Jézus Krisztus helyett sértődött meg Vejkey Imre KDNP képviselő, mert Pápay Gábor élete egyik legkiválóbb rajzával Jézus Krisztus és az általa képviselt, elesettek, kiszolgáltatottak, betegek mellé állt. A magyar bíróságok szégyene, a Fővárosi Ítélőtábla, ahol rendre a fasiszta NER mellett elfogult hamis ítéletek születnek, a józan észt és jogot képviselő elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a Népszava című lapot arra kötelezte, hogy fizessen meg 400 ezer forintot, mert a rajz „megsértette a felperes keresztény vallási közösséghez tartozásával összefüggésben érvényesített, emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát”.
Ez az ítélet a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének és szabadságának a halálát jelenti, a magyar jogtudomány és az igazságszolgáltatás szégyene és teljes kapitulációja. Az ítéletben nem a 400 ezer forint a valódi kár, hanem a vélemény- és a sajtó szabadságának bíróság általi lábbal tiprása. Be kellene perelni a bíróságot részben a sajtószabadság sérleme miatt, másrészt azért, mert az ítélet súlyosa sérti a mi keresztény vallási közösséghez tartozásunkkal összefüggésben érvényesítendő, emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogainkat.
Pápai Gábor karikatúrája a lehető legkeresztényibb állásfoglalás, kiállás Jézus Krisztus tanai, a kereszténység és a Jézus Krisztus személyében megjelenített elnyomottak és becsapottak mellett. A kép egy hazudozó állami tisztviselőt mutat, aki a koronavírus miatt meghalt betegekről azt állította, hogy nem a vírus (és a rossz egészségügy) miatt haltak meg, hanem az alapbetegségük miatt. Ez a hazugság azzal egyenértékű, mintha Jézus Krisztus halálát utólag nem a keresztre feszítéssel, hanem valamilyen alapbetegségével indokolták volna.
A zseniális karikatúra bibliai érdeme, hogy Jézus Krisztust nem egy álkeresztény fasiszta diktatúra, az elnyomó államhatalom képviselője oldalára, hanem az általa meghazudtolt, meggyalázott, és ennek az államhatalomnak az elnyomott, kisemmizett, még a halálukban is meghazudtolt kiszolgáltatottjai oldalára állítja, amiképpen Jézus Krisztus mindig is az ő oldalukon áll. A kereszténység lényegének legcsodálatosabb kifejezése a rajz, amikor a magyar nyomorultak millióinak képviseletében Jézus Krisztus jelenik meg, és ő képviseli őket, aki meghalt értük és helyettük. Gyönyörű.
Ezt a csodálatos ábrázolást, csak egy hamis kereszténydemokrata álkeresztény, Vejkey Imre kifogásolhatja, aki ezzel kiválóan demonstrálta, hogy se nem kerestzény, se nem demokrata, esze annyi, mint egy hónapos csibének, akinek fogalma nincs se Istenről, se emberről, se Jézusról, se megváltásról, se Bibliáról, se emberi jogokról. Nem mentség, hogy olyan sötét, hogy a világmindenségben sem lehet találni ehhez hasonlóan sötét lyukat. Megsértődött Jézus Krisztus helyett, akit a betegek és az elesettek, a vírusban elhunytak képviselőjeként és megváltójaként ábrázolt a rajz.
A katolicizmus mindig is ilyen sötét volt, a „keresztény-nemzeti” fasizmussal együtt, amely a magyar zsidókat, Jézus Krisztus testvéreit halálba adta, meggyilkolta. Ennyit ért a Bibliához. A bíróság azonban elvileg értelmes, jogvégzett, intelligens bírókból áll, akikről fel sem tételezzük, hogy egy ilyen rajzot akár bibliai, akár evilági szemmel nézve ne értenének meg, ahogy az elsőfokú bíróság is megértette. Fel sem tételezzük, hogy a karikatúra, mint véleményműfaj tekintetében, ne értenék a sajtószabadságot, és egy vélemény alapján ítéljenek meg személyiségi jogsértést.
