/

A sérült katasztrófavédelmi rendszert foltozgatják a civilek az erdőtűz- és hurrikán szezon előtt

7 perc olvasási idő

Szinte hihetetlen, hogy Amerikában évtizedek alatt nem sikerült létrehozni és fenntartani egy olyan katasztrófavédelmi rendszert, amely automatikusan életbe lép, ha valamilyen természeti katasztrófa történik. Pedig itt van belőlük bőségesen, az erdőtüzek és a hurrikánok szezonja június 1-vel minden évben hivatalosan beköszönt. De a legtöbb esetben ez úgy éri az érintett államok egyes részeit, mintha még soha nem láttak volna erdőtüzet vagy hurrikánt.

Az elsődleges ok a szövetségi és az állami döntéshozói szintek megosztottsága, a tisztázatlan felelősségi és hatásköri rendszer, a különböző kormányzatok eltérő stratégiái. Egészen elképesztő részleteket meséltek azoknak a civilszervezeteknek a képviselői, akik az Ethnic Media Services szervezésében tájékoztatót tartottak a széttört katasztrófavédelmi rendszerről és az erőfeszítésekről, ahogy helyben próbálják pótolni azokat. Mindez érinti azokat a magyarokat is, akik az erdőtüzek és a hurrikánok által sújtott államokban élnek.

Úgy tűnik, hogy a katasztrófavédelmi rendszer nem egyre jobb, hanem egyre rosszabb, miközben a természeti csapások a globális felmelegedés miatt egyre gyakoribbak és egyre súlyosabbak. „A FEMA (Federal Emergency Management Agency) csak körülbelül két héttel a vihar után jelenik meg” – mondta Ashley Shelton, a Power Coalition for Equity and Justice louisianai vezérigazgatója. Ez idő alatt az emberek magukra maradnak és kétségbeesetten próbálják megoldani a legalapvetőbb feladatokat.

Tavaly az Ida hurrikán sújtotta Louisianát, amely több mint 100 embert ölt meg. A kölcsönös segítségnyújtási megállapodások értelmében Shelton szervezetének körülbelül 200 000 dollárt sikerült a szereznie a vihar utáni első héten, hogy fedezze az olyan költségeket, mint a szállodák és az élelmiszer számlák. Nagyon fontos része a “védekezésnek” a biztosítótársaságokkal való megegyezés, hogy a biztosítók fizessenek a károsultaknak, mert addig még a helyreálltás sem kezdődhet el.

A biztósítókkal hatalmas csatákat vívnak az érdekvédelmi szervezetek, és próbálják az állami vezetőket nyomás alá helyezni, hogy a biztosítókat rászorítsák a megfelelő egyezségekre. Még olyan esetek is előfordulnak, hogy a viharkárokról szóló szerződésekben az állt, hogy a szél okozta károkat nem fedezik. Sokszor a fontos dokumentumok is megsemmisülnek, amelyeket nem lehet egyik napról a másikra pótolni. Az állami intézmények néha másfél hét alatt kérnek beadványokat online, miközben még áram és internet sincs. Emiatt pedig eleshetnek a segítségtől.

Jellemző, hogy a nem angolul beszélő nyelvterületeken sincs tájékoztató arról más nyelveken, hogy mit kell csinálni a hurrikánok előtt és után. Daysi Bedolla Sotelo, a Pineros y Campesinos Unidos del Noroeste (PCUN), az oregoni mezőgazdasági munkásokat képviselő szakszervezet szervezési igazgatója elmondta, hogy a megfelelő bevándorlási státusszal és munkavállalási engedéllyel nem rendelkező spanyolajkú mezőgazdasági munkások (Amerika legfontosabb munkásai) papírok híján nem kaphatnak segélyt és segítséget. Mintha nem is lennének.

Az már csak szinte “mellékes”, hogy a katasztrófáknak mentális következményei vannak. Néha áram és víz nélkül kell élni hetekig. Sokkolja az embereket, hogy alapvető feltételek hiányoznak. Az amerikai áramvezetékek nagy része a föld fölött halad, minden vihar és hurrikán esetén szanaszét szakadnak a villanyvezetékek. A vízkárok is tartósak, mert az alacsony jövedelműek nem tudják a beázott, penészes házakat renoválni, abban élnek éveken át a családjaikkal.

Sokan eleve azért költöznek a természeti katasztrófák által sújtott teületekre, mert ott olcsóbban tudnak élni, és meg tudják fizetni a lakhatást. Ha a hurrikán ezt is elviszi, akkor nem tudják, hova menjenek. Súlyos gondot okoz például Floridában, hogy a lakást bérlőknek semmiféle védelmúk nincs, bármikor bármilyen mértékben megemelhetik a bérleti díjakat, nincs “rent controll”. Csak a 90 napos kiköltöztetési határidő van, az is sok esetben csak akkor, ha súlyos beteg vagy terhes nő a bérlő, akit nem tehetnek azonnal utcára.

Azoknak az amerikai magyaroknak, akik erdőtüzek, áradások és hurrikánok által veszélyeztetett államokban élnek, azt javasoljuk, keressék fel a környék önkéntes katasztrófavédelmi szakembereit, civilszervezeteit, és tájékozódjanak előre, mi a teendő a természeti csapások előtt, alatt és utána. Mire és hogyan kell felkészülni, hogy csillapítani tudják a bekövetkező kárt.

Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

Caligula lovát kivéve nem volt ennyire alkalmatlan köztisztviselő a történelemben, mint Rácz Zsófia

Következő cikk

Markó Beáta: Magyar jóléti társadalom