Amerika

Sorra kerülnek elő hangfelvételek, videók és fotók. Nyilvánosságra jutott, hogy a főügyész Pam Bondi tájékoztatta Trumpot, hogy szerepel a neve az aktákban, ami még semmit nem jelentene, hiszen bármilyen vonatkozásban szerepelhetne. Az még nem jelent bűnösséget. De Trump ezt is letagadta, mint aki fél valamitől és többet tud, mint ami az aktákban van. Trump korábbi rajongói, akiket már meg is tagadott emiatt, nem tudják és nem akarják elengedni az ügyet, mert ez a szélsőjobboldal összeesküvéselméleteinek középpontjában áll, mivel pedofíliával és gyerekkereskedelemmel gyanúsítják tíz éve a demokrata elitet, s most már vannak olyan republikánusok is, akik tudni akarják Trump szerepét az ügyben. A demokraták érthetően szeretnék, ha kiderülne az igazság, lelepleződnének a valódi bűnösök és felelősök, s kipukkanna a "liberális pedofilokról" szóló szélsőjobboldali konteó és hazugságcunami is. Nem beszélve arról, hogy az egész ügyben a leggyanúsabb maga Trump, mint Epstein legközelebbi barátja és üzlettársa. Az ügy koronatanúja nyilvánvalóan Ghislaine Maxwell, Epstein életben levő volt társa, aki jelenleg húszéves börtönbüntetését tölti a szexkereskedelemben játszott szerepe miatt, aki nagyon jól ismeri Trump és Epstein kapcsolatát. Epsteint valóban szerette, és nem biztos, hogy elhiszi az Epstein öngyilkosságáról szóló hivatalos állítást, amikor Trump volt az elnök. Az Igazságügyi Minisztérium magas rangú tisztviselője, Todd Blanche főügyész-helyettes hamarosan találkozik Ghislaine Maxwell-lel, hogy megkérdezze, „mit tud” más potenciális szexuális zaklatókról. Mivel Todd Blanche Trump embere, a látogatás nyilvánvalóan csak Trump érdekeit szolgálja, hogy le tudja zárni az ügyet. Inkább az elhallgattatás a célja.

A few weeks ago, no one expected that the Epstein case would soon become the biggest political scandal in America. Yet the story is...

Alex Padilla kaliforniai szenátor egy hónappal azután, hogy földre teperték, megbilincselték egy olyan tájékoztatón, amelyet Kristi Noem belbiztonsági miniszter tartott, mert kérdezni merészelt (ami...

Amikor Trump megígérte ezt, egy percig sem gondolta komolyan, csupán életben akarta tartani az összeesküvéselméletet, hogy a demokratákat és a liberálisokat gyerekek ellen elkövetett szexkereskedelemmel és bűnözéssel azonosítsák. Ez olyan jól sikerült, hogy a hívei követelik az ígérete betartását, mert a gyűlölt demokraták leleplezését remélik tőle. A demokraták egyre jobban ráéreznek az ügyre, s mint akiknek nincs takargatni valójuk, ők is követelik a nyilvánosságot és támogatják a szélsőjobboldal lázadását. Ők azt remélik, hogy kiderül: Trump is szerepel a listán, miután éveken át Epstein barátja volt, emberileg és üzletileg is közel álltak egymáshoz. Trump mondta: egyformán szerették a nőket. Trump hívei az ügyféllistától azt remélik, hogy következtetni lehet arra, ki ölethette meg a börtönben Epsteint, hogy semmi ne derüljön ki róla. A demokraták is ezt remélik, és nem tartják kizártnak, hogy Trump saját hívei az aktákból akár Trumpra is következtethetnek. Ez azt jelentené, hogy akit pedofil üldöző hősnek hittek, a szexkereskedelem része volt. Nem lehet tudni, hova fejlődik az ügy, de Trump hiába csitítja a híveit, azok nem csitulnak, hanem egyre mérgesebben tiltakoznak és követelnek. A demokraták már egy kongresszusi meghallgatást kezdeményeztek: a republikánus többséget kérik, hívják meg az Igazságügyi Minisztérium tisztviselőit, köztük a főügyészt és az FBI vezetőit Epstein ügyében. Annak pedig nagyon rossz akusztikája van, hogy Trump azt mondta: Epstein nem tud meghalni. Trump szerette volna learatni az összeesküvéselmélet gyümölcsét, de anélkül, hogy bármi kiderüljön belőle. Ám most már egyre inkább az a kérdés, hogy Trump miért fél annyira az Epstein-aktáktól, ha nincs semmi titkolni valója?

