Magyarország

Orbán ereje abban állt, hogy Európában is a demokrácia hamis látszatába burkolta a NER önkényuralmi rendszerét, az uniós forrásokból viszonylagos jólétben fosztotta ki az ország szellemi javait és vagyonát, számolta fel lelki, morális és materiális tartalékait. Belesüllyedt a nemzetközi alvilágba. Az orosz titkosszolgálat ügynökeként a legsötétebb üzletekbe bonyolódott, egyre inkább elveszítette a valósággal való viszonyát. Lelepleződött, és nem veszi észre, hogy minden kicsúszott alóla. Még van ereje, hogy megtartsa a hatalmát, de már nincs Orbán-mítosz, és nincs Orbán-modell sem. Európa szemétdombjáról szedte össze az oroszpárti szélsőjobboldali frakciót, amelyben a legtöbben csak ki akarják használni, de irtóznak és félnek tőle.

Ez olyan Bánk Bán előadás, amelyben csak Tiborc panaszát halljuk három felvonásban és egy hangszínen. Ez az a zenekar, amelyben kizárólag egy üstdob és egyetlen cintányér van, s a karmester három tételben ugyanazt vezényli. Ez az elviselhetetlen disco, amelyben egy számot játszanak, s nincs benne semmi más, mint dallam nélküli folyamatos dübörgés. Mindebben mégsincs semmi meglepetés, mert ugyanazt a populista és demagóg pojácát láttuk, akit kezdettől fogva megismertünk. Legfeljebb az okozott döbbenetet, hogy ez az ember tényleg nem tud mást, képtelen váltani, meglepetést okozni, személyiségéből nem sugárzik semmi, legfeljebb a bosszú édes ízét lehet érzékelni a hangjában, semmi mást. Tartalmi szempontból a legfeltűnőbb, hogy ez az ember a mindenki által 14 éve jól ismert dolgokat sorolt fel, mint egyfajta vádiratot, amelyben egyetlen szó sem esett arról, hogy az alkotmányos rendet megdöntötték, az Alkotmányt eltörölték, a demokráciát és a jogállamot felszámolták, a sajtószabadság egyetlen sérelme, hogy őt fél évig nem hívták közmédiába. Magyar egy rossz kormányzást vetett Orbán szemére, s ehelyett azt vetíti előre, hogy ennél jobban kormányozna, ugyanabban a rendszerben, melyet egy szóval sem kifogásol. A nagy megmondó miniszterelnökurazta Orbánt, s más országok képviselőinek kellett diktátornak nevezniük, mert Magyar nem tartja annak. Nyilvánvalóan csak helyet akar cserélni vele.

Magyar akkor és azzal hajtana fejet Hadházy Ákos munkássága előtt, ha nem rogánozná le, amikor azonos mércével méri őt másokkal, és becsületesen bevallaná, amit tett. Ha ő ezek után hívná a színpadára Hadházyt, méltatná a munkáját, akkor mi is fejet hajtanánk előtte, különösen akkor, ha vállalná a tettei következményeit is. Éppen ezt a jellemet és ezt a karaktert hiányoljuk Magyar Péterből, egyetlen szavunk nem lenne ellene, ha ilyen ember lenne. De ennek éppen az ellenkezője, ennélfogva nem fejet hajtunk előtte, hanem undorodunk tőle, s óva intjük az országot, hogy ilyen embert valaha is hatalomba segítsen. Hadházy előtt most két út áll: vagy megengedi, hogy egy hízelgő, hazug és képmutató mondattal, néhány perces szerepléssel Magyar megvegye kilóra, és akkor mostantól ő egy senki, akinek egyetlen szava sem ér fabatkát sem. Vagy átlát ezen, tartja magát az eredeti tisztességes szándékához, és Magyar dícséretétől kísérve feljelenti a korrupt szélhámost.

Magyar Péter a szokásos nagyotmondásával százezres tüntetést hirdetett meg a Kunigunda utcába, de alig néhány ezren mentek el hívó szavára. Az orbánista sajtóban 3...

