Balog Zoltán püspök, az Orbán-kormány volt emberierőforrás-minisztere, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnöke, levelet írt egyháza lelkészeinek és presbitereinek, amelyben „tisztázni igyekezett” a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesének, a pedofil igazgató társtettesének adott kegyelem ügyében játszott szerepét. A levél a Telexen jelent meg.
Balog a levélben megkerülte saját felelősségét, személyes részvételét a kegyelmi ügyben. A tisztázó szándékkal született levélben homályosan fogalmaz, és nem mond semmit arról, hogy mit tett az ügyben, mi volt az ő szerepe. Pontosan azzal nem tisztelte meg lelkész és presbiter testvéreit, amire mindenki kíváncsi, amiért a levelet megírta. Balog ködösít.
K. Endre kegyelmi ügyével kapcsolatban ennyit közölt: „Az igazgatóhelyettes, K. Endre érdekében (akit nem pedofilként ítéltek el) fordultak a köztársasági elnökhöz kegyelmi kérvénnyel. A kérvényt nem én nyújtottam be, és nem én terjesztettem fel. A pedofília bűnének mélységes elutasítása számomra soha nem képezte vita tárgyát és nem is fogja. A Református Egyházban ebben is egyek vagyunk.”
Balog csupán azt állítja, hogy a kegyelmi kérvényt nem ő nyújtotta be, nem ő terjesztette fel, de arról mélyen hallgat, hogy a valaki által benyújtott kérelmet támogatta-e, tett-e az ügyben bármit. Szövegének legfontosabb része, hogy K. Endrét „nem pedofilként ítélték el”, amely egyértelműen a pedofil igazgató társtettesének mentegetése, felmentése.
Ebből lehet következtetni arra, hogy Balog a pedofília eltussolását nem tekinti olyannak, mint amit el kellene ítélni, hiszen utána csak a pedofília bűnét ítéli el, de azt mélységesen. Ettől pozitív értelemben megkülönbözteti azt, aki a gyerek áldozatokat próbálta vallomásuk visszavonására kényszeríteni, elnémítani, a pedofília általa mélyen elítélt bűnét eltussolni, s őket a pedofilnak kiszolgáltatni. Aminek korábban már volt egy halálos áldozata.
Ebből arra lehet következtetni, hogy Balog püspök keresztény emberhez méltatlan módon nem beszél egyenesen, nem őszinte, nem becsületes, de a szövegéből következtetni lehet arra, hogy részt vett ebben a gyalázatban, Novák Katalinnak javasolta a kegyelmi döntést. Mi másért tenné hozzá mentegetve az elkövetőt, hogy őt nem „pedofilként” ítélték el.
Balog Zoltán most tart ott, ahol a botrány elején két pártfogoltja, Orbán és Novák, akik azt próbálták elhitetni, hogy ők mennyire eltélik a pedofíliát, „pedofiloknak nincs kegyelem”, s nem érzékelték azt a morális csődöt, hogy az áldozatok bántalmazását lehetővé tevő, azt a nyilvánosság és a hatóságok elől eltitkoló társtettes tevékenységének felmentése gyalázat.
A pedofília eltussolása nem csupán a pedofilügy része, hanem az áldozatok bántalmazása, megalázása, kényszerítése arra, hogy eltűrjék a pedofil erőszakot. Esetében nem mentség, hogy őt nem pedofilként, „csupán” annak eltussolójaként a gyerekek kényszerítése miatt ítélték el. Az, hogy a református egyház püspöke, zsinati elnöke ezt nem érzi, az botrány.
Orbánnak és Nováknak is eltelt majdnem egy hét, mire megértették, hogy saját erkölcsi színvonaluk mélyen a közvélemény morális elvárásai alatt marad, ezért vállalniuk kell a felelősséget. Orbán ezt azzal oldotta meg, hogy Novákot lemondásra utasította. Balognak vélhetően nem lesz erre egy hete, mert ha a református egyház nem hajítja ki azonnal a lábánál fogva, akkor ez az egyház zárjon be, számolja fel önmagát, és felejtse el Krisztust.
Balog püspök egész levele arcátlanság, a legromlottabb világi emberek szintjén álló, akik nem tisztelik meg a címzetteket az őszinte és egyenes beszéddel, hanem köntörfalaz, de azért burkoltan felmenti a kegyelmet kapott bűnözőt azzal, hogy nem pedofilként ítélték el. De felmenti Novákot is, aki erről annyit már kibökött, hogy „hibázott”.