Mindaz, ami a klubvilágbajnokság döntőjén és díjátadóján történt, felülmúlta az 1936-os berlini olimpiát, amelyet náci olimpiának hívnak, s a náci propagandának rendelték alá. Hitler megnyitotta az olimpiát, de attól az ízléstelenségtől, amit Trump előadott, még Hitler is tartózkodott. Trump beállt a Chelsea csapatába a színpadra, s nem akart távozni. Infantino a klubvilágbajnokság döntőjében Trumpot helyezte a középpontba. A francia és angol csapat mérkőzése előtt az amerikai himnuszt játszották, mialatt Trumpot mutatták. A meccs végén Infantino Trumpot bevonta az érmek és a kupa átadásába. Trump ezután még a dobogóra is feltolakodott, és alig akart a Chelsea ünneplő játékosai közül távozni.  Van egy pillanat, amikor a kupával csak a játékosok ünnepelnek, amikor csak a hősök vannak a középpontban. Trump beállt közéjük, mintha ő is a Chelsea játékosa lenne, s nem hagyta őket felhőtlenül ünnepelni. Trump a legízléstelenebb módon elvette a reflektorfényt a csapatoktól, a játékosoktól, a sporttól, s helyettük magára irányította a figyelmet. Előtte minden játékosnak kezet kellett fognia vele, egy ellentmondásos politikai vezetővel, s ez láthatóan több játékost is zavart, ami beárnyékolta az ünneplést. Infantino Trumpot ugrálta körül, Trump lett a főszereplő. Ezzel a FIFA-t és a világ labdarúgását alárendelte Trump politikai játszmáinak és önfényezésének. A legtaszítóbb az volt, amikor a Chelsea csapatával és a kupával készült fotó alkalmával Infantino a hüvelykujját Trumphoz hasonlóan felemelte, amely azt a hatást keltette, hogy a FIFA és a világ labdarúgása, az egész sportág a MAGA mozgalomhoz és Trump ideológiai-politikai irányzatához tartozik. Infantino elfogadhatatlanul keverte a politikát a sportba.

Trump a kereskedelmi vámokat ideológiai-politikai fegyverként használja, így precedenst teremtve arra, hogy az Egyesült Államok a demokráciák elleni világcsendőr legyen. Minden demokratikus megnyilvánulást megtorolva, szuverén országok belügyeibe avatkozva. Ha ez a gyakorlat polgárjogot nyer, s mindenki enged a vámok miatt, Trump világcsászár lesz. Trump ezzel legitimációt ad a szélsőjobboldali politikusoknak az alkotmányos rend és a választási eredmények megdöntésére, ha nem ők nyernek. Vámokkal politikai változásokat kényszeríthet ki, méghozzá úgy, hogy a neki engedelmes, demokráciaellenes és illiberális politikusokat emeli hatalomba, demokratikus országok polgárainak akarata ellenére. A brazil elnök azonnal reagált: bejelentette, ha Trump bevezeti az 50 %-os vámot, Brazília viszonozza  Trump vámjait és nem enged, mert "Brazília szuverén ország és nem tűr beavatkozást". A reakció korrekt, de láttunk már ilyet, aztán a gazdasági károk, az ország megélhetésének veszélye miatt jöttek a Trumpnak adott engedmények, ami tragédia. Ha Trump sikeresen használja ezt a fegyvert, a vám mint alvilági zsaroló eszköz bekerül a diplomáciai arzenálba, mégcsak nem is pénzügyi, hanem politikai diktátumként. Ez újra a demokratikus világrend elleni támadás, a szabadság elleni terror, amely nem csak Brazíliát érintheti, hanem globális politikai fegyverré alakíthatja Trump vámjait.

A területet ismerve, az Amerikai Népszava álláspontja az, hogy az "Alligator Alcatraz" működése kimerítheti az "emberiesség elleni bűncselekmény" fogalmát, a felelősöket bírósági elé kell majd állítani. Ez a börtön híres lesz a halálos "balesetekről", és azon túl a kegyetlenkedésekről. Amerika szégyene és "Gulág"-ja lesz, s ha nyilvánosságra kerül az, ami itt történik majd, az elborzasztja Amerikát és az egész világot. Kivéve egy embert, Donald Trumpot, az amerikai elnököt, aki kifejezetten élvezni fogja ezt. Már most követelni kellene, hogy nemzetközi vizsgálóbizottság tarthasson ellenőrzéseket az amerikai koncentrációs táborban. Trump azzal próbálja elfogadhatóvá tenni a kínzásnak is beillő fogva tartást, hogy ide a legsúlyosabb bűnelkövető illegális bevándorlók kerülnek. Ezt senki nem tudja ellenőrizni. Az ICE által elfogott emberek nem kerülnek bíróság elé, nem tudnak védekezni, nincs mi ellen fellebbezni. Senkivel nem találkozhatnak, soha senki nem tudja meg, hogy hány embert, miért hoztak ide, és hány ember tűnt el a vadállatok vagy a szélsőséges időjárás, a mérges gázok, halálos csípést okozó rovarok miatt. A két fenyegető ok találkozhat is: egy nagyobb szélvihar és hurrikánszerű esőzés után a vadállatok, pythonok és alligátorok egyszerűen beúszhatnak a sátrakba. Nincs hova menekülni. Éppen ezért építették ide. Mindezt bírósági ítélet, jogszerű eljárás nélkül kell elviselniük azoknak, akiket önkényesen idehoznak propaganda és kegyetlenség céljából. Az amerikai ún. alkotmányos jogállamban.

