A szabadságharc véget ért, jelenthetjük örömmel, győztek az oroszok az Amerika ellen vívott háborúnkban. Putyin levette az orbáni Magyarország nyakáról a liberális Amerika igáját,...

Mindig jön valami pótcselekvés, amibe belekapaszkodhatnak a hiszékeny emberek. Múltkor Pukli hazugságai, március 15 megcsúfolása, most az olimpia jogos elutasítása, holnap más. Mindig akad egy csodadoktor, aki azt ígéri, hogy gyógyítja a rákot. De akik már láttak ilyet, azok tudják, hogy a csodadoktorok meggazdagodnak, de a beteg tuti biztos meghal.

Orbán ma már nagyságrendekkel szélsőségesebb ember, mint Torgyán József volt. Aki most akkor is megérdemli a kegyeletet, ha nemcsak Orbánnal vetjük össze. Egy tizenhat éve hatalom nélküli öregember, aki elhunyt. Életművét majd a történelem értékeli. S abban az összehasonlításban, ami most készül, nem őt illeti a legrosszabb minősítés.

Nem lehet támogatni olyan társaságot, amely elmúlt 27 évről beszél, mint egy rendszerről, és azonos felelősséget tulajdonít rosszul dolgozó demokratáknak és hatékonyan dolgozó fasisztáknak. Ha így akarják a tüzet és a vizet összebékíteni, hogy mindenkivel közös nevezőt találjanak, akkor ez egy zsákutca.

A világ megbolondult, az internet felfalja gyermekeit, elszabadult hajóágyúként tüzel mindenfelé, párhuzamos valóságot teremt, sok embernek kell majd meghalnia megint, hogy kijózanodjon az emberiség. S kimondja, hogy nincs a valóságon túli világ és politika, hanem csak fasiszta bűnözők vannak, demagóg szélhámosok.