Az már jelent valamit, amikor az elegáns sétapálcájával közlekedő filozófus, aki még a NER-t vezető bűnszervezet vezetőjét is „Orbán Viktor Úr”-nak szereti szólítani (hogy megőrizze az emberi méltóságát), azt írja a HVG-ben: „Undorodom tőletek!” Nem emlékszem, hogy TGM az Orbán-maffia tagjaira használt volna hasonlóan erős kifejezéseket, mint most az „ellenzékre”, de az ellenfeleivel igyekszik nagyvonalúbb és mértéktartóbb lenni az ember, ami egyébként nem helyes, és nem elfogadható. Az orbáni bűnszervezettel szembeni tisztelet meghamisítja a valóságot és megtéveszti a közvéleményt.
Persze, mindenki őszintébben és közvetlenebbül fogalmaz „sajátjaival”, vagy azokkal szemben, akiket „sajátjainak” kellene tekintenie. Mielőtt bárki, esetleg maga TGM, félreértené, s azt gondolná, hogy védeni akarom az ellenzéket, esetleg nem tartom helyénvalónak a velük kapcsolatos kifejezést, gyosan kijelentem: ellenkezőleg. Nagyon is örülök, hogy TGM ezt a kollaboráns, immorális társaságot elkezdi a nevükön nevezni, én még enyhének is tartom velük kapcsolatban az „undorodom” kifejezést, ahhoz képest, hogy a NER hivatalos ellenzéke legitimálja és működteti Orbán rendszerét. Mindezt kizárólag a pénzért.
Az nem kifejezés, hogy ezektől undorodik minden jóérzésű demokrata, aki nem leképezi Orbán pártfalkáját a másik oldalon, hanem megértette, hogy az Orbán-rendszer léte attól függ, hogy képes-e megőrizni a rendszer demokratikus látszatát. Mindennél világosabb ez most, amikor Orbán nagy erőkkel próbálja visszanyalni magát az Európai Néppártba, miután Európa – ostoba várakozásai ellenére – kifejezetten ellene szavazott. Most megint fontos lett a jogállam, újra „tiszteli” az uniós értékeket a „pávatáncos” (értsd: jellemtelen gazember), és a NER újra egy demokrácia.
Pedig némi örömöt az okozott az elmúlt kilenc évben, hogy Orbán maradék eszét is elveszítve, az európai parlamenti választás előtt nyíltan vállalta önmaga és rendszere szélsőjobboldali, fasiszta jellegét, és elvégezte az „ellenzék” munkáját. Mert az ő legfontosabb dolguk az lenne, hogy Orbán valódi énjét és rendszerének lényegét leleplezzék, megvonják a legitimitást az alkotmányos rend megdöntésével létrejött önkényuralomtól. Helyettük Orbán ezt megtette, mert azt hitte, a szélsőjobb nyer Európában. Most nem győz visszakozni, és ebben biztosan számíthat hű csatlósaira, az általa kitartott hivatalos „ellenzékre, ők majd legitimálják.
De TGM nemcsak annyit mondott, hogy undorodik tőlük, hanem azt is kijelentette, hogy ezt a rendszert választáson legyőzni nem lehet, mert nincsen választás, a szavazásokon részt vevő emberek nincsenek az információk birtokában, hogy valóban választani tudjanak. Emellett az egész választási cirkusz szerepe kizárólag az, hogy legitimálja Orbán rendszerét, mintha az ő hatalma a népakarat kifejeződése lenne. Erről szó sincs. Egy bűnöző magához ragadta az országot, becsapja a népet, elcsalja a választásokat, és zsarnoki rendszert működtet, amelyben felszámolja Magyarország szellemi értékeit, és anyagilag is kirabolja az országot. Ez a hazug álellenzék pedig bemegy a díszletparlamentbe, ahol az önkényt és a zsarnokságot „törvényessé” teszik az ő asszisztálásukkal. Ezért a látszatért kapják a pénzüket, és ebből élnek. Megélhetési csalók, miközben semmi hatalmuk, beleszólásuk nincs, a parlament működése nem is hasonlít egy igazi parlamentre, és hajlandók Kövér ostorcsattogtatása közben legitimálni a diktatúrát.
