Orbán folyamatos öncsalásban él, amikor azt képzeli, hogy Trump barátsága a személyének szól, s politikájával érdemelte ki Trump figyelmét és „barátságát”. Orbán abban is téved, ha azt képzeli, hogy ez egyenrangú kapcsolat, amelyben ő bármit megtehet, s bármiben tudja befolyásolni Trumpot. Mindennek az ellenkezője igaz.
Trumpnak nincsenek barátai, soha nem is voltak, legfeljebb üzleti partnerei és hódolói. Az üzleti partnereket mindig becsapta, ezért azokból barátságok soha nem lettek, a hódolóit pedig csak addig tűrte meg, amíg hódoltak neki, s dicsőítették őt. Akikről legcsodálatosabb jelzőkben beszélt, azokra egy pillanat alatt ragasztott gúnynevet, ha nem magasztalták őt.
Trump egyetlen embert szeret a világon, akit Donald Trumpnak hívnak. Ezért, aki Donald Trumpot szereti, és azt mély hódolattal és csodálattal ki is fejezi, azt Trump is „szereti”, de csak addig, amíg Donald Trumpnak hódol. Orbán olyan mély csodálattal, hódolattal beszél Trumpról, annyira odaadóan nyalizik a világ legmocskosabb emberének, hogy elfogadta őt.
De ez csak addig tart, amíg Orbán csodálata nem enyhül. Amint Orbán ellent mer mondani neki, bármiben is nem ért vele egyet, s azt ki is fejezi, ennek a nagy „barátságnak” vége. Trump egy önimádó, ellentmondást nem tűrő vaddisznó, akit nem lehet eltéríteni attól, amit akar. Orbánnak a legkisebb esélye sincs arra, hogy bármire rávegye, amit nem akar.
Ezért Orbán téved (és azok is, akik bedőlnek a látszatnak), hogy neki bármi befolyása van Trumpra, esetleg bármit el tud intézni, ne adj’ isten bármiben is irányíthatja vagy bármire ráveheti Trumpot. Trumpot Orbán nem érdekli, Trumpot egyedül Trump érdekli. Ezért Orbán a „barátság” hamis látszatát kizárólag addig tarthatja fenn, amíg Trumpnak hízeleg.
Trump számára a természtes létezési mód, hogy őt csodálják, istenítik, magasztalják, így amikor hízelegnek neki, elhiszi azt, hogy valaki százszázalékosan egyetért vele, mindenben ugyanazt vallja, amit ő. Ezért fogadja a hódolatot, és azt gondolja, hogy a másik fél mindig azt teszi, az gondolja, amit ő. Amíg így van, addig van „barátság” és ódák a másik félről.
Orbán ízléstelen és hazug hízelkedése eltalálta Trumpot. Orbán megtalálta a Trumpohoz vezető utat, ami a agátlástalan ömlengés, dicséret és hízelkedés. Erről az útról azonban nem térhet le, mert abban a pillanatban elhízott, hájas, dülledtszemű alkoholista disznónak fogja nevezni, kitalál rá valami nagyon sértő, lealacsonyító és bántó gúnynevet.
Ebből az következik, hogy Orbánnak mindenhez jó képet kell vágnia. Egy sötét maffiózóval találkozott, aki a szerencsejáték, a kaszinók, Las Vegas és Atlantic City révén az alvilágban élte a fél életét, annak szabályai szerint. Orbán nem egy befolyásolható vagy kölcsönösen egymást segítő „barátot”, hanem egy rendkívül durva, akarnok maffiafőnököt kapott.
Trump semmit nem fog tenni azért, hogy Orbánnak vagy Magyarországnak jó legyen, csak abban az esetben, ha az nem érinti az ő ügyeit. Csak olyat fogad el, ami neki megfelel, és az érdekeit segíti. A közös nevező, hogy mindkettőjüket Moszkvából zsarolják, mindkettő igazi főnöke a Kremlben ül. De Trumpnak van mozgástere, Orbánnak nincs.
Mivel Trump végtelenül hiú, önző, tájékozatlan és buta ember, Orbán közelébe kerülhet az olyan javaslatokkal, amelyek belevágnak az elképzeléseibe. De itt nem Orbán használja az amerikai elnököt, aki egy nagyon sötét bűnöző, hanem fordítva. Magyarország sokkal jobban járna a maffiakapcsolat helyett egy korrekt diplomáciai kapcsolattal.
Orbán hiúságát legyezheti, hogy Trump szóba áll vele, bár tisztességes ember ezt szégyelli. Orbánon látszik, hogy elájult a külső csillogástól, az eladósodott, adócsalásból fenntartott hamis látszattól, az arannyal lefújt műanyag oroszlánoktól, giccstől, ami Trump egész élete. Tényleg ki van ájulva, ami mutatja a frusztrált komplexusait, mert nem ismeri a szörnyet.
Orbán majmolja Trumpot, elhitte, hogy valami különleges ember. Szerelembe esett vele is, mint Erdogannal, de Erdogan is az első adandó alkalommal hátba szúrta. Azóta a szerelem kihűlt, egy szép magyar ló bánja. Trump is csak azt szereti benne, hogy hízeleg és csodálja. De ha az útjába kerül, vagy ellenszegül, felrúgja az égbe. Orbán nem tudja, mit csinál.
Veszélyes játékba kezdett, mert bement az oroszlán barlangjába, ahonnan csak akkor jöhet ki „élve”, ha folyamatosan hízeleg az oroszlánnak és fényesíti a szőrét. Ha Trumphoz túl közel megy, akkor olyan őrültségekhez kell asszisztálnia, jó arcot vágni, amelyekről talán már ő is érzi, hogy totálisan beteg agy szüleményei, amelyek kínosak, veszélyesek.
Csak Trump nem került börtönbe. Akik közel kerültek hozzá, mindenkit elítéltek. Mindenkit bajba juttatott, és csak saját magát mentette meg. Trump egy potenciális népirtó. Amerika Hitlere lehet. Ha Orbán játszani akarja a nagyfiút, a világpolitikai tényezőt, akkor a hízelgés mellett minden olyat meg kell tennie, amivel nagy bajba kerülhet ő is, Magyarország is.
Putyin után a Trump kegyeitől való függés sok munkát adna a Szuverenitásvédelmi Hivatal munkatársainak, ha valóban a szuverenitást védenék. Leginkább pedig a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, ha azok valóban a nemzet biztonságát védenék. Ha Trump és Putyin Orbán feje fölött megegyezik bármiben, Orbán csak mély alázattal tudomásul veheti.
