Amerika

Mindaz, ami a klubvilágbajnokság döntőjén és díjátadóján történt, felülmúlta az 1936-os berlini olimpiát, amelyet náci olimpiának hívnak, s a náci propagandának rendelték alá. Hitler megnyitotta az olimpiát, de attól az ízléstelenségtől, amit Trump előadott, még Hitler is tartózkodott. Trump beállt a Chelsea csapatába a színpadra, s nem akart távozni. Infantino a klubvilágbajnokság döntőjében Trumpot helyezte a középpontba. A francia és angol csapat mérkőzése előtt az amerikai himnuszt játszották, mialatt Trumpot mutatták. A meccs végén Infantino Trumpot bevonta az érmek és a kupa átadásába. Trump ezután még a dobogóra is feltolakodott, és alig akart a Chelsea ünneplő játékosai közül távozni.  Van egy pillanat, amikor a kupával csak a játékosok ünnepelnek, amikor csak a hősök vannak a középpontban. Trump beállt közéjük, mintha ő is a Chelsea játékosa lenne, s nem hagyta őket felhőtlenül ünnepelni. Trump a legízléstelenebb módon elvette a reflektorfényt a csapatoktól, a játékosoktól, a sporttól, s helyettük magára irányította a figyelmet. Előtte minden játékosnak kezet kellett fognia vele, egy ellentmondásos politikai vezetővel, s ez láthatóan több játékost is zavart, ami beárnyékolta az ünneplést. Infantino Trumpot ugrálta körül, Trump lett a főszereplő. Ezzel a FIFA-t és a világ labdarúgását alárendelte Trump politikai játszmáinak és önfényezésének. A legtaszítóbb az volt, amikor a Chelsea csapatával és a kupával készült fotó alkalmával Infantino a hüvelykujját Trumphoz hasonlóan felemelte, amely azt a hatást keltette, hogy a FIFA és a világ labdarúgása, az egész sportág a MAGA mozgalomhoz és Trump ideológiai-politikai irányzatához tartozik. Infantino elfogadhatatlanul keverte a politikát a sportba.

Trump a kereskedelmi vámokat ideológiai-politikai fegyverként használja, így precedenst teremtve arra, hogy az Egyesült Államok a demokráciák elleni világcsendőr legyen. Minden demokratikus megnyilvánulást megtorolva, szuverén országok belügyeibe avatkozva. Ha ez a gyakorlat polgárjogot nyer, s mindenki enged a vámok miatt, Trump világcsászár lesz. Trump ezzel legitimációt ad a szélsőjobboldali politikusoknak az alkotmányos rend és a választási eredmények megdöntésére, ha nem ők nyernek. Vámokkal politikai változásokat kényszeríthet ki, méghozzá úgy, hogy a neki engedelmes, demokráciaellenes és illiberális politikusokat emeli hatalomba, demokratikus országok polgárainak akarata ellenére. A brazil elnök azonnal reagált: bejelentette, ha Trump bevezeti az 50 %-os vámot, Brazília viszonozza  Trump vámjait és nem enged, mert "Brazília szuverén ország és nem tűr beavatkozást". A reakció korrekt, de láttunk már ilyet, aztán a gazdasági károk, az ország megélhetésének veszélye miatt jöttek a Trumpnak adott engedmények, ami tragédia. Ha Trump sikeresen használja ezt a fegyvert, a vám mint alvilági zsaroló eszköz bekerül a diplomáciai arzenálba, mégcsak nem is pénzügyi, hanem politikai diktátumként. Ez újra a demokratikus világrend elleni támadás, a szabadság elleni terror, amely nem csak Brazíliát érintheti, hanem globális politikai fegyverré alakíthatja Trump vámjait.

A területet ismerve, az Amerikai Népszava álláspontja az, hogy az "Alligator Alcatraz" működése kimerítheti az "emberiesség elleni bűncselekmény" fogalmát, a felelősöket bírósági elé kell majd állítani. Ez a börtön híres lesz a halálos "balesetekről", és azon túl a kegyetlenkedésekről. Amerika szégyene és "Gulág"-ja lesz, s ha nyilvánosságra kerül az, ami itt történik majd, az elborzasztja Amerikát és az egész világot. Kivéve egy embert, Donald Trumpot, az amerikai elnököt, aki kifejezetten élvezni fogja ezt. Már most követelni kellene, hogy nemzetközi vizsgálóbizottság tarthasson ellenőrzéseket az amerikai koncentrációs táborban. Trump azzal próbálja elfogadhatóvá tenni a kínzásnak is beillő fogva tartást, hogy ide a legsúlyosabb bűnelkövető illegális bevándorlók kerülnek. Ezt senki nem tudja ellenőrizni. Az ICE által elfogott emberek nem kerülnek bíróság elé, nem tudnak védekezni, nincs mi ellen fellebbezni. Senkivel nem találkozhatnak, soha senki nem tudja meg, hogy hány embert, miért hoztak ide, és hány ember tűnt el a vadállatok vagy a szélsőséges időjárás, a mérges gázok, halálos csípést okozó rovarok miatt. A két fenyegető ok találkozhat is: egy nagyobb szélvihar és hurrikánszerű esőzés után a vadállatok, pythonok és alligátorok egyszerűen beúszhatnak a sátrakba. Nincs hova menekülni. Éppen ezért építették ide. Mindezt bírósági ítélet, jogszerű eljárás nélkül kell elviselniük azoknak, akiket önkényesen idehoznak propaganda és kegyetlenség céljából. Az amerikai ún. alkotmányos jogállamban.

