Orbán megoldotta az urbánus-népi vita kulcskérdését, és éppen a népies kultúrát gyűjtő Hagyományok Háza átadóján. A vita lényege pedig az, hogy ki a magyar. Akik feltették a kérdést, azzal a szándékkal tették fel, hogy kirekesszenek másokat a magyarságból és a jogaikat elvitassák, a közéletből kizárják őket. Antiszemita kérdés ez a javából.
Orbán válasza az, hogy „Barátaim, az a magyar, akinek az unokája is magyar lesz.” Móricka megint hozzáigazította az igazságot az aktuális mondanivalóhoz, ezzel azonban észrevétlen megkérdőjelezte jelen időben mindenki magyarságát, mert azt majd csak az igazolja, ha az unokája magyar lesz. De az unokája magyarsága sem biztos, amíg az ő unokája nem lesz magyar. Orbánnak sikerült eltüntetnie a magyarokat a Kárpát-medencéből.
Emellett, amíg Antal dölyfösen és alaptalanul 15 millió magyar miniszterelnökének nevezte magát, addig Orbán kapásból kitörölte a magyarok közül a külföldön élő magyarokat és az ő leszármazottaikat. Ez kapásból 4 és fél millió magyar származású amerikai magyarságát törölte el, akiknek a gyerekei csak emlékeznek arra, hogy az ő őseik nem írek, hanem épp magyarok voltak. Nekik e definíció szerint már a nagyszüleik sem magyarok voltak, mert az orbáni meghatározás szerint miattuk utólag elveszítették azt. Hontalanok lettek, elvette a magyarságukat Orbán miniszterelnök. Kellett is őrizgetni a magyar kancsókat…
De saját definíciója szerint még Orbán is elveszítheti a magyarságát. Mert ha Magyarország lakossága megunja egyszer, hogy egy fasiszta diktátor repked fölötte, miközben ő szarában fekszik az omladozó kórháznak nevezett istállóban, és elkezdik begyűjteni a bűnszervezetet a kicsiktől a nagyokig, jó eséllyel számíthatunk arra, hogy Ráhel a fatolvajjal elmenekül és valamelyik baráti diktatúrában húzza meg magát. Ebben az esetben a horvát autópályán és még ki tudja hol szanaszét dobált szaros pelenkák tulajdonosai, Orbán unokái, nem magyar unokák lesznek. Valószínűleg még nevet is változtatnak és letagadják a nagyapjukat.
Ebben az esetben kiderül, hogy Orbán nem volt magyar. A magyarok pedig azt hiszik róla, hogy Széchenyi után vagy előtt, ő a legnagyobb magyar, a nemzet nagy védelmezője. Az is az orbáni rendszer jellegéről szól, hogy Orbán még véletlenül sem valamilyen kozmopolita kulturális intézményt avat (az éppen most készül Bécsbe menekülni előle), hanem valami népiesch hagyományőrzőt. Még jó, hogy azt nem mondta ki, hogy magyar az, aki a népies kultúrát, annak giccsesített, fasiszta propagandára használt mű termékeit kedveli.
Ez a hazug álromantika, népieskedő giccsparádé mindig is a nacionalista propaganda része volt, amibe belekeverték az erdélyieket is, pontosabban az erdélyi parasztságot, az erdélyi világpolgár értelmiséget például sohasem. Az erdélyi Ady Endrénél senki nem utálta jobban ezt a magyarkodó, a világtól elzárkózó „népi” mentalitást, amely még antiszemita jelleggel is bírt. Mert az messziről látszott, hogy a magyar paraszt nem olyan, mint a cvikkeres zsidó orvos. A magyar pedig a paraszt, nem pedig az idegenszívű kozmopolita orvos, újságíró.
Nem véletlen, hogy Orbán is ezt a műparaszt stílust vette fel, még a hanghordozásában is azt mutatja, hogy ez a magyar. Csakhogy Orbán mindössze a „paraszt” szónak vulgáris értelmében „paraszt” (méghozzá nagy paraszt), de nem a szó igazi értelmében, a földhöz értő, azt művelő, a tájban élő, abból bölcsességet szerző földművelő. Ezt az ideális magyar parasztot már egy emberöltővel ezelőtti elődei sem találták. Helyettük maradtak az olyan „parasztok”, mint ő, akik ezeknek paródiái, a sutyerák, sumák, bunkó szinonimája.
Ezek azt hiszik, hogy a népi a tudatlannal, a műveletlennel és az ösztönössel azonos. Ezért butítják a népet, és próbálják külsőségeiben megragadni a „magyarság” lényegét. Például abban, hogy ki hol él. Az orbáni őrületben az a legviccesebb, hogy azoknak a magyaroknak a legnagyobb részét, kiknek „az unokái már nem lesznek magyarok” (értsd nem a Nemzeti Együttműködés Rendszerében élnek), Orbán üldözte el. Vagy politikai undoruk vagy anyagi okok késztették őket arra, hogy külföldön telepedjenek le.
Magyarország aranytartaléka ez a külföldön élő magyarság, amely talán felszed magára valamit a civilizált Nyugaton, valódi kultúrát, műveltséget, tudást, demokráciaismeretet, az emberi jogok tiszteletét. Ezeket tagadja ki Orbán, akinél többet kevés ember ártott még a magyarságnak.
