A szakbarbárságnál és a kockafejűségnél kevés bosszantóbb dolog van, már ha valaki nem Orbán irracionális és idióta illiberális fasiszta rendszerében él, mert akkor az élet mindennapos része ez, az élet ezzel telik. De olyan viszonylag normális országokban, mint Norvégia, sokkoló lehet az esztelenséggel találkozni, mert nem ez a szabály, hanem a kivétel. Értetlenül bámultuk, miért akarnak egy állatot, egy kedves rozmárt „elaltatni”, ha az emberek „nem hagyják abba a vegzálását”. Micsoda, az állatot zaklatják, és őt kell „elaltatni”? Nem a vegzálását kellene inkább megakadályozni?
Aztán döbbenten láttuk, hogy a Freya névre keresztelt rozmárt mégiscsak „elaltatták”. Így fogalmaztak a gyilkosai. Mert ez nem „elaltatás”, hanem gyilkosság. Egyszerűen megölték. Nem értettük, ez hogyan lehetséges. Arra gondoltunk, talán van olyan elkerülhetetlen ok, amit mi laikusok, nem tudhatunk, a kockafejűek viszont igen. Aztán megérkezett a hivatalos magyarázat. Érdeklődéssel olvastuk, hátha megtudunk valamit szegény rozmárok életéről, amiért egy 600 kilós példányukat ezeknek a nagy szakembereknek el kellett „altatniuk”.
Ahogy olvastuk az ostobábbnál ostobább magyarázatokat, úgy hűltünk el, hogy ezek a szörnyetegek azért „altatták” el a rozmárt, nehogy meghaljon. Hogy érthető legyen, világossá tesszük: azért gyilkolták meg szerencsétlen, kiszolgáltatott állatot, nehogy meghaljon. Számításba vették a megmentésére alkalmazható módszereket, és mindegyik esetében úgy találták, hogy vagy ezért, vagy azért, megvan az esélye annak, hogy a mentést nem éli túl az állat, hanem belehal. Ezért döntöttek úgy, hogy inkább megölik. Esélyt sem adtak neki.
Nincsenek szavak. Az emberi hülyeségnél nincs nagyobb a földön. Mert ez a rozmár időközben már egész Norvégia, sőt az egész világ kedvence lett. Kizártnak tartjuk, hogy az emberi faj, amely felment a Holdra, atombombát készít, felhőkarcolókat emel, víz alatti városokat hoz létre, közös erővel nem tudott volna megmenteni egy rozmárt, ha segítséget kér a norvég állam. Nem biztos az sem, hogy a rozmár megmentésének csak ez a néhány módja jutott volna az emberiség eszébe, aminek egyetlen alternatívája, amit végül választottak, a megölése.
De ha már azon a néhány kockafejű nagyokoson múlott, hogy az ő fantáziájuk mire képes, nem lehetett volna mégis inkább megpróbálni a mentést? Ha tényleg nincs más mód, mint amit ezek tudnak, nem lehetett volna kiválasztani a legkisebb kockázattal járó megoldást, és megpróbálni megmenteni? A világ szurkolt volna érte, hogy túlélje, és ha esetleg nem sikerült volna megmenteni, akkor a világ siratta volna, a mentők pedig a kudarc ellenére hősök. Megpróbálták.
De ezek az ostoba és borzalmas emberek, a nagy tudományukkal, inkább úgy döntöttek, hogy megölik, nehogy meghaljon. Ez a világ tényleg megérett a pusztulásra. Hogy lehetnek ennyire hülye emberek a földön? Azt gondolják, hogy jobban szenvedett volna, ha nem ők altatják el, hanem a mentés közben hal meg? Ha ez kiderül, még közben is „elaltathatták” volna, hogy ne a fulladásos halál érje. De előre eldöntötték, hogy meghal, és ezért inkább megölték. Miért nem hagyták inkább békén? A vegzálástól féltették, de a gyilkosai voltak a legnagyobb „vegzálók”.
