Az egész nyugati világnak példát mutatnak az ukránok elvszerűségből, elszántságból és ellenállásból az illiberális, „családvédő, keresztény” Oroszországgal szemben. Kiérdemelték a világ tiszteletét és felrázták az elkényelmesedett, megalkuvó nyugati világot is. Megmutatták, hogyan kell ragaszkodni az igazsághoz, a szabadsághoz, milyen tántoríthatatlanul és megalkuvás nélkül kell védeni magukat és ellene állni az elnyomó agresszoroknak. Amit a nyugati világ (és az Európai Unió) válságának szoktak nevezni, annak oka éppen ennek a következetességnek a hiánya.
Putyin elszámolta magát, mert a megalkuvó nyugati világra nézett, amelynek hanyatlását épp az okozta, hogy elkényelmesedett és egyre nagyobb teret engedett az illiberálisnak nevezett fasiszta, szélsőjobboldali, populista, antidemokratikus és antiszemita irányzatnak, amely már nemcsak a hagyományosan elnyomó rezsimek, hanem az Európai Unión belüli országok részéről is fenyegetik a szabad világot. Trump, és az általa elfoglalt, kisajátított republikánus párt révén még Amerikát is.
Amit Orbán csinál, az ugyanaz, mint amit Putyin tesz, csak más eszközökkel. De Putyin megmutatta ennek a „kereszténységnek” nevezett 21. századi fasizmusnak az igazi arcát és a valódi céljait. Eddig is tudni lehett, hogy ez micsoda, de mégis hiányzott az akarat, a bátorság, az elszántság és a megalkuvás nélküli ellenállás ezekkel szemben. A propaganda hazugságait nem utasították el, és eltűrték Orbán, Putyin és a lengyel fasiszták pávatáncát, képmutató, félrevezető hazugságait, mintha azokat el kellene hinni, és nem lehetne tenni ellenük semmit.
Ez erodálta a világot, és azzal fenyegette a Nyugatot, hogy emiatt lassan és módszeresen átveszik a világ irányítását a fasiszták. Méghozzá úgy, hogy az általuk megvezetett és a liberális demokraták által fel nem világosított tömeg követeli saját szabadságának felszámolását. Putyin óriási hibát követett el, hogy fizikai erőszakhoz nyúlt, és nem volt türelme kivárni, amíg az álhírek, a propaganda győzelemre juttatja a szélsőjobbot, s ezzel leleplezte az egész illiberális fasiszta csürhét, köztük Orbánt is.
De még ez sem érne semmit, ha az ukránok nem lennének ennyire következetesek, elvszerűek, megalkuvást nem tűrők. Ha csak egy kicsit is engedtek volna, a Nyugat szankciói is puhultak volna, és bejött volna Putyin terve, hogy egy kis hőzöngés árán megindulhat Európa elfoglalására. De az ukránok kőkemények, nem engednek, vállalják a veszteségeket, beleértve sok ember halálát. Nem hallani ukrán árulókról, akik azt mondanák, hogy teljesítsék inkább Putyin feltételeit, hogy a leigázás árán is legyen inkább béke, nyugalom és ne haljon meg több ember.
Ha meghátrálnának, összeomlana minden, és hiábavaló lenne sok ártatlan ember halála. Ezért az oroszok követeléseiből semmit nem fogadhatnak el, csak egyetlen megegyezés lehetséges, hogy az oroszok feltétel nélkül távoznak, és kártérítést fizetnek Ukrajnának. Ha maguktól nem hajlandók, a nyugati világnak kell ezt Orország külföldön levő vagyonából megtenni. Hol van még egy ilyen ország, ahol az embereknek ilyen fontos a szabadság, a függetlenség, a hazájuk megvédése? A magyarok vajon megtennék ugyanezt, vagy lenne indok, miért engedni mindenben az oroszoknak?
Költői kérdés, miután a magyarok saját Putyinjukkal szemben sem mutattak semmiféle ellenállást. Magyarországon megvalósult az, amit Putyin Ukrajnában akar, de a magyarok nem tettek ellene semmit. Ezért jutottak oda, ahol most vannak, hogy egy előre elcsalt választásban reménykednek, amelynek úgy mennek neki, hogy még saját értékeiket sem becsülték meg, hanem feladták saját magukat, elveiket, értékeiket, amikor egy másik keresztény-nemzeti jobboldalit választottak, hogy győzzön helyettük, akit még akkor sem menesztettek, amikor elfogadhatlan dolgokat mondott.
Ha a magyar emberek úgy viselkedtek volna, olyan elvszerűek, következetesek, meg nem alkuvók lettek volna, mint az ukránok, ha a szabadságot többre becsülték volna, mint az egyéni ügyeskedő érvényesülést Orbán rendszerében, ha nem hazudtak volna maguknak és másoknak, hogy ez nem diktatúra, akkor nem jutott volna ide az ország, és nem pánikolnának, nem hitegetnék még most is magukat a hazugságaikkal, hogy majd nyernek Orbán választási színjátékában. Ez nevetséges.
Az ukránok nem ilyenek, ezért ők győzni fognak. Még akkor is, ha az orosz hadsereg erősebbnek bizonyul, és elfoglalja Kijevet, bár ennek esélye egyre kisebb. Ha megszállják, ha leigázzák is őket, soha nem tudják legyőzni az ukránokat, mert ők nem adták meg magukat. Nem adták fel az elveiket, a szabadságukat és a függetlenségüket, ahogy a magyarok tették. Ezért a magyarok nem fognak győzni, hanem vesztesek maradnak, egészen addig, amíg egy kicsi jelét nem mutatják az egyenességnek, az elvszerűségnek és az áldozatvállalásnak.
Nemcsak a magyarok tanulhatnak az ukránoktól, hanem az egész világ. Egy színész lett a világ hőse, igazi államférfi, aki csak viccből belepottyant a politikába. De amikor kellett, tudta, mi a dolga. Nem menekült el, nem adta fel, nem kötött kompromisszumokat, nem sumákolt és nem beszélt mellé. Ezért a bátor népének volt kihez csatlakozni. A magyaroknak pedig nincs. Egy félbolond és a saját karrierjét építgető dilettánsban bíznak, mert még magukat sem vállalták. Esélyük nincs, hogy Orbán elnyomása alól valaha kijöjjenek.
Nem értik miért. Pedig csak át kellene nézni a határon, és példát venni az ukránoktól, hogyan kell ellenállni, hűségesnek lenni, nem megalkudni, nem hazudozni, nem sumákolni. Ha ilyen lenne a magyar társadalom, Orbán már régen csak egy rossz emlék lenne. Így viszont trónol felettük, azt csinál velük, amit akar, és már régen eladta őket az oroszoknak. Magyarországra már be sem kell vonulniuk. Ha egyszer mégis megteszik, akkor a saját szövetséges országukba jönnek, ahol az ország nagy része már most is mellettük áll.
Mennyivel jobb most ukránnak lenni. Ezt olyan népről mondjuk, amely földönfutó, milliók menekülnek, elveszítették az otthonukat, sokan a családtagjaikat, saját életüket. De sokkal jobb egy ilyen néphez tartozni, mint amelyik semmihez nem ragaszkodik, nem hűséges, nem következetes, nem követik saját elveiket sem, ha egyáltalán vannak, akiknek nem számít semmi, csak a betevő kaja. A menekült ukránok hoztak magukkal valamit, ami Magyarországon már régen nincs, érdemes tanulni túlük, mert sokkal gazdagabbak, mint akiknek a kenyerére most rászorulnak.
