Bartus László újságíró, a Fesz lesz című könyv szerzője és a könyvet kiadó Olivia Media and Publishing Corporation tulajdonos-elnöke, benyújtotta a Libri Kft. elleni keresetét a bíróságra. A kiadó 2019. október 9-én bizományosi megbízási szerződést kötött a Libri Kft.-vel, amelyben megbízást adott a Fesz lesz című könyv bizományosi értékesítésére. A Libri a megbízást elfogadta, a könyv árusítását megkezdte, majd 2020. augusztus 18-án a kiadóval és a szerzővel történő egyeztetés, előzetes tájékoztatás nélkül a szerződés teljesítését egyoldalúan, azonnali hatállyal, jogellenes módon felmondta, a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesítette, ezzel súlyos anyagi kárt okozott.
Az újságíró a kiadó nevében a Ptk. 6:137. §-a szerint a szerződésszegés megállapítását, és annak alapján a Ptk. 6:142. §-a szerint az okozott anyagi kár megtérítését kéri. Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, a Libri Kft.-nek – a költségek mellett – ki kell fizetnie az el nem adott könyvek árát, illetve az elmaradt bevételt. A Ptk. 6:62. § (1) bekezdése szerint „A felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről”. A Libri Kft. a megbízót még arról sem tájékoztatta, hogy a könyv árusítását beszüntette, vele erről nem tárgyalt.
Miután a szerző az olvasóktól értesült arról, hogy a könyv a Libriben nem kapható, az ország legnagyobb könyvterjesztő cége a megbízó megkeresésére egyetlen mondatos magyarázatot adott, majd attól kezdve egyetlen megkeresésre, levélre, ügyvédi felszólításra sem válaszolt. Az egymondatos indoklás úgy hangzott, hogy „Tisztelt Bartus úr, ezennel tudatom Önnel, hogy a Bartus László: Fesz lesz című e-könyvét és nyomtatott kiadványát a GDPR törvénnyel való összeférhetetlensége miatt levette a Libri-Bookline az elérhető címek sorából.”
A könyv kiadója nem értette, hogy a Libri Kft. milyen alapon hozott meg egy jogi döntést arról, hogy a Fesz lesz című könyv „összeférhetetlen” a GDPR törvénnyel. Az adatvédelmi hatóság erről nem hozott határozatot, sem jogerős bírósági ítélet nem született. Egy könyvkereskedő cég nem veheti át sem az adatvédelmi hatóság, sem a bíróság szerepét. Vitatott jogi kérdésekben nem dönthet. A Hit Gyülekezete ügyvédje Németh Sándor és társai nevében küldött adatvédelmi kifogásra vonatkozó ügyvédi felszólítást a szerzőnek és a kiadónak is, amit megalapozatlansága miatt a kiadó elutasított.
Az erre vonatkozó döntés a kiadó hatáskörébe tartozik, mivel a kiadó a könyv kiadója és tulajdonosa. Álláspontja szerint az ügyvédi felszólításban levő adatvédelmi kifogások alaptalanok. Ezek között olyanok voltak, hogy a könyv nem írhatta volna le, hogy Németh Sándor fiának Németh Sándor az apja, illetve nyilvános cégadatok másolatait nem közölhette volna, illetve nem írhatta volna le, hogy Németh Sándor hogyan szerezte meg a Hit Gyülekezete ATV-ben levő vagyonának 60 százalékát, mert Németh Sándor személyes adatának számít, hogy milyen „üzleti befektetéseket” eszközöl. Itt azonban nem befektetésről, hanem közönséges lopásról volt szó.
Ezért a kiadó elutasította az adatvédelmi kifogásban szereplő állításokat. Egy adatvédelmi vitát az adatvédelmi hatóság és a bíróság jogosult eldönteni, amelynek során mindkét félnek nyilatkozattételi joga és fellebbezési lehetősége van. A Libri Kft. azonban ezek mellőzésével, mint bizományosi értékesítéssel megbízott könyvkereskedő, eldöntötte saját hatáskörében a jogvitát, annak ellenére, hogy egy könyvkereskedő cég nem hozhat jogi döntést, bírói ítéletet az illetékes adatvédelmi hatóság és a bíróság helyett. Ez az eljárás teljesen eltér a Libri Kft. és az összes könyvterjesztő cég jogi helyzetétől és gyakorlatától, mert könyvterjesztő cég a könyvek tartalmáért nem felel, jogerős bírósági ítélet nélkül nem vehet le könyvet a kínálatából.
