Ma már egyértelmű trendnek nevezhető (amelynek megváltozása az előrejelzések szerint nem várható), hogy a kínai akkumulátorgyártásra épülő gazdasági stratégia összeomlott, az akkugyárak teljesítménye hanyatlik, az ipari termelési adatokat is radikálisan rontja.
Az Orbán-rezsim 1000 milliárdos támogatása kidobott pénz, s akkor még nem beszéltünk arról, hogy a kínai elektromos autókra uniós büntetővámot szavaztak meg, amely hatással lehet a magyarországi kínai elektromos autógyárra és az akkumulátorgyárakra is.
Ennek a gazdaságpolitikának a tarthatatlanságára szakértők kezdettől fogva felhívták a figyelmet, s a negatív előrejelzések kezdenek igazolódni. Nem beszélve a projekt negatív környezetvédelmi és társadalmi-politikai hatásairól (kínai szabályok, kínai rendőrök, stb.).
Miközben az elektromos autókra való átállás zöld program (amely e pillanatban éppen nagy válságát éli, mert az elektromos autók nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket), épp az akkumulátorgyártás a legnagyobb környezetszennyező, ami káros az egészségre.
Mindebből leginkább arra érdemes felhívni a figyelmet, hogy a várható negatív hatások nem érdekeltek senkit, semmiféle józan megfontolás nem tudta volna megállítani a kínai akkumulátorbizniszt, amivel a kínai akkuszemét lerakójává teszik Magyarországot.
Az is egyre inkább világos, hogy a haszon nem Magyarországé lesz, ha lesz, hanem mint minden kínai biznisz-, kölcsön-, selyemút- esetében, a kínaiaké. Jellemzően a kínai iparnak olyan terjeszkedései ezek, ahol megvesztegetik a helyi döntéshozókat.
Nem szabad megfeledkezni arról az őrületről, amit Szijjártó Péter a kínai akkugyárak magyarországi betelepítése érdekében folytatott. naponta jelentette be, hogy újabb és újabb egészségre káros gyárat telepítenek a helyiek megkérdezése nélkül az országba.
Egyértelmű volt, semmiféle hatástanulmányt nem végeztek, mindenáron végrehajtották a kínai akkuszemét behozatalt, ami egyértelműen korrupcióra utalt. Így csak azok akarnak mindenáron akkugyárakat telepíteni, akiket lefizettek, akik korrupciós üzleteket kötnek.
Szijjártónak nem ez az első gyanús biznisze, a hatástalan kínai Covid-vakcinák, a bődületes veszteséget jelentő, szintén használhatatlan kínai lélegeztetőgépek hasonló üzletek voltak, amelyek dokumentumait meg is semmisítették a Külügyminisztériumban.
Mivel ezekben az esetekben nem csupán a korrupció gyanúja, de a magyar közpénzek ezer milliárdjainak elköltése, a magyar ipar kiszolgáltatása, a magyar lakosság megmérgezése, a magyar környezet szennyezése is felmerül, ez nem csupán korrupciós ügy.
Amit Szijjártó Magyarország ellen elkövetett, különösen akkor, ha ezt megvesztegetéssel együtt tette, erősen felveti a hazaárulás fogalmát. Szijjártó ebben az esetben (sem) saját hazája érdekeit, hanem egy idegen ország érdekeit szolgálta, elárulva saját hazaját.
Szijjártónak hazaárulásban egyébként is nagy praxisa van, nyilvánvalóan orosz ügynök és orosz kém, aki rendszeresen jár Moszkvába jelentéstételre és eligazításra. A kínaiak csak kiegészítik ezt a hazaáruló tevékenységet, nyilván nem függetlenül az oroszoktól.