Az Alzheimer-kór korunk egyik legborzasztóbb gyógyíthatatlan betegsége, amely azt vesz el a betegtől, amitől igazán embernek érezheti magát. Az emberi méltóság elvesztését kell megelőzni a hozzátartozóknak és a hivatásos gondozóknak, miközben törekedni kell, hogy a betegség lefolyása lassú legyen és a romlást minél tovább lehessen késleltetni.
A statisztikák szerint ma csaknem 50 millió ember él demenciával a világon, de 2050-re ez a szám háromszorosára nőhet. Az Alzheimer-kór egy visszafordíthatatlan, időben egyre súlyosbodó agyi megbetegedés, amely során romlik a beteg memóriája és gondolkodási képessége egészen addig, míg a mindennapi élet egyszerű feladatait sem képes már elvégezni.
Az Alzheimer-kór a demencia egyik formája, aminek okait ma sem tudják. Vannak olyan tényezők, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint, valamint a mozgásszegény életmód, amelyek nem kiváltói, de elősegítői lehetnek a betegségnek, amire nincs gyógymód. A betegek gondozását nehezíti, hogy bizonytalan a diagnózis is.
A helyzetet nehezíti, ha a kulturális környezet a betegeket egyszerűen csak lehülyézi vagy őrültnek tartja a betegség korai szakaszában, nem ismeri fel a mögötte álló egészségügyi problémát. Az etnikai és egyéb kisebbségekhez tartozók sokszorosan hátrányos helyzetben vannak, mert sokszor az orvoshoz sem jutnak el, a gondozást pedig nem tudják fizetni.
Az Ethnic Media Services szakemberekkel járta körül a témát, megállapítva, hogy olyan kisebbségekhez tartozók, akik más tekintetben is hátrányos helyzetűek, az Alzheimer-kór szinte megoldhatatlan feladat elé állítja. A betegek egy idő után 24 órás figyelmet és teljes idejű gondoskodást igényelnek, mert magukra is veszélyessé válnak.
A felejtés olyan mértékű, hogy nem emlékeznek saját hozzátartozóikra, az utcájukra, a negyven éve használt eszközeikre, és könnyen eltévednek, nem találnak haza, vonat vay autó elé sétálhatnak, nem tudják ellátni magukat, a legapróbb dolgokban is segítségre szorulnak. Egy idő után a hozzátartozóknak ott kell hagyniuk a munkahelyüket.
Ezt egy rossz anyagi körülmények között élő kisebbségi közösséghez tartozó család nem tudja megengedni magának. Arra sincs pénzük, hogy megfelelő ápolót találjanak, aki őket helyettesíthetné. A szakemberek szerint ez okozza, hogy szegény és hátrényos helyzetű környezetben, az etnikai és egyéb kisebbségek ilyenek, embertelen helyzet jön létre.
Mivel nem tudják biztosítani a 24 órás felügyeletet bezárják a beteget olyan helyre, ahol nem tud ártani magának, de sokszor ez sem megoldás, mert a beteg önmaga ellen is fordulhat. A probléma kezelésére állami segítségre és beavatkozásra van szükség. Ez egy gondoskodási láncióolatot igényel, amihez átfogó nemzeti stratégia szükséges.
Az Alzheimer-kór nem örökletes betegség, s egyre gyakoribb, ami arra utal, hogy előidézik civilizációs hatások is, de ha a hajlam már korán felismerhető lenne, akkor lehetne előre is felkészülni és mindent megtenni azért, hogy amennyire lehet megelőzzék a betegség korai kialakulását. De sok esetben már előrehaladott állapotban is félrediagnosztizálnak.
Segítheti a betegség kialakulásának késleltetését az intenzív szellemi tevékenység, az agy használata, hasznos minden agytorna, de ezekkel sem lehet megakadályozni, ha valakinek hajlama van rá. Az emberek pedig még azt a felkészlést sem tesizk meg, amit lehetne, ha nem tudnak semmit a lehetséges hajlamukról.
Már Amerikából is jeleztek érdeklődést az új magyar találmány iránt, amely új fejezetet nyithat az Alzheimer-kór korai diagnosztizálásában. Egy innovatív magyar egészségügyi cég, a Pozitron Medical Diagnosztika Központ egyedülálló kombinált vizsgálata, amellyel már a tünetmentesség idején, egy vérvétellel és innovatív magyar fejlesztésű kognitív tesztekkel kimutatható a betegség.
Elsőként Magyarországon válik lehetővé az Alzheimer-kór korai diagnózisa az Alzheimer-kórban felszaporodó kóros fehérjék kimutatása vérből. Ezek a kóros fehérjék eddig csak agyvízvétellel voltak kimutathatóak. Ezt kombinálják egy speciális kognitív teszttel, amely együttesen 98 százalékos biztonsággal megmonja, ki lesz Alzheimer-kóros.
A korai felismerés növeli a kezelések hatékonyságát, az életminőséget jelentős mértékben javítja, és nemzetgazdasági szinten is megtakarítást jelent az egészségügyi ellátó rendszer terheinek csökkentésével. A jelenleg elérhető vérvizsgálatok genetikai vizsgálatok, csak a hajlamot mutatják ki, ez az új vizsgálat pedig a betegségre utaló felhalmozódott tipikus fehérjéket mutatja ki 10-15 évvel a klinikai tünetek megjelenése előtt.
Magyarországon, a nemzetközi gyakoriságnak megfelelően a 60 év felettiek mintegy 20%-a, a 70 év felettiek 30%-a, míg a 80 évnél idősebbek csaknem 50%-a érintett valamilyen demenciában, és a demensek 60 %-a Alzheimeres. Amerikában is hasonlóak az arányok, minden ország azonos nehézségekkel néz szembe. A hátrányos helyzetű közösségek tagjai ezen belül is külön odafigyelést és gondoskodást igényelnek.