It has long been no secret that Trump has a particular fondness for violence, threats, and cruelty. He is a staunch supporter of the...

Az Everglades Nemzeti Park egy hatalmas mocsaras terület, amely Florida keleti és nyugati partja között húzódik. Tele hatalmas kígyókkal (pythonokkal), alligátorokkal, medvékkel és párducokkal. Az emberbarát keresztény ötlet arra a felismerésre épült, hogy az Alcatrazhoz hasonlóan innen nem lehet megszökni, mert aki elhagyja a tábort, azt azonnal megeszik a vadállatok. Olyan embereket hoznak ide, akik illegális bevándorlók, de semmit nem tettek. Ez vadállatok nélkül is elviselhetetlen és embertelen körülményeket jelent. Ősszel jönnek a hurrikánok és tornádók, amelyek gyakran átsöpörnek az Evergladesen. Ezt a sátortábort az első hurrikán szétveri, a fogvatartottak pedig ott lesznek védtelenül a mocsár közepén a vadállatok között, amelyek élelmet keresnek, A kígyók és az alligátorok beúsznak. Ez rosszabb, mint büntetésből a hajó alján áthúzni a tengerészeket, mert nagyobb esélyük volt, hogy nem eszi meg őket egy cápa. Ezeket az ötleteket megirigyelték volna a nácik is, nem véletlenül hasonlítják a tiltakozók az ICE-t a Gestapóhoz. Ennél emberségesebb lenne talán az is, ha az illegális bevándorlót kivégzik. Mindenesetre, olyan emberekről van szó, akiket törvényesen csak bírósági ítélet alapján lehetne őrizetbe vetni, szabadságuktól megfosztani, bebörtönözni és deportálni. Az illegális bevándorlók nagy többsége évtizedek óta él és dolgozik Amerikában, munkájuk nélkülözhetetlen, itt született amerikai állampolgár gyermekeik vannak és adót fizetnek. A bíróságok az esetek legnagyobb részében engedélyezték a maradásukat, nem toloncolták ki őket. Trump embertelen és kegyetlen szervezete törvénytelenül, bírósági ítélet nélkül, a saját döntése alapján tartóztat le embereket, akiknek fellebbezési joguk sincs.

Ezzel a döntéssel a Legfelsőbb Bíróság korlátozta a bírói kontrollt az elnöki önkény felett, és megnyitotta az utat az alkotmánysértő rendeletek akadálytalan bevezetése előtt. A konkrét ügy a Trump által kiadott, a születési jogon járó állampolgárság eltörlését célzó rendelet körül bontakozott ki. Bár az ítélet nem foglalt állást a rendelet alkotmányosságáról, lehetővé tette annak végrehajtását, az alsóbb bíróságok országos hatályú tiltása ellenére. Ez precedenst teremtett: a jövőben egyetlen bíró sem állíthatja meg az egész országra kiterjedően az elnöki rendeleteket, még ha azok nyilvánvalóan alkotmánysértők is. A bíróság 30 napos türelmi időt adott a szabályozás életbe léptetésére, de ezzel csupán technikai kiskaput hagyott, amely nem orvosolja a döntés súlyos tartalmi következményeit. A liberális bírák, Sonia Sotomayor, Elena Kagan és Ketanji Brown Jackson eddig példátlan keménységgel bírálták a többségi döntést. Sotomayor drámai gesztussal a bírósági padból olvasta fel az ellenvéleményét: „A mai napon megszületett jogi rendszerben egyetlen jog sem biztonságos. Ma a születési jog került veszélybe. Holnap talán már a vallásszabadság.” Hozzátette: „A Bíróság ma nem csupán a tiltó rendelkezéseket támadta meg. A jogállam eszméjét rombolta le.” Jackson bíró szerint a döntés „lényegében egzisztenciális fenyegetés az amerikai jogállamiságra nézve”. Jackson bíró azzal vádolta konzervatív kollégáit, hogy „egzisztenciális fenyegetést jelentenek a jogállamiságra” azzal, hogy lehetővé teszik Trump számára az „alkotmány megsértését”.