It has long been no secret that Trump has a particular fondness for violence, threats, and cruelty. He is a staunch supporter of the...

Az Everglades Nemzeti Park egy hatalmas mocsaras terület, amely Florida keleti és nyugati partja között húzódik. Tele hatalmas kígyókkal (pythonokkal), alligátorokkal, medvékkel és párducokkal. Az emberbarát keresztény ötlet arra a felismerésre épült, hogy az Alcatrazhoz hasonlóan innen nem lehet megszökni, mert aki elhagyja a tábort, azt azonnal megeszik a vadállatok. Olyan embereket hoznak ide, akik illegális bevándorlók, de semmit nem tettek. Ez vadállatok nélkül is elviselhetetlen és embertelen körülményeket jelent. Ősszel jönnek a hurrikánok és tornádók, amelyek gyakran átsöpörnek az Evergladesen. Ezt a sátortábort az első hurrikán szétveri, a fogvatartottak pedig ott lesznek védtelenül a mocsár közepén a vadállatok között, amelyek élelmet keresnek, A kígyók és az alligátorok beúsznak. Ez rosszabb, mint büntetésből a hajó alján áthúzni a tengerészeket, mert nagyobb esélyük volt, hogy nem eszi meg őket egy cápa. Ezeket az ötleteket megirigyelték volna a nácik is, nem véletlenül hasonlítják a tiltakozók az ICE-t a Gestapóhoz. Ennél emberségesebb lenne talán az is, ha az illegális bevándorlót kivégzik. Mindenesetre, olyan emberekről van szó, akiket törvényesen csak bírósági ítélet alapján lehetne őrizetbe vetni, szabadságuktól megfosztani, bebörtönözni és deportálni. Az illegális bevándorlók nagy többsége évtizedek óta él és dolgozik Amerikában, munkájuk nélkülözhetetlen, itt született amerikai állampolgár gyermekeik vannak és adót fizetnek. A bíróságok az esetek legnagyobb részében engedélyezték a maradásukat, nem toloncolták ki őket. Trump embertelen és kegyetlen szervezete törvénytelenül, bírósági ítélet nélkül, a saját döntése alapján tartóztat le embereket, akiknek fellebbezési joguk sincs.

Ezzel a döntéssel a Legfelsőbb Bíróság korlátozta a bírói kontrollt az elnöki önkény felett, és megnyitotta az utat az alkotmánysértő rendeletek akadálytalan bevezetése előtt. A konkrét ügy a Trump által kiadott, a születési jogon járó állampolgárság eltörlését célzó rendelet körül bontakozott ki. Bár az ítélet nem foglalt állást a rendelet alkotmányosságáról, lehetővé tette annak végrehajtását, az alsóbb bíróságok országos hatályú tiltása ellenére. Ez precedenst teremtett: a jövőben egyetlen bíró sem állíthatja meg az egész országra kiterjedően az elnöki rendeleteket, még ha azok nyilvánvalóan alkotmánysértők is. A bíróság 30 napos türelmi időt adott a szabályozás életbe léptetésére, de ezzel csupán technikai kiskaput hagyott, amely nem orvosolja a döntés súlyos tartalmi következményeit. A liberális bírák, Sonia Sotomayor, Elena Kagan és Ketanji Brown Jackson eddig példátlan keménységgel bírálták a többségi döntést. Sotomayor drámai gesztussal a bírósági padból olvasta fel az ellenvéleményét: „A mai napon megszületett jogi rendszerben egyetlen jog sem biztonságos. Ma a születési jog került veszélybe. Holnap talán már a vallásszabadság.” Hozzátette: „A Bíróság ma nem csupán a tiltó rendelkezéseket támadta meg. A jogállam eszméjét rombolta le.” Jackson bíró szerint a döntés „lényegében egzisztenciális fenyegetés az amerikai jogállamiságra nézve”. Jackson bíró azzal vádolta konzervatív kollégáit, hogy „egzisztenciális fenyegetést jelentenek a jogállamiságra” azzal, hogy lehetővé teszik Trump számára az „alkotmány megsértését”.

