Szép csendben kirúgták Rácz Zsófiát. Az új kormányban nem lesz tovább ifjúságért felelős helyettes államtitkár. Novák Katalin nem tudta megvédeni, vagy elviszi magához a köztársasági elnöki hivatalba, hogy ott folytassa nélkülözhetetlen, saját elmondása szerint szakképzettséget nem igénylő munkáját. Rácz Zsófia a Facebookon azzal kergette agyvérzés közeli állapotba a publikumot, hogy kijelentette: „Hogy hova tovább, az hamarosan kiderül, de egyet megígérek: nem megyek messzire. Nem tudom és nem is szeretném elengedni a szívügyemet: az ifjúságpolitikát”.
Mi arra tippelünk, hogy Novák viszi magával a Várba a csinos hölgyikét, akinek szívügye az ifjúságpolitika, ez a gyanús összetett szó, aminek az értelmét államtitkársága három éve alatt nem sikerült megfejtenie. Mert annak van értelme, ugyebár, hogy ifjúság, meg annak is, hogy politika. De mit jelenthet az ifjúságpolitika? Ezt nem sikerült Rácz Zsófiának kitalálnia a rendelkezésére álló szűk három évben. „Nem kell olyan munkákat végeznem, amihez komoly szakmai végzettség kell – mondta. – A diplomám hiánya nem hátráltat.” Még szerencse.
Rácz Zsófia nem tudja és nem szeretné elengedni a szívügyét, amiről még nem sikerült megállapítania, hogy micsoda, ez pedig elégséges indok, hogy ne menjen messzire, és mentora jóvoltából tovább éldegéljen a köz pénzén. Nem lenne ezzel semmi baj, nincs egyedül ezzel Rácz Zsófia, ő azonban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy államtitkárkodása három évében semmit, a szónak legeredetibb értelmében, szó szerint, semmit nem csinált. Képességeit és felkészültségét ismerve, könnyen lehet, hogy ez a szerencsénk, és Rácz Zsófia ezzel hálálta meg a bizalmat. Nem rombolt.
Hálásak is lehetnénk ezért, de az mégiscsak különös, hogy valakinek három év alatt semmi nem jutott az eszébe. Ez a csinibaba semmit nem csinált az államtitkári székben, fogalma sem volt arról, hogy Magyarországon mi a fiatalok helyzete, gondja, problémája. Semmit, az égvilágon semmit nem tett a fiatalok oktatása, tanulása, munkája, az életben való elindulása érdekében. Soha, de soha nem jutott eszébe semmi, amivel a fiatalok élethelyzetét, közérzetét, jövőjét segíthette volna. Nem vette észre egyebek mellett az SZFE felszámolását, amikor fiatalok tízezrei tüntettek.
Ebből a szempontból Rácz Zsófia teljesítménye egyedülálló kuriózum, a történelemben Caligula konzulnak kinevezett lovát leszámítva nem volt még hozzá hasonlóan tehetségtelen és alkalmatlan köztisztviselő a világon. A „családról” vallott keresztényfasiszta, szektás, dogmatikus nézeteivel hívta fel magára a figyelmet, amelyek egy részét a Hit Gyülekezetében, más részüket a Fidesz ostoba embereket képző keltetőiben sajátította el, a lehető legprimitívebb színvonalon, hogy nem lehet szőkenős viccet mesélni, hogy valaki ne Rácz Zsófiára gondoljon.
Novák Katalinnak megtetszett, a maga módján beleszeretett Rácz Zsófiába, a libaságába, és helyettes államtitkárt csinált belőle. Törvényt is módosítottak miatta, hogy ezentúl képesítés nélkül, és felsőfokú végzettség hiányában is lehet valaki államtitkár, ami jól jöhet még a Fidesznek. Rácz Zsófia azzal hálálta meg ezt, hogy azóta sem szerzett diplomát, és talán már nem is fog, hogy legyen értelme a miatta hozott törvénynek, s amit ő csinál, ahhoz úgysem kell diploma. A hiánya nem hátráltatja semmiben.
Rácz Zsófia azzal is felhívta magára a figyelmet, hogy államtitkárként nem volt képes felnőni az őt kérdező újságírók szintjére. Képtelen volt arra, hogy kommunikáljon és kérdésekre válaszoljon. Félő, hogy ezen a diploma sem segített volna. Ezért soha nem sikerült megtudni, hogy a demagóg hazugságokon és vallásos butaságokon kívül mi van még a fejében. Hosszú várakozás után aztán kialakult az ezzel kapcsolatos társadalmi konszenzus: minden bizonnyal semmi.
Rácz Zsófia nélkülözhetetlen színfoltja a NER állatkertjének, pontos tükörképe egy rothadt, züllött, romlott keresztényfasiszta rendszer kontraproduktív működésének. Rácz Zsófia egy fogalom, megtestestője az érdemtelen, tehetség, szorgalom és tudás nélküli érvényesülésnek, amikor a személyes kapcsolatok és szolgálatok felülírnak törvényt és alkotmányt, józan észt és tisztességet. Rácz Zsófiának sok sikert kívánunk további pályáján, és kívánjuk, hogy egyszer megfejtse szívügye, az ifjúságpolitika jelentését.
De ha ez nem sikerülne, aggódnia nem kell, ő már soha nem megy „messzire”, mert aki egyszer ide bekerül, az bent is marad. Jó esélye van, hogy köztársasági elnök legyen belőle. Beletanulhat Novák Katalin mellett. Azt kell megjegyeznie, hogy amit elé tesznek, azt alá kell írnia. Az ész és a diploma hiánya ebben sem fogja hátráltatni.