A Libri nem bíróság és nem adatvédelmi hatóság, hogy ilyen jogi kérdéseket eldöntsön. A Libri nem felel bíróság előtt sem a könyv tartalmáért, azért kizárólag a kiadó felel. A Fesz lesz című könyv árusításának beszüntetése más okból történt. A megbízási szerződés szerint is egyértelmű, hogy ilyen lépéshez a Librinek nem volt joga, de még oka sem. A Libri ezzel a könyv rossz hírét keltette, azt a hamis látszatot nyújtotta, mintha a könyvvel szemben jogos kifogások lennének, és nem megbízhatóak a benne szereplő adatok. Miközben az adatok megbízhatóságát még Németh Sándor sem vitatta, hanem azt vitatta, hogy ezeket nyilvánosságra lehetett-e hozni.
Amíg nem bizonyosodik be, és jogerős bírósági ítélet nem támasztja alá, hogy a könyv jogsértő, addig egy könyvet sem lehet jogsértőnek nyilvánítani, a forgalomból kivonni, és vele szemben szankciót alkalmazni. Különösen nem teheti ezt a bizományosi kereskedő. Ezen az alapon elkövetett szerződésszegés jogellenes. A Libri a megbízójával szóba sem állt, holott az nem követett el semmit, de kiadott egy sajtónyilatkozatot, hogy az eljárás miatt a jó hírét megvédje. Ebben a Libri Kft. úgy gondolta, hogy a könyvben érintett személyek megkeresésének „teljesítéséhez” abban a kérdésben „kellett” döntést hoznia, hogy „két alapvető emberi jog – a véleménynyilvánítás szabadsága és a közéleti szereplők személyes adatokhoz való joga – közül melyik élvez elsőbbséget”.
Ez azonban tévedés, hogy a Librinek bármilyen jogértelmezési kérdésben döntést „KELLETT” hoznia. Ez tipikusan olyan kérdés, melynek eldöntése nem bizományosi könyvkereskedők kompetenciájába, hanem a bíróságra tartozik. Ez a bíróságoknak is esetenkénti mérlegelést igénylő kérdés. A Libri a jogi kérdést eldöntötte, amikor a könyvről megállapította, hogy a „GDPR törvénnyel összeférhetetlen”. Az egymondatos hivatkozás ezt tartalmazta, és ez egyértelmű jogi állásfoglalás. Az „összeférhetetlenség” kimondása azt is jelenti, hogy a Libri szerint ez az állapot nem változik. Ami összeférhetetlen, később sem lesz „összeférhető”.
A helyzet tragikomikuma, hogy a Libri az utólagos magyarázkodása közben azt állította, hogy egy ilyen döntéshez „sem a magyar adatvédelmi, sem a magyar és az európai bírósági gyakorlat nem nyújt kellően biztos támaszt a tekintetben, hogy hol húzódik a két alapjog közötti egyensúlyi zóna”. De a Libri Kft. mégis saját hatáskörében eldöntötte, hogy a két alapjog közül melyik élvez elsőbbséget. Eszerint a könyv által leleplezett Németh-család érdeke élvezett elsőbbséget a közérdekkel szemben. Ezt döntötte el a Libri Kft., mintha ő egy bíróság lenne. Miközben elismerte, hogy ilyen döntés meghozatalához sem a magyar, sem az európai bírói gyakorlat nem nyújt számára kellő alapot.
Egy könyvkereskedő nem bíróság, hogy ilyet eldöntsön. A Librinek ilyen döntés meghozatalához nemcsak felkészültsége, de joga sem volt. A Ptk. 1:6. § szerint „Az e törvényben biztosított jogok érvényesítése – ha törvény eltérően nem rendelkezik – bírói útra tartozik.” A Libri Kft. nem független és pártatlan bíróság, nem tartott tárgyalást, nem hallgatta meg a másik felet, nem nyilvánosan hozott ítéletet, a jogorvoslat lehetőségét sem biztosította. Az eljárása törvénytelen, jogsértő és jogellenes. Egy jogállam fokmérője, hogy mennyiben biztosítja a jogi út igénybevehetőségét, a legalitást és a bírói garanciákat.
A Libri ezzel megsértette az Alaptörvényben biztosított jogokat is, csupán annak érdekében, hogy Németh Sándor és családja eltüntethesse a boltokból a róla írott leleplező könyvet. A Libri Kft. által lefolytatott „eljárásban” csak az egyik fél álláspontját vették figyelembe, a másik felet meg sem hallgatták, a bíróság szerepét a bizományosi könyvkereskedő töltötte be, aki összejátszott a megbízó ellenérdekelt felével, és annak kívánsága szerint hozott egy jogi ítéletet, amit utána ő maga végre is hajtott.