Trump dicsőséges mennybemenetelének egyik oka, hogy a bombázás után Irán "megadta" magát, lemondott a komoly válaszcsapásról: csak egy előre bejelentett látszatbombázást indított, s nem szállt háborúba Amerikával. Ez lehet a gyengeség jele, de ravasz taktika is. Elkerülték az újabb bombázást, hogy nyugodtan készíthessék az atombombát. Trump ravasznak gondolta magát azzal, hogy elterelte a figyelmet. A lopkakodó bombázók így váratlanul és sértetlenül hajthatták végre az akciót. Egyes hírszerzési jelentések szerint azonban az irániak számítottak erre, s napokkal korábban nagy teherautókkal elszállítottak a bunkerből mindent, ami fontos. Lehet, hogy Trump kiürített bunkereket bombázott. A leggyanúsabb az, ahogy Irán hallgat. Ha megsemmisült volna minden, akkor tagadnák nagy erőkkel. De hallgatnak az okozott kár mértékéről. Trump pedig soha nem ismerhet el semmit abból, ha a bravúros akcióval mellé lőttek. Ebben az esetben újabb bombázásra és tartós háborúra lenne szükség, amit a "béke" látszata és a MAGA tábor miatt nem akar. Gyanús, hogy Irán annyiban hagyná, ha valóban elpusztítottak volna mindent. Ez a lehető legnagyobb mértékben kisozlgáltatottá teheti Amerikát, de Izraelt is. Trumpnak fontosabb a hamis látszat, mint a tények és a nemzetbiztonság. Súlyos következményei lennének, ha kiderülne, hogy a motívumok ezúttal is hamisak voltak, az eredmény kontraproduktív, mert semmit nem semmisítettek meg, viszont az iráni atomprogram kikerült minden ellenőrzés alól.

Donald Trump egyre kevésbé viselkedik demokratikus ország vezetőjeként, és egyre inkább úgy, mint a világ ura. Az iráni atomlétesítmények elleni katonai csapás nemcsak Amerika...

Trump bejelentette, hogy az amerikai hadsereg – állítólag – végleg megsemmisítette az iráni atomprogram kulcslétesítményeit. Ez a kijelentés nemcsak katonailag, hanem politikailag is kétséges....

Ijesztő, hogy Trumpot semmi nem korlátozza, semmibe veszi az ENSZ-t, a NATO-t, saját szövetségeseit, saját pártját, hazája lakosságát és Amerika Alkotmányát. Öntörvényű és önjáró, aki ezt a stílust honosítja meg a világban, felszabadítva minden bűnözőt a mérték, a normák, a szabályok és a törvények alól. Aki nem tetszik, azt pofán veri, és leüti. Még az is elképzelhető, hogy valamikor ezt a lépést meg kellett (volna) tenni, de annak az alkotmányos, törvényes keretek között kellett volna megtörténnie. Ha Trump egyedül dönt arról, hogy Amerikát belépteti a háborúba (mert senkinek ne legyen kétsége, Trump ezzel a támadással belépett az Irán elleni háborúba), akkor mi az, amit nem tesz meg? Holnap kiket csukat le, milyen belföldi csoportok, egyének ellen támad, kire és kikre "dob le" bombát, milyen intézményeket zár be, söpör el, ha az amerikai Alkotmányon, valamint a nemzetközi jogon átlépve, bármikor bárkit önhatalmúlag lebombáz? Hogyan lehet ebben az emberben megbízni, ha a döntés előtt nem konzultál és nem méri fel a kockázatokat? Mert ebben az egészben az csak "hab a tortán", ha Irán nukleáris létesítményei, képességei nem semmisültek meg, s az egész csak Netanjahu és Trump hatalmi, belpolitikai érdekeit szolgálta. Még nincs egyértelmű kép arról, hogy a bombázás milyen károkat okozott az iráni atomprogramban, de az első jelentések szerint nem végleges megsemmisítés történt. Ez azt jelenti, hogy Trump bombázása felszabadította a gátakat, elsöpörte a korlátokat és a törvényeket, az ellenőrzéshez való jogot és a diplomáciai utakat. Mostanról kezdve erőszak áll erőszakkal szemben, nyíltan felszabadítva egy halálos ellenséget minden törvényes vagy morális kontroll alól. Irán felhatalmazást kapott a nyílt hadviselésre és gyilkolásra.