A lehető leghűvösebb találkozóra került sor Orbán és vazallusai, valamint Ferenc pápa között a Szépművészeti Múzeumban a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárónapján. Olyan messze helyezték el a székeket egymástól, amilyen messze csak lehet a halló távolságon belül, amivel kifejezték a távolságtartást. Orbán sértődött és neheztelő arckifejezéssel mutatta ki, hogy mekkora a különbség az ő antikrisztusi állami „kereszténysége” és a menekültek, az elesettek, a gyengék, az üldözöttek és a megbélyegzettek mellett álló Istent képviselő Ferenc pápa felfogása között.
Orbán olyan „ajándékot” adott át Ferenc pápának, amely ezt a különbséget nemcsak kifejezte, hanem a keresztényi szeretetet képviselő katolikus egyházfő szemére is vetette, amikor IV. Béla király IV. Ince pápának írt levelét adta át, melyben a magyar király korholja a katolikus pápát, hogy nem segítette a magyarokat a pogány támadásokkal szemben. Ezzel Orbán azt üzente, hogy a krisztusi lelkületet képviselő pápa cserbenhagyja a keresztényfasiszta Magyarországot a középkori feudális katolicizmus helyreállításában vívott harcában.
Ez egy nagyon durva hadüzenet a pápának, ami azt jelenti, hogy Orbán hadat üzent immár nemcsak a liberális jogállami Európai Uniónak, a demokrata elnököt választott Amerikának, hanem a keresztény bibliai értékeket hirdető római pápának is. Mindenkinek, aki nem a gyűlöletre, a fasizmusra, az egyház és állam népirtáshoz vezető feudális összefonódására akarja építeni a világot. A világra sértődött Orbán a frusztrált pszichopata képében jelent meg ezen a találkozón is, aki kinyilvánította a pápával szemben is, hogy egy diktátor, aki nem tűr ellentmondást.
Ferenc pápát dicséri, hogy nem sokat törődött a mitugrász helyi diktátorral, elődeivel ellentétben különbséget tud tenni a krisztusi természet és az evilági zsarnokság között. Erről beszélt a Hősök terén is. Az alázatos szívű, a kereszten a gyengeségében diadalmaskodó, mindenkiért életét áldozó Jézus Krisztusról beszélt, szembeállítva őt evilág fejedelmeivel, zsarnokaival, akik csak uralkodni akarnak, mindenkit elnyomni, erővel legyőzni, a sikert a pénzben, a hatalomban és a gazdagságban mérni. Ezek maguknak csinálnak istent és vallást, de az igazi Isten ennek az ellenkezője.
Ferenc pápa nagyszerű beszédével éppen az ellentétét tette, mint amiért Budapestre hívták, s amiért az egész egyhetes giccses, képmutató, hányingert keltő programot összeeszkábálták Semjén orvvadász és a Ferenc pápa istenképétől és kereszténységétől fényévnyi távolságra levő magyar katolikus egyházi főurak. Ferenc pápa megkérdőjelezte Orbán ún. „kereszténységét”, megvonta az ő antikrisztusi, hamis, álnok „kereszténységének” a legitimitását. Orbán természetét, egész rendszerét és álkeresztény országát szembeállította Istennel, a Megváltóval, és leleplezte hazug jellegét.
A pápa komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy ezt megtehesse, mert nincs jó egészségi állapotban. Nemrég műtötték, de elment Budapestre, hogy ezt elmondhassa. Már az is egy kompromisszum volt részéről, hogy iszonyú távolságra leült ezekkel a bűnözőkkel, kezet fogott és egy levegőt szívott velük. Orbánnal, egy fasiszta bűnözővel, Áderrel, a jelentéktelen jellemtelen bábbal és a világ egyik legundorítóbb csúszómászó, nyálkás orvvadászával, a korrupt, élősködő pióca Semjénnel. Ám ennek elutasítása nehéz lett volna, olyan diplomáciai nehéztüzérség bombázta.
De elmondta, amit akart, hogy a szomjazónak inni kell adni, ami azt jelenti, hogy a menekülteket be kell fogadni. Orbánról, mint negatív ellenpéldáról beszélt Jézus Krisztus kapcsán: „Mennyire más Krisztus, aki egyedül a szeretettel áll elénk, mint e világ hatalmas, győzedelmes és ajnározott messiásai!” Orbán állandóan dicsekvő, a mellét verő, ajnározott hamis messiása az országának, aki mindennek ellenéte, ami kereszténynek nevezhető, és mindennek ellentéte, amit Jézus Krisztus képvisel. Orbán és társai antikrisztusi figurák. Ezt mondta mindezzel a pápa.
Ferenc pápa rátapintott a magyarok legfőbb problémájára, az antiszemitizmusra is. Ezzel mintegy megtagadta az 1938-as budapesti eucharisztikus világkongresszust, amit az antiszemita magyar állam rendezett, s amely a zsidóellenes törvények, és a holokauszt nyitánya volt. Orbán az antiszemita Horthy-rendszert próbálja feltámasztani, ehhez akarta eszköznek használni az eucharisztikus kongresszust is, de Ferenc pápa Róma részéről nem adta ehhez az áldását, hanem az ellenkezőjére használta az alkalmat: zsidók és kerestzények egységét szorgalmazta.
Az a „keresztény-nemzeti” magyar identitás, amit a Horthy-rendszer és Orbán is képvisel, a „nemzet” és a „keresztény” fogalmának azt a jelentést adta, hogy „nem zsidó”. A magyar nem zsidó. Orbán illiberális rendszere az antiszemitizmusra épül, az illegitim alaptörvény „Nemzeti Hitvallása” kódolt antiszemita kirekesztés és uszítás. Ferenc pápa ezzel szemben azt mondta, a zsidóság nem ellenség, hanem testvéreink. Ez hiányzott még a náci plakátokkal operáló, a zsidó világ-összeesküvést „Soros-ügynökökökkel” ábrázoló Orbánnak. A pápa burkoltan még le is nácizta.
Orbánnak óriási pechje, hogy a Vatikánban éppen egy keresztény pápa ül a katolikusok trónján, nem egy Benedekhez hasonló fasiszta. Csak abban reménykedhet, hogy a propagandagépezete majd ennek ellenére sikert és dicsőséget kovácsol a pápával való találkozásból és az egész giccses, végtelenül hazug és képmutató rendezvénysorozatból, mert a szándékot és a célt tekintve neki ez óriási vereség és kudarc. Lehet, hogy a magyarok nem túl okos része nem veszi ezt észre, de a katolikus pápa lepofozta, lehülyézte, megalázta, keresztény identitását lenullázta.
Lehet, hogy a vallásos bódulatban levő magyarok ezt nem tudják, de ő tudja. S ez a fontos. Neki itt ellentmondtak, ellenére tettek, hazug identitását leleplezték, a legitimációját megvonták. Ha így nézzük, ez megérte a beleölt közpénz tízmilliárdokat. Itt áll előttünk a katolikus pápa által antikrisztusként bemutatott zsarnok, aki nem keresztény. Besült a puska.