Ezért az ítéletet hozó bírókat nagyon is okos, tájékozott és felkészült embereknek tartjuk, akik azonban szakmájuk árulói, egy fasiszta rendszer gátlástalan és aljas kiszolgálói, jellemtelen emberei. Jött egy kereszténydemokrata képviselő, az álkeresztény hatalom képviselője, és neki mindenképpen igazságot kellett adni, a fasiszta rendszer „keresztény” ideológiáját és annak tekintélyét kellett megvédeni. Nem beszélve arról, hogy „leszóltak”, és ők nem azt válastzották, amire felesküdtek, hanem kiszolgáltak egy aljas hatalmat.
Olyan kategória, hogy „keresztény vallási közösséghez tartozásával összefüggésben érvényesített, emberi méltósághoz fűződő személyiségi jog”, nem létezik. Ilyen nincs a polgári törvénykönyvben. Az emberi méltósághoz való jogot csak az érvényesíthet, akinek az emberi méltóságát megsértették. Ez lehetne Jézus Krisztus, akit a karikatúra ábrázolt. Vejkey Imre emberi méltósága akkor sérült volna, ha őt rajzolják a keresztre. De ő Jézus Krisztus helyett sértődött meg.
De a parancsra hamis ítéleteket gyártó Fővárosi Ítélőtábla nemcsak a vélemény- és a sajtószabadságot sértette meg, hanem a lelkiismereti- és vallásszabadságot is. Vejkey ugyanis saját ostoba, buta és hamis vallásértelmezését kérte számon a bíróságon, a bíróság pedig egy lelkiismereti- és vallásszabadság körébe tartozó kérdésben foglalt állást vallás, hit dolgában. A legnagyobb jogsértő maga a bíróság, mert egy bíróság nem foglalhat állást és nem ítélkezhet hitre tartozó dolgok, vallásfelfogások között. Ráadásul Pápai Gábor a kereszténység helyes értelmezését képviselte, Vejkey pedig nem.
A bíróságnak azonban nincs joga hitéleti kérdésekben, vallási felfogásokban dönteni, nem foglalhat állást, hogy kinek a hite és a vallása helyes. Vallási tárgyú képek, szobrok készítése, vagy vallási témájú személyek ábrázolása egyelőre nem tilos. Ellenkező esetben be kellene zárni az összes katolikus templomot, amely tele van ocsmányabbnál ocsmányabb sötét bálványokkal, amelyek mélyen sértik a keresztény vallási közösséghez tartozásával összefüggésben érvényesítendő, emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogainkat, mert bibliaellenesnek tartjuk, és hányunk tőlük, amihez jogunk van.
Ha az Európai Unió napirendjére venné a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének felszámolását, akkor ezt az ügyet nyugodtan be lehetne mutatni, mint a hatalommal való súlyos visszaélés iskolapéldáját, az igazságszolgáltatás elfoglalását, függetlenségének felszámolását. Vejkey Imre kap 400 ezer forintot azért, mert hamisan értelmezi a Bibliát, ezért megsértődött Jézus Krisztus helyett, akitől elvitatta, hogy a szegények, az elesettek oldalán, és nem egy fasiszta rezsim álkeresztény hipokratáinak oldalán áll.
Ha Vejkey valaha olvasott volna egy betűt a Bibliából, akkor tudná, hogy a Bibliában alapelv, hogy Istent nem kell megvédeni, megvédi ő magát. Ezt csak a farizeusok és a bálványimádók teszik. Még jó, hogy a mennyben is van egy igaz Bíró, aki nem olyan, mint a Fővárosi Ítélőtábla korrupt bírái. A mennyei Bíró vélhetően kitünteti majd a MÚOSZ-t, amely példásan megvédte Pápai Gábor szabadságát és a rajzát, amikor az év rajzának választotta a Vejkey által perelt karikatúrát.
