Fekete-Győr András képtelen megállni, hogy ahányszor megszólal, bele ne rúgjon egyet Gyurcsányba, amit azért teszünk szóvá, mint egyébként a DK elnök kritikusai, mert Fekete-Győrnek semmi erkölcsi és jogi alapja nincs arra, hogy bárkit kiutáljon vagy kitagadjon a politikai életből. Kizárólag a választók dönthetik el, hogy kire bízzák az országot, kire nem.
Az Amerkai Népszava Gyurcsány Ferenc és a DK kritikusa, mióta saját elveiket megtagadva csatlakoztak a rendszer kollaboránsai közé, felesküdtek Orbán rendszerére és beültek velük együtt a diktatúra parlamentjébe. Fekete-Győr Andrásnak azonban e tekintetben nincs mit Gyurcsány szemére vetni, mert nekik még elveik sem voltak soha, amit feladhattak volna, s enélkül készülnek ugyancsak pénzért Orbán parlamentjébe.
Emellett jegyezzük meg, hogy Fekete-Győr azt leszámítva, hogy az olimpiaellenes és Orbán elleni hangulatot meglovagolta, a korrupcióellenes utálatot a vitorlájába fogta, még semmit nem tett le az asztalra. Életében talán egy biciklit vagy autót vezetett, de minisztériumot és kormányt nem. Kormányzati felelősséget nem hordott, nem győzött le senkit demokratikus választásokon, különösen nem Orbánt. Gyurcsány azonban megtette.
Számos hibát elkövetett, amelyet mi elég határozottan szóvá tettünk, de ha Gyucsány és Fekete-Győr között kellene párhuzamot vonni, nehéz helyzetbe kerülnénk. Mert a százszor is elátkozott és megtépázott Gyurcsányhoz képest ő egy nagypofájú, öntelt és beképzelt senki, aki életében még semmit fel nem mutatott. Az aláírásgyűjtést ne nevezük annak. Ami pedig a demokratikus elkötelezettséget illeti, Gyurcsány a pártjában levő kultuszával együtt is egy mintademokrata Fekete-Győrhöz képest, akire még életében senki egyetlen szavazatot nem adott, de már meg akarja mondani, hogy ki „takarodjon el” és ki ne.
Ráadásul valami oknál fogva, a fideszes hátterű, Orbán-imádó családjában felnőtt Fekete-Győr, még véletlenül sem mondta azt, hogy esetleg az alkotmányos rendet megdöntő, az országot kifosztó, a jogállamot felszámoló, hazug, tolvaj, oroszbérenc Orbán takarodjon, hanem annak szimbolikus ellenfele. Fekete-Győrnek egyetlen demokratikus szavát nem hallottuk, megítélésünk szerint kártékonyabb és veszélyesebb ember, mint Orbán, mert Orbánnak volt egy liberális demokrata korszaka, amit ő már lespórol. Onnan kezdi, ahol Orbán abbahagyta.
A Momentum nevű képződmény egy ideológiai abszurd. Demokráciában a jobb és baloldal felszámolásáról beszélnek, és ők mindjárt a centrális erőtérrel kezdenék. Ilyen ideológiai katyvaszt csak azok hirdetnek, akik nem tudják, miről beszélnek. A Momentum és Fekete-Győr mérgezi és butítja az embereket. Ostobaságokat beszélnek a nemzeti identitásról, az „egészséges” nemzettudatról.
De még ennél is ijesztőbb és visszataszítóbb az a gátlástalan karrierizmus, amely üvölt erről az emberről és a személye köré épített pártjáról. Ahogy felhasználták a személyes politikai ambícióihoz az olimpiaellenes hangulatot, most úgy akarják felhasználni a CEU elleni aljas támadást. Undorító és felháborító, hogy amikor egy nemzetközi egyetem sorsáról, emberek jövőjéről, a kelet-európai térség demokratizálási lehetőségeiről van szó, akkor ez az ember ezt politikai haszonszerzésre akarja felhasználni.
Népszavazást kezdeményeznek a Lex CEU ügyében, amelyhez olyan népszavazási kérdést tettek fel, amivel egyébként csak bukni lehet. Ez a kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 9., 76., 77., 115., 117. §-ait a 2017. április 4-én hatályban volt szövegük szerinti tartalomra módosítsa?” Ki az az ember, aki tudja, mi az a „2011. évi CCIV. törvény 9., 76., 77., 115., 117. §-ait a 2017. április 4-én hatályban volt szöveg” szerinti tartalommódosítás? Erre mondja Mariska néni, hogy nem, semmiképpen nem, ezzel nem értek egyet, ugye?
Ezzel a kérdéssel sikerült eloszlatni azt a várakozást is, hogy ugyan nem demokraták, ugyan nem tudnak semmit a történelemről és az ideológiáról, ugyan karrieristák, de fiatal emberek és talán felkészültek vagy elég okosak. De nem azok, mégcsak nem is felkészültek és nem is okosak. Ilyen hülye kérdést népszavazásra normális ember nem tesz fel. De mindez nem elég, ezúttal is jön a bivalytörtetés, az udvariatlanság, a rossz modor és a bunkóság, mert a DK már beadott egy népszavazási kezdeményezést, melynek csak kevéssel jobb a szövege.
