A legújabb bomba a Donald Trump elnöksége első évének viselt dolgait kiteregető botránykönyv és az általa megvetett országok lepöcegödrözése után a The Wall Street Journal (WSJ) jóvoltából robbant: a pénteken megjelent cikk szerint Michael Cohen, aki régóta Donald Trump ügyvédje 2016 októberében 130 ezer dollárt (33 millió forintot) fizetett Stephanie Cliffordd-nak (pornós nevén Stormy Danielsnek) „egy olyan megállapodás részeként, melynek értelmében a nő nem teregeti nyilvánosság elé, hogy közte és a későbbi amerikai elnök között állítólag szexuális találka történt”.
Daniels állítólag már készen állt volna arra, hogy az ügyet nyilvánosságra hozza az ABC-n és a Good Morning Americában, sőt a Daily Beast-tel is hosszas tárgyalásokat folytatott egy esetleges interjúról, miután három forrás után – köztük Alana Evans pornósztár – azt mondta a Daily Beast-nak, hogy Daniels-nek és Trumpnak közük volt egymáshoz. Végül november 3-án, csupán öt nappal a 2016-os választások előtt Daniels visszatáncolt.
Cohen pénteken nem reagált a lap állításaira, de aztán közleményben azt írta a Daily Beastnek: „Ezek a pletykák már 2011 óta újra és újra lábra kaptak. Trump elnök ismét határozottan tagad minden ehhez hasonló, Daniels-szel kapcsolatos eseményt.” Az ügyvéd bemutatott egy 2018. január 10-i dátumozású levelet Daniels aláírásával, melyben a nő tagadja, hogy Trumppal „szexuális és/vagy romantikus viszonya” lett volna, vagy hogy lefizették volna a hallgatásáért cserébe.
Daniels sztorija Jessica Drake pornósztáré után jelent meg, utóbbi 2016 október végén azzal vádolta meg Trumpot, hogy a beleegyezése nélkül megcsókolta, és 10 000 dollárt ajánlott neki szexért cserébe 2006-ban.
Aztán 2016. november 4-én a WSJ olyan dokumentumokat tárt fel, amelyekből kiderült, hogy a Trump-barát National Enquirer 150.000 dollárt utalt a Playboy egyik poszterén szereplő Karen McDougalnek, hogy meséljen Donald Trumppal 10 hónapig tartó kapcsolatáról 2006 és 2007 között. Aztán az erről szóló cikket sosem jelentették meg.
Ha Drake-nek és McDougalnek hinni lehet, akkor Trumppal a 2006 márciusa utáni hónapokban találkozhattak – Melania ekkor hozta világra Trump legkisebb fiát, Barront.
A már említett három forrás egyike, Alana Evans szerint Stormy Daniels is ugyanebben az időszakban találkozott Trumppal, mégpedig ugyanott, ahol Drake: a Nevada állambeli Stateline-ban 2006 júliusában, egy golfversenyen. Daniels felhívta Evanst és arra kérte, hogy menjen este vele és Trumppal bulizni, Evans viszont inkább kihagyta a lehetőséget.
Másnap Daniels elmondta neki, hogy „Donald” hotelszobájában kötött ki, ahol a férfi egy szál alsónadrágban kergette. Alana Evans azt állítja, hogy Daniels bizalmasan elárulta neki, hogy ő és Trump több mint barátok. Trump egy kettejükről készített képet annak idején feltöltött a MySpace-re.
Trumpot már a kampányban is több nő vádolta meg kéretlen szexuális közeledéssel, ezeket ő maga és később a Fehér Ház is következetesen tagadta. Mindenesetre Steve Bannon a Tűz és harag című botránykönyvben ezzel a témával kapcsolatban megjegyzi: Trump másik ügyvédje, Marc Kasowitz vagy száz nőről „gondoskodott” az elnökválasztási kampány során. Vajon hány nőügyet kellett „rendezni”?
Az egész sztoriban nem a szaftos részletek a legfontosabbak, hanem az, hogy miért sorol be az elnök mögé oly sok, magát kereszténynek tartó ember és csoportosulás? Mi az, ami az ún. Krisztus-követőket a terhes felesége mellett pornósztárokkal (is) gátlástalanul hetyegő, rasszista, erőszakos, lekezelő bunkóban lenyűgözi? Hacsak nem a gyűlölet, amit ezek a „keresztény” csoportok táplálnak a bűnösök bizonyos csoportjával szemben.
Az ugyanis egyértelmű, hogy nem Trumpot nem a feddhetetlen erkölcsű jelleme miatt támogatják. A híveiknek azonban hazudnak arról, ki Trump valójában. Azt hiszik, hogy Isten az ilyen emberekre szorul, és ezeket akarja használni a bűnösök (főleg melegek) ellen, hogy állami erővel korlátozzák őket. De akkor mi szükség volt Jézus Krisztusra?