Amerika

Az „Alligator Alcatraz” a világ legszörnyűbb börtöne lesz

Az Everglades Nemzeti Park egy hatalmas mocsaras terület, amely Florida keleti és nyugati partja között húzódik. Tele hatalmas kígyókkal (pythonokkal), alligátorokkal, medvékkel és párducokkal. Az emberbarát keresztény ötlet arra a felismerésre épült, hogy az Alcatrazhoz hasonlóan innen nem lehet megszökni, mert aki elhagyja a tábort, azt azonnal megeszik a vadállatok. Olyan embereket hoznak ide, akik illegális bevándorlók, de semmit nem tettek. Ez vadállatok nélkül is elviselhetetlen és embertelen körülményeket jelent. Ősszel jönnek a hurrikánok és tornádók, amelyek gyakran átsöpörnek az Evergladesen. Ezt a sátortábort az első hurrikán szétveri, a fogvatartottak pedig ott lesznek védtelenül a mocsár közepén a vadállatok között, amelyek élelmet keresnek, A kígyók és az alligátorok beúsznak. Ez rosszabb, mint büntetésből a hajó alján áthúzni a tengerészeket, mert nagyobb esélyük volt, hogy nem eszi meg őket egy cápa. Ezeket az ötleteket megirigyelték volna a nácik is, nem véletlenül hasonlítják a tiltakozók az ICE-t a Gestapóhoz. Ennél emberségesebb lenne talán az is, ha az illegális bevándorlót kivégzik. Mindenesetre, olyan emberekről van szó, akiket törvényesen csak bírósági ítélet alapján lehetne őrizetbe vetni, szabadságuktól megfosztani, bebörtönözni és deportálni. Az illegális bevándorlók nagy többsége évtizedek óta él és dolgozik Amerikában, munkájuk nélkülözhetetlen, itt született amerikai állampolgár gyermekeik vannak és adót fizetnek. A bíróságok az esetek legnagyobb részében engedélyezték a maradásukat, nem toloncolták ki őket. Trump embertelen és kegyetlen szervezete törvénytelenül, bírósági ítélet nélkül, a saját döntése alapján tartóztat le embereket, akiknek fellebbezési joguk sincs.

A Legfelsőbb Bíróság megnyitotta az utat Trump diktatúrája előtt

Ezzel a döntéssel a Legfelsőbb Bíróság korlátozta a bírói kontrollt az elnöki önkény felett, és megnyitotta az utat az alkotmánysértő rendeletek akadálytalan bevezetése előtt. A konkrét ügy a Trump által kiadott, a születési jogon járó állampolgárság eltörlését célzó rendelet körül bontakozott ki. Bár az ítélet nem foglalt állást a rendelet alkotmányosságáról, lehetővé tette annak végrehajtását, az alsóbb bíróságok országos hatályú tiltása ellenére. Ez precedenst teremtett: a jövőben egyetlen bíró sem állíthatja meg az egész országra kiterjedően az elnöki rendeleteket, még ha azok nyilvánvalóan alkotmánysértők is. A bíróság 30 napos türelmi időt adott a szabályozás életbe léptetésére, de ezzel csupán technikai kiskaput hagyott, amely nem orvosolja a döntés súlyos tartalmi következményeit. A liberális bírák, Sonia Sotomayor, Elena Kagan és Ketanji Brown Jackson eddig példátlan keménységgel bírálták a többségi döntést. Sotomayor drámai gesztussal a bírósági padból olvasta fel az ellenvéleményét: „A mai napon megszületett jogi rendszerben egyetlen jog sem biztonságos. Ma a születési jog került veszélybe. Holnap talán már a vallásszabadság.” Hozzátette: „A Bíróság ma nem csupán a tiltó rendelkezéseket támadta meg. A jogállam eszméjét rombolta le.” Jackson bíró szerint a döntés „lényegében egzisztenciális fenyegetés az amerikai jogállamiságra nézve”. Jackson bíró azzal vádolta konzervatív kollégáit, hogy „egzisztenciális fenyegetést jelentenek a jogállamiságra” azzal, hogy lehetővé teszik Trump számára az „alkotmány megsértését”.