Ezért ezeken a „választásokon” részt venni semmi értelme. Nemcsak praktikus, morális szempontból is helytelen, hogy tisztességes ember része legyen ennek az aljasságnak, s elveszítse az emberi tartását. Azok lehetnek egy jövendő Magyarország építői a romokon, akik megőrzik magukat ettől a szennytől. Az Orbán-rendszerrel szemben pedig azért nem lehet tenni semmit, mert mire felébredne néhány ember, megint jön valamilyen hamis „választás”, amikor azonnal előtérbe tolakodnak az Orbán által kitartott, prostituált „ellenzéki” pártok, és elkezdik a TGM-ből is joggal undort kiváltó egyezkedéseiket és kitöltik a rendelkezésre álló teret az ármánykodásaikkal, a helyezkedésükkel, a képmutató „összefogásaikkal” és árulásaikkal, az emberek pedig azt hiszik, hogy nem kell tenni semmit, mert jön a valamilyen választás, és majd akkor leváltják a zsarnokot. Ezt hitetik el az „ellenzéki” pártok, miközben az egész csak az Orbántól nekik leosztott pénz újrafelosztásáról szól. Erre lehet szavazni, melyik mennyit kapjon.
Ezért személy szerint én és az Amerikai Népszava 2012-től hirdetjük az Orbán-rendszer és a csaló választások bojkottját, ami egy elvi és morális egyéni döntés, az engedelmesség és a legitimáció femondása. Ennek nem látható praktikus haszna a tudat, hogy én nem engedelmeskedem neki, én nem veszek részt benne, velem nem játszotta ezt el, én nem legitimáltam, nem alkudtam meg, és megőriztem a lelki erőt és a belső szabadságot egy fasiszta rendszerrel szemben. Aki feladja az elveit, és részt vesz ezeken, az elveszíti a belső erőt, és a rendszer illegitim voltának a képviseletét, mert ő maga legitimálja, hitelesíti, és ő maga állítja ki a bizonyítványt arról, hogy Orbán rendszere törvényes. Nincs mit tenni ellene. Az ellenzék legnagyobb bűne az, hogy ebbe a hazugságba belerángatják a népet.
Ezért hirdeti az Amerikai Népszava majdnem tíz éve, hogy az Orbán-rendszer megdöntésének első lépése a hivatalos ellenzék legyőzése és félreállítása az útból. Míg ez az ellenzék az állami pártfinanszírozás megszerzése érdekében legitimálja ezt a rendszert, bolondját járatja az emberekkel, elviszi őket egy csaló választásra, és agyonvereti, Orbán csapdájába csalja őket, addig nem lehet Orbán közelébe sem jutni, nemhogy megdönteni. Ezért az Orbán-rendszer megdöntésének kulcsa az álellenzék, az Orbánt legitimáló és az országot megbénító hazaárulók eltakarítása az útból. Míg ezek a szemét emberek a pénzükért eljátsszák a demokráciát, a választásokat, elhitetik az emberekkel, hogy lehetne, lehetett volna, és legközelebb megint lehet demokratikusan legyőzni egy diktatúrát, addig Orbán azt csinál, amit akar.
Ha az emberek felismerhetnék a rendszer lényegét, és azt, hogy nem lehet Orbántól megszabadulni, és felmondanák az engedelmességet, ez a primitív rendszer összedőlne. Mi ezt hirdetjük kezdettől fogva, ezért utálnak bennünket az ellenzéki pártfanatikusok, akik minden alkalommal (legközelebb most ősszel), teljes erejüket összeszedve, bután nekirohannak fejjel a falnak, aztán nagyot koppannak, elhallgatnak, majd kezdik elölről újra. Szemfényvesztő, hazug szélhámosok azok, akik az emberekkel ezt elhitetik. Most örömmel állapítjuk meg, hogy TGM is belépett a „szalonképtelen szélsőségesek” szűk táborába, akik a rendszer és a választások bojkottját, az engedelmesség felmondását hirdetjük, és a rendszer legitimitását a fülkeforradalomtól kezdődően nem fogadjuk el. Kedves TGM, Welcome to the Club!
