[two_third last=”no”]
[dropcaps round=”no” color=”default”]Egyre siralmasabb részletek derülnek ki arról, hogy az állami pénzek megvonásával, hogyan szorította sarokba Orbán a magyar evangélikus egyházat. Az evangélikusok bűne az volt, hogy nem értettek egyet Orbán menekültellenes gyűlöletkeltésével, és ennek hangot is adtak. A következménye az lett, hogy 2,5 milliárd forintot megvontak az egyháztól. Lázár János pedig egy október végi kormányinfón 150 milliárdos állami forrást helyezett kilátásba a katolikusoknak és a reformátusoknak, de az evangélikusokat meg sem említette a kedvezményezettek között.[/dropcaps]
Az evangélikusok értettek a keresztényi szép szóból, és Gáncs Péter, az evangélikus egyház vezetője felkereste Orbánt, aki azonnal fogadta. Szüksége van a „keresztény Magyarország” hazugságához az egyházak egységes támogatására. A találkozóval egyidőben néhány renitens lelkészt leszámítva az evangélikus püspökök elhallgattak, a kritikus hangok elnémultak. Tételezzük fel a legjobbat, hogy a véleményük semmit nem változott, a pénzmegvonás útján való zsarolás miatt remélhetőleg még romlott is, de nem mondják.
Csakhogy a hallgatás is hazugság. Nemcsak az hazugság, amikor az igazság ellenkezőjét mondjuk, hanem az is, amikor nem mondjuk el az igazságot, méghozzá azzal a szándékkal, hogy az igazság ne zavarja a hazugokat. Súlyosbítja a helyzetet, hogy mindezt pénzért. Arról ugyanis kevés szó esik, hogy Orbán akkor is aljasságot követ el, ha kormányzásának kritikusait zsarolja és bünteti meg, de ebben az esetben az egyház alapvető jogáról és kötelességéről kellett lemondania egy egyháznak. A Biblia írja elő az egyháznak, hogy emelje fel a szavát az igazságtalanság ellen és az üldözöttek, különösen menekültek védelmében.
Orbán tehát arra kényszerített egy egyházat, hogy saját hitelveit adja fel, a Bibliát tagadja meg, a lelkiismeretével szálljon szembe. Így egyházat mlg nem aláztak meg és nem tapostak el, a sokat gyalázott liberális demokrácia ezt nem engedi meg, és liberális kormányok ilyen megalkuvásra nem kényszerítenek egyházakat. Ez KGB-s stílus. Ez egyedül az illiberális rendszerek sajátja, s hogy ne legyen kétsége senkinek afelől, hogy az illiberális demokrácia micsoda, ez önkény, ez zsarnokság, ez diktatúra. Ennél becsületesebb és egyenesebb módszer a lelkész fejéhez tartani a pisztolyt, becsukni a püspököt a börtönbe, mert akkor legalább megadják neki a lelki szabadságot, hogy nem kell szemen köpnie magát.
Az egy másik fontos kérdés, hogy egy egyház meddig mehet el a hitelvei, a Biblia tanításának megtagadása, Jézus Krisztus természetének megtagadása útján. Szerintem semeddig, de részben megértem azoknak a történelmi egyházaknak a vezetőit és lelkészeit, akik meg akarják őrizni az egyházi szervezetet, ingatlanokat, lelkészi állásokat, és nem tudnak egyik napról a másikra feladni mindent, miután a közvagyonból részesültek, amelyet csak állami támogatásból tudnak fenntartani és főleg fejleszteni. Megértem, mint mondtam, de elfogadni nem tudom, mert nincs az pénz, egyházi szervezet, ingó és ingatlan vagyon, amiért odadobja az ember a hitét, az Istennek való engedelmességet. Lehet, hogy megmentik az egyházi szervezetüket, de ha a lelkükben kárt vallanak, akkkor minek az egész? Kit és mire akarnak tanítani? Erre?
Aki jobban szereti apját, anyját, mintsem engem, nem méltó énhozzám, mondja Jézus. Aki jobban szereti az egyházi szervezetét, az állami milliárdokat, a zsarnoknak való megfelelést, mintsem engem, az nem méltó énhozzám. Vajon Heródeshez is elment volna az evangélikus egyház feje, hogy megalázza magát az egyháza nevében, behódoljon és kvázi hűséget fogadjon neki, pénzért? A kereszténység kisiklása és meghamisítása nem akkor történt, amikor az egyház püspökei elmentek Konstantinusz császárhoz, és az állami elfogadásért, pénzért, államegyházi státuszért átadták neki magukat és az egyházat? Vajon meddig lenne hajlandó elmenni az evangélikus egyház?
S miközben ezt kérdezzük, meg kell említeni, hogy nekik legalább fel lehet tenni ezt a kérdést, mert ők legalább ellenálltak és tiltakoztak a gyűlölet ellen, a gyalázatos uszítás ellen, ők legalább megemlékeztek róla, mit mond a Biblia, mit követel az isteni szeretet, mert a többiek még erre sem voltak képesek. Meg is kapták érte a Júdás-pénzüket. Az evangélikusok vállalták a kirekesztést, a kárt, a hátrányt, a konfliktust, a szembenállást, de ez a példamutató keresztényi magatartás mit ér, ha utólag összeroppannak, meghajolnak, behódolnak, és megtagadják utólag az egészet? A pénz fontosabb? Az épületek, ingatlanok fontosabbak? Van bármi fontosabb?