A sajtóközleményben a másik hivatkozás „a könyvterjesztési tevékenység adatvédelmi koordinátarendszerben történő elhelyezésével” kapcsolatos bizonytalanság, hogy a könyvterjesztés adatkezelésnek, a könyvterjesztő adatkezelőnek, vagy adatfeldolgozónak minősül-e? Annak ellenére, hogy a közlemény szerint a Libri nincs tisztában saját adatvédelmi státuszával, a Fesz lesz című könyv árusításának befejezéséről azt írta, hogy azzal „korlátozta” az adatkezelést, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze és családtagjai személyes adatainak kezelését.
A GDPR törvény 18. cikk (1) bekezdése szerint „Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül”, s itt következik a feltételek leírása a törvényben. Ez azonban azt jelenti, hogy az adatkezelést csak adatkezelő korlátozhatja. Amikor a Libri Kft. az adatkezelést korlátozta, akkor adatkezelőként járt el, miközben a könyv levételének indoka az volt, hogy nem tudja, hogy adatkezelőnek minősül vagy nem. Ha a könyvkereskedő adatkezelő, akkor hozhat adatkezeléssel kapcsolatos döntést, de ez esetben nemcsak a Fesz lesz című könyvvel szemben, hanem az általa árusított valamennyi könyv vonatkozásában. Ha a könyvkereskedés adatkezelés, akkor valamennyi forgalmazott könyv tartalmáért felel adatvédelmi szempontból, ezért nem csupán a Fesz lesz ügyében kellett volna intézkednie.
Ha a könyvkereskedő nem adatkezelője az általa forgalmazott könyveknek, akkor a Fesz lesz című könyvvel kapcsolatban sem hozhatott volna adatvédelmi döntést, márpedig ezt tette. Aki nem adatkezelő, az adatkezelőként nem járhat el. Aki nem adatkezelő, az nem korlátozhatja a valódi adatkezelő, a kiadó adatkezelői jogait. A szerződés nem ruházta át a kiadó adatkezelői jogait a Libri Kft-re. A könyv szerzője és a kiadója gyűjtötte, tárolta, felhasználta a könyvben szereplő személyek személyes adatait, egyértelműen ő az adatkezelő. Az adatkezelés nemcsak kötelezettségeket, de jogot is jelent az adatok kezelésére nézve. Helyette nem hozhat senki döntést az adatokra vonatkozóan.
Ha a Libri Kft. adatkezelővé minősítette magát, és annak alapján korlátozta a Fesz lesz című könyv szereplői személyes adatainak kezelését, akkor az állományába tartozó összes könyvet is adatkezelési szempontból korlátoznia kellett volna, mert az adatkezelői minősége nem egy könyvre terjed ki, hanem egyetemlegesen. Nem a Fesz lesz című könyv, hanem a Libri Kft. szegte meg a GDPR törvény előírásait. Ez érinti a Libri Kft. által árusított 18 ezer könyv mindegyikét, amelyben bármilyen személyes adat szerepel. Ha a Libri Kft. nem tudja, hogy adatvédelmi szempontból minek minősül, akkor nem a Fesz lesz című könyv értékesítését, hanem önmagát kellett volna felfüggesztenie, mert nem tisztázottak a működése jogi keretei, feltételei. A Libri vagy az összes könyv árusítását szüntethette volna be, vagy egyet sem. Ha jogosan vette le volna le a Fesz lesz című könyvet, akkor folytatólagosan 18 ezer rendbeli adatvédelmi törvényszegést követ el.
A Ptk. 6:143. § (2) bekezdése szerint „a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár, mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt. (3) Szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni.” Itt szándékos szerződésszegésről van szó, az adatvédelmi hivatkozás hamis és ürügy csupán, hogy a Németh Sándorról szóló könyvet eltüntessék. Valaki megtalálta az ajtót a Libri Kft. illetékeseihez. A Libri nagyon is világos és tisztázott jogi keretek között működik, amelyeket megszegett Németh Sándor és családja érdekében. A kérdés az, hogy miért cserébe.
Az a példátlan eset történt, hogy a Libri kft. elárulta a megbízóját, a megbízóval ellenérdekelt fél oldalára állt, és az általa értékesítésre átvett könyv rossz hírét keltette. Az ellenérdekelt fél kívánságára a könyvet kicenzúrázta a boltjaiból. A jogi csűrés-csavarás teljes mértékben alaptalan, s csupán hamis indok a tisztességtelen és jogsértő eljárásra. A 35 oldalas kereset ezt minden oldalról ízekre szedte, jogszabályokkal alátámasztotta. A Libri Kft. jogtalanul és tisztességtelenül járt el, a könyvszakma minden írott és íratlan szabályát megszegte, ezért az általa okozott teljes kárt meg kell térítenie.