Most kellene az „A” után „B”-t mondani, nem megelégedni egy remekbe szabott publicisztikával, egy tisztességes ember őszinte felismerésével és felháborodásával, hanem ráállni erre a kősziklára, mint szilárd alapra, és megtalálni a polgári engedetlenség egyéni formáit, amelyek tüzet gyújthatnak mások szívében is, és a sok csalódásból következő felismerés és kijózanodás után járható utat mutat azoknak, akik nem akarnak Orbán Viktor megtaposott alattvalóiként élni, és meg akarják az emberi méltóságukat és a polgári önérzetüket őrizni. Nem akarják úgy érezni, hogy lehetne, csak nem voltunk elegen. Ha létrejönne egy bázis, amely ezekben az alapokban egyetért, az képes lenne arra, hogy továbbgondolja, mivel lehet az embereket felvilágosítani, informálni. Létrejöhetne egy alulról szerveződő antifasiszta mozgalom.
Végezetül idézek a szerzőtől, mert TGM annyira jól megfogalmazta ezeket az alapelveket, amire én soha nem lennék képes, pedig a felismeréssel megelőztem őt majdnem tíz évvel. De nem az számít, hogy ki mikor jön rá valamire, hanem az, hogy megvilágosodik, és ezt képes artikulálni. Íme néhány idézet a cikkből, amelyet teljes egészében javaslok akár többszöri, alapos elolvasásra:
„A zsarnoksággal szemben az egyébként világszerte pusztuló „polgári” játékot játszani – választásokkal és szimbolikus gesztusokkal, szónoklatokkal és interjúkkal – inadekvát és reménytelen, de még ezt a tragikomikus szerepet is lehetne tisztességgel alakítani. Jelképesen meg lehetne mutatni, hogy az egyébként világszerte haldokló parlamentarizmus, helyi adminisztráció, érdekvédelem stb. mire volt, mire lehetett volna jó. Már ha valaki ebben hisz.”
„Miben különb hát az ellenzék Orbán százszor elátkozott, vakbuzgó, kritikátlan, minden tényre süket – megtévesztett és manipulált – táboránál? Nem ér semmit az utcán tiltakozni Orbán önkényes és elnyomó politikája ellen, ha az ellenzék kicsiben, a saját körében elfogadja ugyanazt a hatalomtechnikát és ugyanazt az erkölcsöt. (Nem beszélve az etnicizmus, a nacionalizmus és az idegengyűlölet szégyenletes „ellenzéki” variánsairól.)”
„Hát inkább ne legyen ellenzék! Nyerjen Tarlós, nyerjen Orbán, nyerjenek a Kocsis Máték – nagy dolog az eleve lefutott versenyben nyerni!… –, de anélkül, hogy a szabadság, az egyenlőség, a kultúra pártján álló honpolgárok bűnrészessé váljanak ebben az egész szörnyűségben.”
„Minek az egypártrendszert többpártrendszernek hazudni? Minek az ellenállást pitiáner – ráadásul kilátástalan – hatalmi pozícióvadászattal bemocskolni? Minek kompromittálni azt, ami valamikor a szabadabb jövő csírájává válhatnék?”
„HAGYJUK ABBA. ILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT – NEM SZABAD VÁLASZTÁSON – SZAVAZGATNI ÉRTELMETLEN.”
„Az örök békéhez fűzött egyik széljegyzetében (L Bl F 15) írja Immanuel Kant: „A republikanizmus… a nép joga, hogy ha úgy találja, nem törvényesen jártak el vele, a minisztertől avagy magisztrátustól [a kormánytól vagy a bíróságtól] az engedelmességet megtagadja mindaddig, ameddig az ellenkezőjéről meg nem győzik.” (Mesterházi Miklós fordítása.)
„Ameddig az erényes köztársasági rendnek ez az alapföltétele nem teljesül, addig az engedelmesség szabad honpolgár számára merőben lehetetlen.”
„Az első lépés ebben az irányban: eltakarítani az útból ezt a szétzüllött, viszolyogtató, haszontalan ellenzéket – undorodom tőle csakugyan – , és tiszta szemmel, józan ésszel meglátni a zsarnokságnak azt a sivatagát, azt a nemzeti pusztulást, amelyben élünk.”
Bravó, TGM! Úgy legyen. Ismerjük fel, hogy ez az Európai Unió első fasiszta állama.
(A felhasznált kép az Index rajza Tamás Gáspár Miklós eredeti cikkéhez)