Kétséges az iráni bombázás sikere, valódi ellencsapás lehet a vége

Trump dicsőséges mennybemenetelének egyik oka, hogy a bombázás után Irán "megadta" magát, lemondott a komoly válaszcsapásról: csak egy előre bejelentett látszatbombázást indított, s nem szállt háborúba Amerikával. Ez lehet a gyengeség jele, de ravasz taktika is. Elkerülték az újabb bombázást, hogy nyugodtan készíthessék az atombombát. Trump ravasznak gondolta magát azzal, hogy elterelte a figyelmet. A lopkakodó bombázók így váratlanul és sértetlenül hajthatták végre az akciót. Egyes hírszerzési jelentések szerint azonban az irániak számítottak erre, s napokkal korábban nagy teherautókkal elszállítottak a bunkerből mindent, ami fontos. Lehet, hogy Trump kiürített bunkereket bombázott. A leggyanúsabb az, ahogy Irán hallgat. Ha megsemmisült volna minden, akkor tagadnák nagy erőkkel. De hallgatnak az okozott kár mértékéről. Trump pedig soha nem ismerhet el semmit abból, ha a bravúros akcióval mellé lőttek. Ebben az esetben újabb bombázásra és tartós háborúra lenne szükség, amit a "béke" látszata és a MAGA tábor miatt nem akar. Gyanús, hogy Irán annyiban hagyná, ha valóban elpusztítottak volna mindent. Ez a lehető legnagyobb mértékben kisozlgáltatottá teheti Amerikát, de Izraelt is. Trumpnak fontosabb a hamis látszat, mint a tények és a nemzetbiztonság. Súlyos következményei lennének, ha kiderülne, hogy a motívumok ezúttal is hamisak voltak, az eredmény kontraproduktív, mert semmit nem semmisítettek meg, viszont az iráni atomprogram kikerült minden ellenőrzés alól.

Trump már világdiktátorként érkezett Hágába

Donald Trump egyre kevésbé viselkedik demokratikus ország vezetőjeként, és egyre inkább úgy, mint a világ ura. Az iráni atomlétesítmények elleni katonai csapás nemcsak Amerika...

Trump nem Iránt, hanem a demokráciát bombázta le

Trump bejelentette, hogy az amerikai hadsereg – állítólag – végleg megsemmisítette az iráni atomprogram kulcslétesítményeit. Ez a kijelentés nemcsak katonailag, hanem politikailag is kétséges....

Mostantól lesz igazán veszélyes az iráni atomprogram

Ijesztő, hogy Trumpot semmi nem korlátozza, semmibe veszi az ENSZ-t, a NATO-t, saját szövetségeseit, saját pártját, hazája lakosságát és Amerika Alkotmányát. Öntörvényű és önjáró, aki ezt a stílust honosítja meg a világban, felszabadítva minden bűnözőt a mérték, a normák, a szabályok és a törvények alól. Aki nem tetszik, azt pofán veri, és leüti. Még az is elképzelhető, hogy valamikor ezt a lépést meg kellett (volna) tenni, de annak az alkotmányos, törvényes keretek között kellett volna megtörténnie. Ha Trump egyedül dönt arról, hogy Amerikát belépteti a háborúba (mert senkinek ne legyen kétsége, Trump ezzel a támadással belépett az Irán elleni háborúba), akkor mi az, amit nem tesz meg? Holnap kiket csukat le, milyen belföldi csoportok, egyének ellen támad, kire és kikre "dob le" bombát, milyen intézményeket zár be, söpör el, ha az amerikai Alkotmányon, valamint a nemzetközi jogon átlépve, bármikor bárkit önhatalmúlag lebombáz? Hogyan lehet ebben az emberben megbízni, ha a döntés előtt nem konzultál és nem méri fel a kockázatokat? Mert ebben az egészben az csak "hab a tortán", ha Irán nukleáris létesítményei, képességei nem semmisültek meg, s az egész csak Netanjahu és Trump hatalmi, belpolitikai érdekeit szolgálta. Még nincs egyértelmű kép arról, hogy a bombázás milyen károkat okozott az iráni atomprogramban, de az első jelentések szerint nem végleges megsemmisítés történt. Ez azt jelenti, hogy Trump bombázása felszabadította a gátakat, elsöpörte a korlátokat és a törvényeket, az ellenőrzéshez való jogot és a diplomáciai utakat. Mostanról kezdve erőszak áll erőszakkal szemben, nyíltan felszabadítva egy halálos ellenséget minden törvényes vagy morális kontroll alól. Irán felhatalmazást kapott a nyílt hadviselésre és gyilkolásra.