Másodszor, Balog azt a hamis látszatot akarja kelteni, hogy ha nem ő nyújtotta be, és nem ő terjesztette fel a kegyelmi kérvényt, akkor minden felelősség alól tisztázta magát. Akkor is, ha esetleg ő volt az, aki a kegyelmi kérvényt támogatta, Novákot a kegyelmi döntésről meggyőzte. Ha Novákot ő beszélte rá, ha támogatta a kérelmet, akkor felelős.
Annál is inkább, mivel a sajtó megírta, hogy Novák mentoraként Balog olyan erős befolyást gyakorolt a köztársasági elnökre, hogy az nem tudott neki semmire nemet mondani. Ez esetben Balog felelőssége nyilvánvaló, mert ez azt jelenti, hogy a kegyelemről ő maga döntött, s a bábja írta alá. Novák így két embernek volt a bábja: Orbánnak és Balognak.
Balog szemérmesnek szánt, ám annál szemérmetlenebb hallgatása és mellébeszélése még különösebb, ha valóban megszervezett egy találkozót K. Endre felesége és Novák Katalin között. A „Sándor-palota” (mint a brit uralkodók esetében) cáfolta a találkozó tényét, ami semmit nem jelent, mert itt már annyi mindent cáfoltak, ami igaz volt, hogy ez semmit nem jelent. Ám, ha mégis volt ilyan találkozó, az mindennek a teteje.
De a levélnek van további felháborító kijelentése.
Mint Novák tanácsadó testületének tagja, Balog azt állítja, hogy amikor Novák kérésére bármilyen ügyben állást foglalt, az kizárólag Novákra tartozik. Aki a „nyilvánosság előtt elmondta, amit szükségesnek tartott. Tiszteletben tartom azt, ahogy ő ezt az ügyet lezárta. Tartsuk mi is tiszteletben!” Ennél felháborítóbb arcátlanságot püspöktől is ritkán hallani.
Magyarul ez azt jelenti, hogy az ő szerepe nem tartozik senki másra, csak Novákra, aki már lemondott, és elmondott mindent, amit fontosnak tart. A többi nem érdekes, nem számít, nem tartozik senkire. Nincs itt semmi látnivaló, mindenki vonuljon el. Tartsák tiszteletben, hogy Novák erről nem nyilatkozott. Ezzel Balog a maga részéről az ügyet lezárta.
Balog kapaszkodik a püspöki székébe.
Tartunk tőle, hogy Balog ezzel megint öntött egy vödör olajat a tűzre. Ezt az egyháza sem fogadhatja el, a hívei sem, a közvélemény sem. A 444.hu arról írt, hogy Orbán megüzente, Balognak is le kell mondania minden címéről és hivataláról, még a püspökségről is. Később Orbán szóvívője ezt cáfolta, mert rájöttek, Orbán hivatalosan nem parancsol az egyháznak.
Más kérdés, hogy „de facto” igen, Magyarország zsarnok diktátora mindenkinek parancsol, mindenekelőtt az egyházaknak (kivéve Iványi Gábort, a következményeit ismerjük), hiszen Balogból sem lett volna soha püspök és zsinati elnök, ha Orbán nem akarja és a korrupt egyháza nem remél hasznot belőle. Mert amúgy Balog éppen úgy méltatlan és alkalmatlan volt a tisztségeire, mint Novák a köztársasági elnökségre.
Az tehát nem kérdés, hogy Balog röpülni fog, mint egy hatalmas rúgás után a tejföl körül sompolygó szabadnapos macska, amire ha egy kevés esze lenne, maga is rájöhetett volna az előzmények után. De Balog még utolsó megnyilvánulásával is bizonyította silányságát, jellemtelenségét, ami megnyilvánult a Novákkal közösen összehozott kegyelmi döntésben.
Ehhez a csodálatos panorámához, amely az ügy kapcsán elénk tárult a NER természetéről, már csak azt kell hozzátennünk, hogy ennek a rendszernek az alapítója és névadója ettől az embertől tanulta a kereszténységet. Orbán Balog Zoltán tanítványa, akinek Balog volt a lelkésze, és akivel Balog hitette el, hogy ő az Isten kiválasztottja. No hiszen!
Úgy tekintsen mindenki erre a rendszerre, hogy az Balog Zoltánra, erre a kiválóságra, az ő kijelentésére, mint kősziklára épül a NER, az Orbán-rendszer. Ebből mindenki megértheti, mi az, amit látunk.