A DK kérdése ez: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről (OECD) szóló szerződésben részes állam által elismert felsőoktatási intézmény Magyarországon bejelentés alapján folytathasson külföldi oklevelet adó képzési tevékenységet?” Mariska néni nem jut el itt sem a zárójelbe tett OECD szövegéig és gyorsan tovább megy, nehogy kiderüljön, hogy nem ért semmit belőle, de hátha kellene.
Mindkét kérdés rossz, a Momentumé még rosszabb, miközben az egész népszavazási ötlet helytelen, mert a CEU-t nem népszavazással kell megmenteni, népszavazás nem alkalmas erre (és nemcsak a rossz kérdések miatt, amire az egyszerű ember nem tud igennel vagy nemmel válaszolni, mert nem érti), hanem azért sem, mert a Lex CEU törvénytelen. Azért kell a Lex CEU-t megtámadni, mert alkotmányellenes és törvénytelen.
Ha ennek ellenére végrehajtják, és nem lehet eltöröltetni, akkor ki kell vonulni az Orbán-rendszerből, és fel kell számolni vele minden együttműködést. Nem eljátszani a demokráciát egy félresikerült népszavazással, mert ha a Lex CEU érvénybe lép, ott vége a demokrácia látszatának is. De a Momentum itt is megnyilvánul, veszekedik a népszavazás teteme fölött Gyurcsány pártjával.
Az a Hajnal Miklós, aki egy hete még azt mondta, hogy megvárják a fideszes urak reakcióit az állásfoglalással, kijelentette: a DK az olimpiai népszavazást is adatgyűjtésre használta volna ki. De a leggyönyörűbb ez a mondata: „A Momentum szerint azonban az elmúlt 27 év lejáratódott szereplői nem tudnak hitelesen az élére állni egy ilyen kezdeményezésnek”. Ez a mondat olyan, mintha Selmeczi Gabriella vagy Kósa Lajos mondta volna. Ez a Fidesz hangja és stílusa. Ezek még be sem jutottak a parlamentbe, de már ugyanazt a stílust beszélik.
Mintha a Momentum nem pártépítésre használná ezeket az akciókat. Azt mondták, hogy elmennek vidékre és felcsípnek helyi témákat és azon építkeznek, az „ügyeken”. Úgy tűnik, nem nagyon találtak vidéki ügyeket, vagy azokkal csak baj van, meg kell oldani őket, és a pártot nem nagyon építik, ezért most rárontottak gyorsan a CEU-ra, és ezzel megint a civil és spontán elégedetlenség, az érintettek tiltakozása elől szívják el a levegőt.
A Momentum benyújt egy másik népszavazási kezdeményezést is, amelynél nem a lóláb, hanem az egész ló az, ami kilóg. Fekete-Győr olyan kérdésben akar népszavazást tartani, amit ugyanúgy személyre szabtak, mint a Lex CEU-t. Az ő kérdése Orbánra és Gyurcsányra vonatkozik. Így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy ne lehessen miniszterelnöknek javasolható az a személy, akit korábban az Országgyűlés legalább két alkalommal miniszterelnöknek megválasztott?” Ez legalább érthető és elég populista is, de nézzük, miről van szó.
Fekete-Győr eltakarítaná a maga elől azt a két embert, aki útjában áll, hogy megragadja a hőn áhított hatalmat és vele a pénzt. Tételezzük fel, ha lennének demokratikus választások és azon mindhárman indulnának, Fekete-Győr nem demokratikus megmérettetésen akarná a politikai ellenfeleit legyőzni, hanem ki akarja zárni őket a versenyből. Ez ám a demokrata. A Momentum elnöke mindenkit szanálna „az elmúlt 27 év” nevében és a riválisait kiiktatná a versenyből.
Mindazonáltal a felvetett kérdés akár jogos is lehetne, bár nem célravezető, viszont tetszik az embereknek, elég populista ahhoz. Fekete-Győr kimondja, hogy ne Orbán és Gyurcsány vetélkedése legyen Magyarországon, vagyis nem alapelvről van szó, hanem két konkrétan megnevezett ember eltávolításáról. Még nem is politikus, a parlamentbe sem jutott be, de már személyekre szabott törvényt akar hozatni.
Maga a javaslat azért sem jó, mert ha valaki egyszer alkalmas lenne, élvezi a nép bizalmát, miért ne lehetne akár több cikluson át is miniszterelnök? Természetesen nem úgy, mint a mi tökös sportemberünk Felcsútról, aki megszüntette a nyílt versenyt és csaló szabályokkal választja újra magát. A hozzá hasonló eseteken pedig azért nem segít a népszavazás, mint látható Putyin esetében, mert egyszerűen átül négy évre az államelnöki székbe, és fordítva, oszt jónapot.