Mindezen előzmények után Magyar csúcsteljesítménye az volt, hogy a nem közmédiában dolgozó ATV-s Szöllősi Györgyit számonkérte, mert merészelt a 30. házassági évfordulóján a férjével "egzotikus szigeten" nyaralni, miközben ő a közmédia előtt tüntet. Magyar Péter megparancsolná egy magántelevízió riporterének, mikor és hova mehet nyaralni. Magyar ezzel a hitelességével hirdetett lyukas zászlós tüntetést a köztévé elé, amivel nem csupán a lyukas zászlót, de a sajtószabadságot is meggyalázta. Magyarországon nincsen sajtószabadság, az orbáni propaganda (Magyar Péterrel és nélküle) egy nemzeti tragédia, de amihez ez az ember hozzáér, azt bemocskolja, meghamisítja és súlytalanná teszi. A populizmus, a demagógia és a propaganda kéz a kézben jár, Magyarra pedig azért büszke az őt támogató (egykori) értelmiség is, mert Magyar populista. Abból gyártanak elméletet, hogy ez a kordivat, ez ma a menő, ez hatékony, mert Trump is populista, Putyin is, Orbán is az, a tisztességes objektív tájékoztatás és demokratikus értékrend kora lejárt. Ezek az emberek mentek tüntetni immár csak néhány ezren Magyar mellett, akik feladtak minden liberális, demokratikus értéket, szakmai, morális és emberi normát, mert Magyar Pétert csak e normák semmibe vétele és elárulása árán lehet követni és támogatni. Csupán azt nem tudjuk, hogy akkor miért tüntettek a "sajtószabadságért", ha az óbaloldali?

Magyar ehelyett a reformfideszes és árnyékfideszes LMP-t, és Karácsony Gergely riválisát, Vitézy Dávidot támogatja. Arra hivatkozva, hogy ő leváltja a "régi baloldali világot", ami azt jelenti, hogy valójában meg akarja szüntetni a baloldalt. Nincs új baloldal. Ez van, ami van, Magyar pedig semmiféle együttműködésre nem hajlandó a baloldali ellenzékkel, amelynek szavazóit magához csábította, hanem fel akarja számolni. De rá a baloldaliak szavaztak. Magyarnak nem Kiss Ambrussal van problémája, hanem Karácsony Gergellyel. De őt nem tudja félreállítani, mert őt a budapestiek közvetlenül választották meg. Az embereit viszont igen, amivel (a jogkörei megszüntetése mellett) Karácsony Gergely főpolgármesterségét puccsolja meg. Magyar Budapest működőképességét veszélyezteti, kizárólag politikai okból, hogy a baloldalt megsemmisítse. Ha Magyarnak ez sikerül, akkor csak jobboldal lenne Magyarországon: a régi Fidesz, Tisza Párt néven az új Fidesz, és a Fidesz árnyékpártja, az LMP, amely eddig is a Fidesz trójai falova volt az ellenzékben. Mindezt egymillió baloldali szavazó támogatásával, akik azért a hazugságért támogatják a fideszes Magyart, hogy majd ő helyettük leváltja a Fideszt, és nekik nem kell tenniük semmit. Mondani sem kell, ebből nem lesz semmi, kivéve, ha Orbán és az orosz főnökei nem adják át Magyarnak az országot, amelyben ellenzék nélkül vezethetne egy Orbánnál is rosszabb önkényuralmat.

Mindez kegyeletsértés, halottgyalázás és a nemzeti jelkép megtaposása is, mert a lyukas zászlóért sokan az életüket adták. Akik a magyar szabadságért meghaltak, nem bohócok, pojácák voltak, nem populista, súlytalan, nagyszájú hordószónokok. A Tisza Párt jelképeként a lyukas zászló elveszíti a méltóságát, a jelentését és a tiszteletét. Magyar Péter sárba tapossa a szabadság szimbólumát. Akik a lyukas zászlót hordozták, a világ egyik legerősebb hadseregével szálltak szembe, nem a Facebookon celebkedtek. 1956 hősei nem a farkukat mutogatták, nem a diktatúra haszonélvezői voltak 14 éven át, nem lopták a közvagyont, mint Magyar Péter, nem hazudoztak, nem bántalmaztak és nem mocskoltak senkit. Nem megosztották, hanem egységbe forrasztották a nemzetet.

