Ha a következő két választáson Trump csalásra irányuló kísérletei ellenére elsöprő csapást mérnek a MAGA mozgalomra és a trumpizmusra (s nemcsak gazdasági okok miatt, hanem annak felismerése, beazonosítása okán, hogy mi a trumpizmus), akkor Amerika visszatalálhat önmagához. Ha Trump visszaerősödik és a következő két választás nem mond ítéletet fölötte, akkor Amerika a világ sötét oldalára kerülhet. Ebből láthattak ízelítőt már eddig is az amerikaiak a mostanában leplezett formában működő ICE révén, s abból is olvashattak, ahogy a fehér felsőbbrendűséget hirdető náci Patriot Front többszáz tagja vonult maszkban zavartalanul Washington utcáin az állam évfordulója napján. Trump ideológiájának gyökereit nem nehéz azonosítani. Nem véletlen, hogy Amerika 250. születésnapjára Trump egy kiterjesztett szárnyú arany sast ábrázoló képet posztolt a saját közösségi platformján. A Fehér Házon ábrázolt sast sokan a náci sashoz (Reichsadler) hasonlították. Mások igyekeztek ezt a párhuzamot és hasonlóságot enyhíteni, de Trump olyan amerikai sast is készíthetett volna, amely azonos az USA Nagy Pecsétjén (Great Seal) és az elnöki pecséten található sassal. A hivatalos pecséteken a 13 csillag eredetileg a 13 gyarmatot jelentette. Trumpnál azonban az arany sas olyan pajzsot tart, amelyen 11 csillag látható, ez pedig a polgárháború déli konföderációs államainak száma. A 250. évfordulón az látható, hogy a szellemi polgárháborúnak nincs vége. Dél elfoglalta a Fehér Házat, és mindent megtesz, hogy a polgárháborúban győztes Észak törvényeit (a felvilágosodásra épülő alkotmányos jogállami demokráciát) megsemmisítse. A tét az, hogy ez sikerül vagy nem. Mit választ az amerikai nép, s elkerüli-e, hogy a polgárháború a fegyverekkel folytatódjon. Erre minden esély megvan, ha Amerika novemberben és 2028-ban úgy választ, hogy csapást mér a trumpizmusra. A 250. évforduló leginkább ennek szükségességére emlékeztetett, mert Amerika a születésének 250. évfordulóján nem önmaga. A 250. évforduló arra irányítja a figyelmet, hogy Amerika identitásválságba jutott, mert a polgárháborúban legyőzött politikai hagyomány tért vissza a Fehér Házba. Nem Észak és Dél között kell újra választani, hanem érvényt kell szerezni az Alkotmánynak. Nem arról van szó, hogy Dél álláspontja is legitim alternatíva lenne, hanem hogy ezt a kérdést a történelem már eldöntötte, és most Dél alkotmányellenesen próbálja felülírni a döntést. Erre a felismerésre kellene eljutni, s ezt az amerikai nép elé tárni. Minden más csupán következmény, a kékre festett víztől a Trump-család korrupcióján át az alkotmányos jogsértésekig, Amerika és az amerikaiak (vele a világ) szenvedéséig bezárólag. Amerika olyan, mintha az ellenség által megszállt ország lenne. Nem azt kell eldönteni, hogy Észak vagy Dél, mert ezt már egyszer eldöntötték. Hanem érvényt szerezni Amerika Alkotmányának és megőrizni az alapító atyák elveit és akaratát. Trumpnak és ennek az ideológiának alkotmányosan be sem lett volna szabad jutnia a Fehér Házba. Az, hogy ez megtörténhetett, a jogrend és a jogalkalmazás felülvizsgálatára szorul. A két pártnak az Alkotmány keretein belül kell működniük. Az nem lehet, hogy valamelyik párt ezeket az alkotmányos kereteket utasítja el és ezek ellen harcol. Akkor sem, ha egy diktátor kezébe kerül, s akkor sem, ha egyesek a kereszténységet hamisan ezzel azonosítják.