S ha olyan egyházvezetőjük van, aki nem adja meg magát ennek ellenére sem, és elkezdődik a diktatúrák szokásos akciója, és elkezdik szervezni az egyház vezetőpjének megbuktatását, akkor azt is megengednék? Orbán választhatna a háttérből neki alkalmas vezetőt, kiér az invesztitúra joga? Orbán császáré? Visszatérünk a feudalizmusba, visszamegyünk a katolicizmusba, megtagadjuk a reformációt, a hitet, az igazságot és a lelkiismereti szabadságot? De a helyzet még ennél is rosszabb, mert nem kellett Orbánnak megbuktatnia az egyházi vezetőt, hogy saját emberét helyezze az egyház élére, mert az egyháznak olyan vezetője van, aki már eleve ilyen. Magától megcsinálja azt, amit régen még parancs ba adtak.
Nagyon szomorú. Hangsúlyozom, az elsődleges felelősség a zsarnoké, aki ilyen helyzetbe hozza az egyházat. De az egyháznak ilyenkor ellent kell állni, nemet kell mondania, a kősziklára, Jézus Krisztusra épülő egyházon a pokol kapui sem vesznek diadalmat. Tudom, hogy Jézus Krisztus szellemi egyháza és a látható egyházi szervezetek nem fedik egymást. Az evangélikus egyház szervezetén belül is vannak olyan emberek, akik nem hajtanak most sem térdet, és ők dicsőségesen állnak Jézus Krisztus szellemi egyházában. De a hit holt cselekedetek nélkül, ki kellene fejezniük a hitüket a cselekedeteikkel, és meg nem alkudni. A világ pedig nem tudja, hogy Jézus Krisztus egyháza nem a felekezetek határainál húzódik, hanem az egyházat ezekkel a szervezetekkel azonosítják. Nekik milyen példát mutatnak a kereszténységről? Kinek lesz vonzó ez a megalkuvó kereszténység?
Ez a diktatúrák melegágya, az elvtelen megalkuvás. Az egzisztenciális érdek, és a behódolás, az önfeladás. Ezt a világi emberek sem tehetnék meg, mindent feláldozva kellene ellenállniuk a zsarnokságnak. De mit mondjunk, ha még az egyházak, a hívő keresztények is ilyenek, akiknek a Biblia azt mondja, hogy a te beszéded legyen igen-igen, nem-nem, a többi az ördögtől van. Bizony az igazság fekete-fehér. Akiknek nem fekete-fehér, azok nem a keskeny úton járnak, hanem a széles úton, nem az igazság ösvényét tapossák, hanem a hamisság útján járnak. Ha tetszik, ha nem. Ha legalább az egyház, de ha ők nem, akkor elvszerű, jellemes, gerinces emberek azt mondanák, hogy semmivel nem vagyok zsarolható. Semmi nincs, ami fontosabb lenne az igazságnál, az elveimnél, a szabadságnál, ezért mindent vállalok és mindent kész vagyok feláldozni, akkor a diktatúrák összeomlanának, a Heródesek elbuknának.
Még sok mindent kellett volna kiállni, de az evangélikusok az első 2,5 milliárdnál megadták magukat. Igaz, a többiek még addig sem jutottak el. De ez mentség? Pál apostol ezzel a habitussal mikor adta volna fel? Vajon hány évet töltött volna a börtönben, ha ilyen lett volna? De ő mindent kárnak és szemétnek ítélt Kristzusért, és hogy Isten jutalmát elnyerje, nem az Orbán Viktorét, aki ha meg nem tér, megy a pokolba, mint huzat, és az örökkő égő tűzben fog szenvedni. Ennek az embernek adtátok megamagatokat, Krisztusban hívő dráha testvérek? Ennek a bűnözőnek a pénzéért tagadtátok meg a drága hitet, amit elnyertetek? Nem oda kellett volna neki dobni még azt is, amit meghagyott, hogy vigye?
S akik most egyetértően bólogatnak, ujjal mutogatnak, vajon ezt teszik-e? Ők mikor, miben kötik meg ugyanezeket a gyalázatos kompromisszumokat? Miért adják fel az örökkévaló értékeket, amit nem esz meg a rozsda és a moly? Mert az evangélikusok olyasmiért cserélték a szellemi kincseiket, amit megesz majd a rozsada, aztán mehetnek megint koldulni érte. Nem jobb akkor még a szabad ég alatt is? De szabadon, teli hittel, örömmel, szeretettel, igazsággal. Nem jobb az, mint sunnyogva, megalázva, belül megromolva ülni a nagy épületekben, amit ez a bűnöző tart el azért, hogy ezek után magát még kereszténynek is nevezhesse? S még nincs vége. Aki megteszi az első lépést, azt hamar ráveszik a másikra is, és így tovább a teljes megromlásig.
Ott voltak, Orbán és az evangélikus egyház feje. Megállapodtak a pénzben, mint Júdás. Ezek a látszatkeresztények. Vajon vannak-e igaziak kívül ezeken? Aki nem is gondolja magát kereszténynek, de a krisztusi utat választja, az közelebb áll Istenhez, mint ezek, akik most jól megállapodtak. Ahogy mondani szokták: szent a béke. Kuss.
[/two_third]
[facebook_share url=”https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1476480889047530&id=177083425653956″ width=”” layout=”button_count”]
[facebook_send url=”https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1476480889047530&id=177083425653956″ width=”” height=”” color=”dark”]
