Mint beszámoltunk róla, Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester volt miniszterelnökjelölthöz méltatlan színvonalú és hangvételű élő adásban támadta meg a legnagyobb ellenzéki párt, a Demokratikus Koalíció elnökét, amikor az orbáni karaktergyilkos propaganda elemeit felhasználva „gyurcsányozott”, és bejelentette, „mozgalma” megvonja a bizalmat a DK-tól, és nem támogatja a párt jelöltjeit a következő időközi választásokon.
Indokként azt adta elő, hogy „a DK több alkalommal ráindult ellenzéki jelöltekre, megosztva az ellenzéki szavazatokat”, amit a „legtisztességtelenebb, legbecstelenebb” magatartásnak nevezett a DK részéről. A parttalan beszédből nem derült ki, hogy a kiváltó okhoz mi köze van a 2006-os puccskísérlet leverésének, miért emlegeti fel Polt Pétert és Orbán elszámoltatásának hiányát 2002 után, amikor ő például még javában a Fidesz támogatója és Orbán híve volt, s ha ez ma probléma, miért nem volt az, amikor elvállalta, hogy az ellenzék (és a DK) miniszterelnök-jelöltje legyen.
Az ügy legmegdöbbentőbb fordulata azonban az, hogy a DK-hoz közelálló „Nyugati Fény” hírportál bizonyítékokkal alátámasztott cikkben mutatta be, hogy Márki-Zay Péter hazudott: a VII. kerület időközi választásán az ellenzék Jenei Kevin Martint indította, akit a DK, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP és a Jobbik is támogatott, míg Márki-Zay mozgalma a közös jelölttel szemben egy Sima Ákos József nevű jelöltet támogatott. Márki-Zay ellenjelöltje csak 8 százalékot szerzett, a Fidesz jelöltje úgy nyert 45,6 százalékkal, hogy az ellenzék győzött volna, ha mindenki a közös jelöltet támogatja.
Itt látható a bizonyíték: az ellenzéki összefogás közös jelöltje, Jenei Kevin Martin plakátja, alatta pedig a Márki-Zay-féle mozgalom Facebook posztja Sima Ákos József támogatásáról. Ezek szerint Márki-Zay hazudott, amikor azt állította, hogy a DK osztja meg az ellenzéki szavazatokat, miután a VII. kerületben ezt ő tette.
Ez volt a közös ellenzéki jelölt:
Itt pedig Márki-Zay mozgalmának ellenjelöltje:
Az igazsághoz tartozik, hogy az ellenzéki közös jelölt győzelméhez nem lett volna elég, hogy a Márki-Zay által támogatott jelölt visszalépjen, hanem az összes többi ellenzéki jelöltnek is vissza kellett volna lépnie, de a közös győzelemhez Márki-Zay ellenjelöltjének sem lett volna szabad az ellenzék közös jelöltje ellen indulnia. A lényeg pedig az, hogy amivel Márki-Zay a DK-t vádolta, és amit a DK esetében „legtisztességtelenebb, legbecstelenebb” magatartásnak nevezett, azt a VII. kerületben ő maga követte el.
Ebből az következik, hogy érthetetlen Márki-Zay minősíthetetlen kirohanása, a DK elnökének pontokba szedett becsmérlése, és a DK elleni nyílt háború meghirdetése. Ez az ellenzék megosztása, és megítélésünk szerint Márki-Zay politikai öngyilkossága is: ha azt tervezte el, hogy Gyurcsány Ferencet eltünteti a közéletből, s a legnagyobb ellenzéki párt szavazóit megszerzi, akkor a politikai realitásérzéke a nullával egyenlő. Azt viszont remélhetően elérte, hogy a DK nem támogatja a hódmezővásárhelyi újraválasztását, amivel el is búcsúzhat a polgármesteri széktől (is).
Különösen úgy, hogy olyan vádak alapján rendezett ámokfutást a legnagyobb ellenzéki párt elnöke ellen, amelyben rábizonyították, hogy hazudott. A Nyugati Fény úgy kommentálta az esetet, hogy „a hazug ember és a sánta kutya esete”. Márki-Zay stílusában feltehetjük a kérdést: lehet-e támogatni olyan embert, akiről kiderült, hogy hazudott?