A Hezbollah pedig Irán terrorszervezete, így aki Iránnal barátkozik, üzletel, az antiszemita terrorizmust támogat. Márpedig az egyértelmű, hogy Magyarország részt vesz a Hezbollah katonai kommunikációs eszközökkel való felszerelésében. Ez bizalmi kapcsolatot feltételez a terrorista Irán és az Orbán-rezsim között, mindennek hátterében pedig Moszkva áll. Magyarország régi támogatója az Izrael-ellenes terrorizmusnak, amelynek szálai még a régi szovjet hírszerzés és a magyar titkosszolgálat kapcsolataihoz nyúlnak vissza, s a kapcsolat soha nem szakadt meg. Ellenkezőleg, soha nem volt ilyen erős és élénk, amikor Orbán már a világterrorizmus és az orosz terjeszkedés része, a Közel-Keleten és Afrikában is. Ezek alapján a csipogókat a Hezbollahnak szállító láncolatban a magyar-bolgár fedőcégek eredetileg nem az izraeli titkosszolgálat fedőcégei voltak, hanem az orosz-magyar-iráni hálózat részei. Ezt a hálózatot tárta fel Izrael, és az akciónak ismeretlen pontján (kezdetén vagy közben) belépett a hálózatba és meghekkelte a technikát. Orbán két kapura játszik.

A parlamenti ellenzék vezetőjének joga van hazaárulónak ("árulónak") nevezni azt, aki az orosz érdekeket szolgálja ki, Magyarországot az orosz érdekeknek szolgáltatja ki, az orosz propagandát terjeszti, és szembefordítja az országot a szövetségeseivel az oroszok miatt. Amit Orbán "békepolitika" címén előad, az közönséges hazaárulás. A Büntetőtörvénykönyv által megfogalmazott hazaárulás büntetőjogi tényállása. Ennek kimondása forradalmi tett, hazafias kötelesség, amit a "független" sajtónak kürtölnie és ünnepelni kellett volna. Ha Magyar Péter tette volna ugyanezt, s vonult volna ki a szólásszabadság megsértése miatt a parlamentből, akkor a magát függetlennek és ellenzékinek nevező sajtó óriási címekben számolt volna be róla, de a demokratikus ellenzéket 14 éve földbe tapossa.

A Magyart támogató ellenzék értelmesebb részének észre kell vennie, hogy a budapestiek által megválasztott ellenzéki főpolgármester megpuccsolása a cél. Vajon ezt akarták, akik a hirtelen jött messianizmus miatt Budapesten is Magyarra szavaztak? Magyar meg akarja az ellenzéket semmisíteni Budapesten is, hogy a Fideszen és rajta kívül senki más ne legyen. Karácsony Gergely azok embere, akik Magyarra is szavaztak, mert azt hitték, hogy Magyar majd az ellenzéki főpolgármestert támogatja. Holott első pillanattól kezdve lehetett tudni, hogy Magyar nem akar együttműködni az ellenzékből senkivel, hanem meg akar buktatni, s meg akar semmisíteni mindenkit. Ehhez pedig a legaljasabb eszközöktől sem riad vissza. Magyar messiáshívő támogatói döntési helyzetbe kerültek. El kell dönteni, ki az ő emberük: a fideszes Magyar, vagy az ellenzéki Karácsony Gergely? A kettő együtt nem megy. Mert a messiásuk magán kívül nem tűr senkit. Valójában gyűlöli az ellenzéket, ahogy a Fideszben is gyűlölte őket, ebben semmi nem változott.