Mi van, ha egyszer ilyen szakemberek döntenek az emberek életéről, és inkább „elaltatják” őket a megmentés és a gyógyítás helyett? A sorozatgyilkos „fekete nővér” nem ugyanezet csinálta? Az emberiség történelme arról szól, hogy megpróbál kitörni, megszabadulni, megmenekülni, meggyógyulni lehetetlen helyzetekből, és megmenteni másokat is. Nap mint nap ezt kell tennie minden embernek a saját és mások életében. Az embert az teszi emberré, hogy nem adja fel, nem adja meg magát, nem mond le az életről, az élők megmentéséről. Ezek pedig inkább megöltek valakit.
Egyszerűen döbbenetes, hogy ez megtörténhetett. S mindez a szakmaiság, a szakemberek, a hozzáértők nevében. Ezeket az embereket, akik ezt tették, súlyosan felelősségre kellene vonni. Ez a hippokratészi eskü megszegése, megtagadása és meggyalázása, még akkor is, ha egy állatról van szó. Közönséges gyilkosok, akik maguk hoztak meg egy ilyen döntést, halálra ítéltek valakit, s erről nem konzultáltak senkivel. Ezeket a gyilkosokat el kellene tiltani örökre a foglalkozásuktól.
Most az emberek adománygyűjtést szerveznek, hogy szobrot állítsanak Freyának. Szegény állat sokra megy vele. Mi lesz a szobor címe? Az emberi butaság, ostobaság és kegyetlenség szobra? Mi lenne, ha a Freya életéről döntést hozó kockafejű barmokról is hozna valaki egy döntést, hogy ezek meg fognak halni, könnyen lehet, hogy valamilyen betegségben kínok között, ezért elaltatjuk őket inkább, hogy ne szenvedjenek? Mit szólnának ehhez? Nem kellene a gyilkosokról is szobrot készíteni elrettentő példaként, hogy az emberi faj megcsúfolói?
Borzasztó szívfájdalom. Tudja, ez a néhány ostoba, felelőtlen ember, hogy hány kisgyereknek szakadt meg a szíve? Még a miénk is fáj. Hány kisgyerekből irtották ki már most a reményt, az ember méltóságába,jóságába, az élet tiszteletébe vetett bizalmat? Erre az emberre bízta Isten a földet, hogy gondját viselje az ég madarainak, az erdő fáinak, a tenger halainak és a mező vadjainak? Nemzedékek nőttek fel filmeken, amelyekben reménytelen helyzetben mentettek meg delfineket, különféle állatokat. De ahol nem sikerült, ott is az erkölcsi győzelem azé volt, aki megpróbálta.
A Bibliában benne van, hogy Isten miért teremtett állatokat. Azért, hogy játsszon velük, hogy szórakoztassák az embert. Ez a rozmár éppen ezt tette, mire jöttek a szakemberek, eltiltották az embert a rozmártól, vegzálásnak minősítve azt, amire Isten ezeket az állatokat teremtette. Majd az állat érdekében, megölték az állatot. Ha valaki mond erre egyetlen elfogadható, épeszű magyarázatot, azt kinevezzük a norvég elmegyógyintézet élére.
Nem is értjük, hogy ezek a negatív hősök hogyan folytathatják tovább? Ebbe bele kellene buknia a norvég kormánynak. Magyarországon már olyan állat sem nagyon van, amit meg lehet menteni, és egy fasiszta diktatúrában, ahol így bánnak a fogyatékkal élőkkel, az időskorúakkal, a menekültekkel, nem is várunk mást, csak azt, hogy a miniszterelnökhelyettes lövöldözi le az állatokat. Még nem az embereket. De azért egy civilizált, kulturált országtól, egy jogállamtól, ennél többet várna az ember. Legalább következményeket. S a helyes tanulságok levonását.
