Orbán számára a demokratikus Nyugat az ellenség, a barbár háborút folytató Oroszország a barát. Már régóta vége a pávatáncnak. Orbán nyílt ellensége Európának, s láthatóan csak a vétójog miatt fontos neki az Európai Unió. A jogállam lebontása miatt pénzt nem kap, az EU befejezte az EU első fasiszta államának finanszírozását. Már csak a vétójog miatt tag.
Vége a hagyományos német-magyar barátságnak is. Orbán a németeket vádolta évértékelő beszédében a Tisza (azért nem írunk pártot, mert a Tisza nem egy párt) létrehozásával. A Tisza jelenséget nem a németek, hanem részben Orbán Viktor, részben a rendszerváltásért tenni nem akaró, nem kockáztató, felelőséget nem vállaló messiásvárás hozta létre.
Orbán termelte ki a személyét elutasító egyre nagyobb tömeget, amelynek a messiásvárás az egyetlen politikai alternatívája. A balliberális értelmiség a Fidesz keltetőből várja az újabb és újabb jelölteket, mert abban a tévhitben él, hogy a Fidesztől csak egy fideszes képes elvenni szavazatokat, aminek élő cáfolata Márki-Zay Péter és Magyar Péter is.
Orbán évtizedek óta képtelen a reális helyzetértékelésre, a valóságot mindig az aktuális ellenségekhez igazítja, s abból állít össze egy világértelmezést. Ha a Shellből és az Erste Bankból jön valaki az ellenfelei közé, akkor a Shell és az Erste Bank az összeesküvő, akik ki akarják fosztani az országot. De ezzel elkéstek, Orbán ezt már megtette.
Orbán temeti Európát, amely éppen most éledezik, s jó úton jár afelé, hogy gondoskodjon saját biztonságáról, gazdasági és politikai önállóságáról. Ennek szerves része, hogy véget vethetnek Orbán romboló tevékenységének. A világban zajló változások valóban átalakítják a struktúrákat, a potyautasoktól és a belső ellenségektől, árulóktól megválhatnak.
Teljesen új EU formálódik, amelyben véget vetnek az élősködők és nyílt belső ellenségek vétójogának. A világban a Tettrekészek Koalíciója egy teljesen új demokratikus szövetség alapjait jelenti, amelyben nincs benne Trump Amerikája, s független a NATO-tól is. Ez azt jelenti: ha kiformálódik az új demokratikus világ, abban nem lesz része Magyarországnak.
Orbán elég erősnek érzi a keleti tömböt, hogy nyíltan oda tartozónak pozícionálja magát. Kivezeti Magyarországot Európából. A keleti despoták és terrorállamok közössége felé tart, amelyben nincs igazi barátság, nincs szolidaritás és megbízhatóság, amely csatatérré teheti Magyarországot, de mindenképpen az orosz bevonulás rémével fenyeget.
Magyarország tragédiája, hogy Orbán esetleges bukása nem a demokratikus jogállam, az alkotmányos rendszerváltás felé viszi az országot, hanem a Fidesz jobboldal korábbi stádiumába. Éppen az EU megújulási törekvései, egy új demokratikus szövetség cáfolja a magyar liberálisok ideológiáját, hogy lejárt a liberalizmus kora, csak jobboldal és szélsőjobb közül lehet választani.
Ez Magyarországra sem igaz, de ez a hamis teória nem kínál új demokratikus alternatívát Orbánnal szemben. Magyarország lemaradása és kiesésese a nyugati világból legfeljebb késik, ha Orbán egyszer megbukik, mert Magyar Péter egy fáziskéséssel követi az orbáni fideszes politikát. A meggyőződéseit és az irányultságát mutatják az EP-szavazásai.
Ezekben pedig a legdöntőbbek az Ukrajnával kapcsolatos voksolásai. Ukrajna ideológiai és politikai lakmuszpapír. Az Ukrajnához való viszony vízválasztó. Azt mutatja meg, hogy ki melyik oldalon áll az illiberalizmus és a demokratikus világrend harcában. Magyar Péter az illiberális antidemokratikus oldalon áll, s pillanatokon belül lenne „szuverenista”.
