Mészáros Lőrinc feleségétől tudjuk, hogy férje eszméletlen mértékű és ütemű gazdagodása a jóisten kiismerhetetlen indítékú és mindent elsöprő szeretete mellett a „szerencsének” köszönhető. Mészárosné esetében ne kutassuk, hogyan egyezteti össze az isteni segtséget és a szerencsét. Elégedjünk meg annyival, hogy a szerencse gyerekkorában kezdődött, amikor haverja lett Orbánnak, akiből miniszterelnök lett, és az adófizetők százmilliárdjait íratja Mészáros nevére, aki hűséges barátként őrzi Orbán Viktor strómanjaként a haverja pénzét.
A „szerencse fiai” azok, akik egy tolvaj és korrupt miniszterelnök uralkodása alatt közpénzek garmadáját kapják, mindössze azért, mert valamiféle kiszolgálói, kedvezményezettjei vagy támogatói a maffiának, amelyet Orbán Viktor irányít, és valami tévedés folytán a magyar emberek többsége „pártnak”, „Fidesznek”, politikai irányzatnak vél. Az irányított gazdagodás és vagyonelosztás nemcsak a működő tőkét adja át a rendszer oligarcháinak és vazallusainak kezébe, hanem kisebb ajándékokkal is meglepi őket, ami ez esetben mindössze tízmilliókat jelent, viszont nem kell vele semmit csinálni, csak elkölteni.
Erre tartja a NER a Szerencsejáték Zrt.-t, amely a magyar polgárok megsarcolásának, butaságuk megadóztatásának egy speciális formája, amely azonban azt képzeli magáról, hogy az irtózatos bevételeivel azt csinál, amit akar, annak adja, akinek akarja. Mivel állami cégről és állami bevételekről van szó, a Szerencsejáték Zrt. nem osztogathatja úgy a közpénzt, mint Mészáros Lőrinc a Mátrai Erőműben a beteg disznókat. Ez éppen olyan lopás, hűtlen kezelés, a „hűség” megfizetésével vesztegetés, mint az Orbán-rendszer „közbeszerzésnek” nevezett ipari méretekben megvalósuló rablása.
Azt nem tudjuk, hogy „Mészáros Lőrincnek” mi szüksége van még 15 millió forintra, hogy a cégbirodalmának (amit nem is tud észben tartani) egyik cége a Szerencsejáték Zrt.-től is kapjon 15 milliót? Minek? Mire? Kávéra? Mészárosnak 15 millió forint nem pénz. A százmilliárdjaiból bármikor átpasszolhat 15 millát a Kultúra a Magyarságért Nonprofit Kft.-nek. Mészáros eljátssza, hogy kultúrát támogat, és még azt is közpénzből teszi. Nem lehetne, hogy kijelölnek az állami vagyont kezelő és pénzeket osztogató cégek közül egyet, mondjuk a Szerencsejáték Zrt.-t, amely olyanokat támogat, akiknek szükségük van rá és megérdemlik? Miért kell minden pénzt léhűtő, élősködő, bűnöző csavargóknak és a nőjeiknek adni?
Azt nem kell magyarázni, hogy ennek a rendszernek miért a nép által „NER-ribancoknak” nevezett Sarka Kata (a férje), Rogán Cecilia és társaik a támogatandó értékek. Ezek az emberek pontosan kifejezik a rendszer kulturális színvonalát, morális értékeit, emberi sekélyességét. A libanyakú Szijjártónak nem elég, amit összeszedett a posztszovjet és arab diktatúrákban szülei kölcsöne formájában, a testvéréhez kapcsolódó céget is meg kell dobni még koszos 23 millióval. Miközben a hírek szerint az elmúlt két évben már kaptak 300 millió forintot ajándékba a magyar adófizetőktől, akik azzal bízták meg Orbán Viktort, hogy egy új társadalmi-gazdasági rendszert hozzon létre, amelyben sajátjaként bánhat a pénzükkel.
A NER bűnözői „szerencsének” nevezik a meggazdagodásukat, amihez a bűnözésnek több köze van, mint a szerencsének. Szerencséjük azért van, mert egy olyan országban élnek, ahol ezt szó nélkül eltűrik, és nincs igazságszolgáltatás, nincs törvény előtti egyenlőség, amely gátat szabna ennek. De ne feledjék a felcsúti kocsmában is jól ismert dakota mondást: „a szerencse forgandó”.