Amerika megtámadta Iránt, Trump belépett a háborúba

Az biztos, hogy a háború, amely most elkezdődött Trump döntésére Amerika és Irán között, ezzel nem ért véget. Beláthatatlan következményei lehetnek. Trump egy 90 milliós országot támadott meg, amelynek hadereje sokkal gyengébb (Trump az ilyen ellenfeleket szereti), de lebecsülni nem lehet. A háború nagy veszteségeket fog okozni Amerikának is. Emellett a legnagyobb veszély a térség és a világ destabilizációja, a háborús konfliktus eszkalációja, amely elvezethet egy világháborúhoz is. Bármi lesz a következmény, ezt a háborút nem konkrét támadás vagy valódi veszély, fenyegetés, hanem a Trump-Netanjahu páros robbantotta ki, annak ellenére, hogy diplomáciai lehetőségek is rendelkezésre álltak. A háború nem állítja meg az atomprogramot. Irán büntetésből felfüggesztett minden nemzetközi ellenőrzést. A bombák elől rejtett bunkerekbe viszik az eszközöket, az atomprogram gyorsításáról beszélnek. Az amerikai bázisok világszerte támadási célpontokká váltak. Trump beavatkozása nem biztosít biztonságot, csak további eszkalációt. Amerikai védelmi szakértők szerint Trump döntése még a hadsereg vezérkari főnökeit is megosztotta. Több korábbi tábornok, köztük James Mattis volt védelmi miniszter, szintén arra figyelmeztetett: az ilyen akciók nem állítják meg az atomprogramot, de kiszélesítik a konfliktust. A Kongresszus demokrata vezetői szerint Trump előzetes felhatalmazás nélkül lépett háborúba, ami alkotmánysértő. A Demokrata Párt kiadott egy közleményt, amelyben emlékeztet, hogy Trump békét ígért és a zajló háborúk befejezését. Nnem új háború elkezdését. Az amerikaiak többsége nem akar háborút, nem akarja veszélyeztetni az amerikai katonákat külföldön, nem akar olyan elnököt, aki átlépi az Alkotmányt és háborúba viszi Amerikát egy kongresszusi jóváhagyás nélkül. Követelik, hogy azonnal vigyék az ügyet a Kongresszus elé.

Radikálisan csökkentek Messi meccseire is a jegyárak, mert a spanyolok nem mernek stadionokba menni

A sajtó beszámolt arról, hogy a foci klubvilágbajnokság amerikai meccseire milyen olcsók a jegyek és így sem telnek meg a stadionok. Amikor először felfigyeltek...

