicsit csuklóztatják, mert a felfüggesztésére hivatkozva nem kapnak az emberei pozíciót sem a frakcióban, sem a Néppártban, sem az Európai Parlamentben. Weber azonban már boldogan bejelentette, hogy a teljes frakció mögötte áll, eszerint már megegyeztek, hogy Orbán is rá szavaz. Azt is bejelentette, hogy újra megvan az egység a frakcióban, ami azt jelenti, visszafogadták Orbánt. Weber azért alkalmatlan a Európai Bizottság elnöki posztjára, mert nem rúgta ki Orbánt. Kilenc éven át fedezte frakcióvezetőként az Unió első fasiszta államának kiépítését, majd amikor a Néppárt ki akarta rúgni, akkor is megvédte azzal, hogy csak felfüggesztik. Megengedte, hogy Orbán úgy kommunikálja, mintha magát függesztené fel, és amikor nyíltan ellene fordult a kampányban (amivel egyben a Néppárt ellen is fordult Orbán), akkor az első hízelkedő, hamis szóra mindent elfelejt. Nem követeli meg a fasiszta diktatúra lebontását, elég neki a „nyálcsorgatás”.
Pedig Orbán szokása szerint meghamisította az ő szavait is, azt állította, hogy Weber a magyar népet sértette meg, amikor nem kért Orbán szavazataiból, pedig ő csak a Fidesz szavazataival nem akart az EB elnöke lenni, és nem utasította helyre Orbánt, hogy az ő bűnszervezete nem azonos a magyar néppel. Valóban gyenge karakterű politikus, ami nem jó hír a jövőre nézve, mert ez a gyengeség az EU legfőbb problémája. Ez a megalkuvó, gyenge karakter, ahogy nem kéri számon a demokratikus normákat, és nem húzza meg a világos határokat. Weber a „bölcsek tanácsa” nevű nevetséges cirkuszt is azért találta ki, hogy legyen mire hivatkozva visszafogadni novemberben Orbánt. Itt a bölcsesség már nem a tények megállapításához kell, mert azok nyilvánvalóak, hanem a következtetések levonásához, ami elmarad.
Hányingert keltő és nevetséges egyszerre, ahogy Európa bukott, gyenge embere Magyarországon nagyszájúskodik, hogy ő miket intéz az Európai Unióban, miket dönt el másokkal, miközben ennek a pitiáner bűnözőnek annyi szava sincs Európában, mint az Európai Parlament portásának. Orbán lenullázta magát, elszámolta magát, nincs fasiszta korszakváltás, nincs vége a liberális demokráciának, nem jönnek a fasiszták és az oroszok átvenni az uralmat. Orbán egy hozzá nem értő, pancser lúzer, akinek most a küszöb alatt kell visszasomfordálnia azok közé, akiket mocskolt. Valójában Orbánnak ezek után le kellene mondani, távoznia kellene a közéletből, de egy jellemtelen diktátor, pitiáner tolvaj, ócska bűnöző ezt soha nem teszi meg.
Viszont a látszatengedményekkel csak a bőrét menti, hogy visszakapaszkodjon abba a helyzetbe, amelyből sikeresen kipenderítette magát, és újra megpróbálja elölről ugyanazt. Ezért nem kell attól tartani, hogy Orbán sokáig képes magán tartani a báránybőrt. Ő már egy olyan farkas, aki megmutatta a fogait, leleplezte valódi kilétét, és nem is tudja eljátszani a bárányt. Bizonyítja ezt az, hogy képtelen még most is kontrollálni a hazug száját, a szennyes fasiszta beszédeit, és miközben gusztustalanul nyalja azok talpát, akiket eddig gyalázott, újra „liberális maffiának” nevezi a demokratikus világot, amely megvédte a világ nagy részét és fejlett országait az újabb háborúktól és gazdasági összeomlásoktól.
A játszmának még nincs vége, kénytelenek vagyunk orrunkat befogva végignézni ennek az akarnok, de vágyaihoz mérve nem elég tehetséges felcsúti bűnözőnek az Európa meghódítására tett kísérleteit, mert azt gondolja, hogy ő már Magyarország kereteit kinőtte, miközben soha fel sem nőtt hozzá.