Ezért is hamis Orbán próbálkozása, amikor ellenfeleit igyekszik egy táborba sodorni, mert Magyar nem tartozik „Brüsszelhez”, hanem EU-ellenes, jogállamellenes, ukránellenes, aki a Fidesz ideológiai örököse és folytatója. Amit egyértelműen jelez, ahogy az Orbán-rendszert is legitimálja.
Ez Magyarország tragédiája, hogy a nyugatpárti és Európa-párti értelmiség Európa-ellenes és demokráciaellenes populista diktátort helyezett a magától növekvő Orbán-ellenes tömeg élére, amellyel bebiztosította a maradi, ósdi, nacionalista hagyomány folytatását. A Néppárt megkapta Orbánt egy fiatalabb kiadásban, és hallgatnia kell róla, hogy tévedett.
A Tisza nem Brüsszel kreálmánya, volt SZDSZ-es politikusok és holdudvaruk hozta létre. A legtragikusabb az, hogy ennek igazolására megalkotott egy demokráciatagadó ideológiát is, elhitetve sokakkal azt, hogy Magyarországon nincs létjogosultsága a liberális értékeknek és gondolatoknak, amivel legitimációt adott a magyar szélsőjobboldal feltámadásának.
Orbán problémáit saját tévedése okozta, amikor korábbi rutinjától eltérően nem elégített ki anyagilag és erkölcsileg egy sértett fideszes bosszúállót, akiből ellenfelei fegyvert csiholtak ellene. Azok pedig nem számoltak azzal, hogy az orbánizmust bebetonozzák évtizedekre, s Orbántól nem szabadulnak meg, akkor sem, ha már nem Orbán vezeti az Orbán-rendszert.
De egyelőre nem úgy néz ki, hogy Orbán ellenzékbe akarna vonulni. A világértelmezése és a valóságérzékelése 15 éve hamis, unalomig ismert hazugságai nem változtak. De eddig is elég volt arra, hogy valahogy összecsalja a kétharmadot. Ha nagy tételben kellene fogadni arra, hogy Orbán legyőzi-e Magyart áprilisban, akkor azt mondanánk, hogy igen.
Ennek a tragédiának csak egyetlen pozitív hozománya lenne, ha az újabb négy év elég lenne arra, hogy az ország megszabaduljon a nem létező Tisza Párt hazug illúziójától és a Magyar Péter jelentette rémálomtól. Erre is kevés az esély, mert akik megalkották Magyar figuráját, mindent megtesznek, hogy életben is tartsák. Ő pedig túljár az eszükön.
Mert a populista fasisztákkal szemben csak egy győztes fegyver van: az elvszerű liberális demokrácia. Éppen az, amit Magyarország liberális demokratáinak hangadói elhagytak és megtagadtak. Holnap jön a másik fideszes handabandázó, aki ráadásul még pávatáncol is. Meg kell hagynia az esélyt, hogy bármiféle demokratikus attitűdöt belemagyarázhassanak.
A demokratikus rendszerváltás óta nem volt ilyen mélypontja Magyarországnak, és nem volt ilyen sötét a jövő, mint amikor egy helyett két Fidesz harcol egymással a korlátlan hatalomért, s nincs jelentős demokratikus alternatíva velük szemben. Mert a demokrácia híveivel elhitették, hogy csak egy fasisztának van lehetősége leváltani egy másik fasisztát.
Mindennek gyökere pedig az, hogy Orbán ellenzéke is messiásokra, vezérekre vágyik, ami szükségszerűen vezet el a szélsőjobboldalhoz. Nekik semmi alapjuk nincs arra, hogy Orbán hamis valóságérzékelésén élcelődjenek. Az ő valóságérzékelésük semmivel nem jobb.