Trump háborúba taszíthatja Amerikát, Iránt nem lehet így megállítani

A jelenlegi izraeli akció nem pusztította el az iráni atomprogram központját, csak ideiglenes károkat okozott. Ezzel legfeljebb időt lehet nyerni, de az iráni elszántságot nem csökkenti, sőt valószínűleg erősíti. Ezért merült fel Amerika hadba lépésének szükségessége, de nem véletlen, hogy minden amerikai elnök, a Kongresszus kétpárti támogatásával, eddig elutasította az Irán elleni háborút. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy a katonai beavatkozás nem oldaná meg a problémát, sőt fokozná azt. Jó ügyet is lehet rosszul szolgálni. Nem lehet Irán ellen villámháborúban győzni. Amerika beleragadhatna egy újabb borzalmas háborúba, hatalmas veszteségekkel és súlyos következményekkel, bebetonozva az iráni szélsőségesek hatalmát. Ezért szóltak a háború ellen a volt amerikai tábornokok, a Pentagon és a hadsereg korábbi vezetői is. Egy amerikai támadás nem vetne véget az iráni atomprogramnak, ellenkezőleg: felgyorsíthatná azt, felszámolná a diplomáciai lehetőségeket, kiszélesítené a háborút, újabb konfliktusokat indítva el. Izrael és Amerika nyílt célponttá válna. A Hamasz terrortámadása óta az antiszemita propaganda Amerikában is erősödik. Álhírek, történelmi hazugságok soha nem látott mértékben terjednek, szerezve híveket iszlám terroristáknak és antiszemitáknak. Egy háború ezt csak súlyosbítaná. Egy amerikai beavatkozás megerősítené a radikális iszlám csoportokat, növelné a toborzásukat, és újabb terrortámadásokhoz vezethetne. Trump felkészületlensége, vezetői alkalmatlansága és külpolitikai dilettantizmusa miatt kiszámíthatatlan, hogy mi fog történni. Egy Irán elleni háborút nem lehet visszavonni, mint a vámokat. Nincs jó lépése attól kezdve, hogy meglebegtette a háború esélyét. Irán elutasította Trump ultimátumát, így a logikus következő lépés a háború lett volna, amitől még saját hívei is visszatartották. Trump patthelyzetbe lavírozta magát.

Trump vs. háborúk 0:3

Ha nem Trump lenne az amerikai elnök, Izrael nem merte volna katonailag megtámadni Iránt, ahogy erre az elmúlt húsz évben éppen emiatt nem került sor. Netanjahu tudhatta, hogy Trump nem fogja elítélni és nem fogja megvonni Amerika támogatását, ha bombázni kezdi Iránt, s jól számított, így lett. Ezért az izraeli-iráni háború kifejezetten azért robbant ki, mert Trump az amerikai elnök. Aztán az izraeli hadi "sikerek" láttán a nagy "béketeremtő" Trump már odáig jutott, hogy a háborúba közvetlenül is beszáll. Ez a mai napig sem biztos. Nem véletlen az, hogy Amerika kerülte eddig az Iránnal való katonai konfliktust, amit saját hívei közül is sokan elleneznek. Trump elnökségének eddigi kizárólag negatív mérlege mellé lehet tenni a háborúk ügyében elszenvedett vereségeit. Trump meghátrált a vámokkal való zsarolásban, már az illegálisok közül a farmokon dolgozók és a hotelek alkalmazottai is megfutamodásra késztették, csak a demokrácia, a tudomány, az oktatás, a gazdaság lerombolására futotta a zseni elnöknek. Ehhez hozzá kell számolni, hogy Amerika elveszítette szövetségesei bizalmát, nagyhatalmi pozícióját, tekintélyét. Trump egyetlen háborút nem akadályozott meg, nem fékezett meg, hanem szűk félév alatt többedik alkalommal idéz elő világháborús vagy nukleáris háborús helyzetet, s két hét határidőt adott magának, hogy eldöntse: beszáll-e az iráni háborúba. Ebből az újabb kéthetes határidőből sem tud jól kijönni, mert a rettenthetetlen tekintélye nem működik, amiről azt képzelte, hogy neki mindenki engedelmeskedik. Kiderült az, hogy nem érdemes engedelmeskedni neki, mert ha bárki ellenáll, akkor megfutamodik, és nem történik semmi. Trumpnak csak a szája nagy. Lefizethető és bármivel levehető a lábáról. Ha Irán nem ül tárgyalóasztalhoz, s nem hajlandó felszámolni a nukleáris programját, ami az izraeli támadás után kizárt, akkor Trump vagy belekeveredik az újabb szörnyű háborúba Iránnal, aminek következményei beláthatatlanok, vagy nevetségessé válik, hogy szavainak semmi súlya nincs, a fenyegetései semmit nem érnek.
25,000KövetőKövessen minket!
1,000KövetőCsatlakozzon!
340KövetőIratkozzon fel!

Legutóbbi bejegyzések