Szily László újságíró a cink.hu oldalán kifogásolja, hogy a Magyar Narancs Hitlerként ábrázolja Orbánt a címlapján (Ma vettem utoljára Magyar Narancsot életemben, 2015. szeptember 10.). Az írásról a Facebookon zajló vitában megszólalt mások mellett Eörsi Mátyás is, akinek a témával kapcsolatos bejegyzését közöljük az alábbiakban.

A Cinkben megjelent Szily-írásnak a lényege mégis csak ez: “Minden gonzónál, vicces kutyás cikknél és szellemes beszólásnál fontosabb volt az az attitüd, hogy hiába van markáns – liberális – világnézete, a Narancs felülemelkedik az áporodott, unalmas bal-jobb, náci-zsidó befeszülésen, no meg a pártos újságíráson, mert szabad és okos.”

Lehet azon vitázni, hogy helyes-e Orbán Viktort Hitler-bajusszá lényegülő szögesdróttal ábrázolni, nem dobom fel a talpamat attól, ha valaki azt mondja, nem helyes. Persze az is vita tárgya lehet, hogy csak akkor szabad-e Hitlerezni, ha valaki már gázkamrákat épít, és néhány országot bekebelez, vagy szabad-e már néhány attitűdöt kiragadni, és annak alapján Hitlerezni.

Itt jegyzem meg, hogy néhai Eörsi István berlini szerelmének az volt a problémája az Untergang (Bukás) című fimmel, hogy az Hitlert emberként ábrázolta. Arra az ellenvetésemre, hogy Hitler egy hús-vér ember volt, csak néma megvetéssel válaszolt. Persze, ha Hitler nem ember volt és nem anya szoptatta, akkor minden tilos vele kapcsolatban.

Az is ide tartozik, hogy a The Economist, a Le Monde Diplomatiqe, a The Guardian nem is egyszer hozta fasiszta hírbe Berlusconit, feltételezem, az olasz (brit, francia) Laszlo Szily azóta ezeket a lapokat soha sem veszi meg.

De Szily szerint a Hitlerezés csak kínos (meg kell fordítania a lapot, mintha pénisz lenne a címlapon), de valójában nem ezzel van baj, hanem azzal, hogy a Narancs nem emelkedik felül az unalmas bal- jobb, “náci-zsidó befeszülésen”, a pártos újságírásban, mert szabad és okos.

Csak a posztom szempontjából lényegtelen, de idekívánkozó megjegyzés, hogy Magyarországon, vagy akár máshol náci-zsidó befeszülésről beszélni minden minőséget nélkülöző ócska, aljas szöveg. Mert ha van Magyarországon náci-probléma, akkor az nehogy már zsidó-náci ügy legyen, hanem legyen már náci-demokrata ügy, – ugye, demokratának tartja magát, Szily László – és nehogy már befeszülés legyen, azért egyen s máson túl van ez a kontinens, az Isten áldja meg a szerzőt. De ha ragaszkodik ahhoz, hogy a szóban forgó konfliktus náci-zsidó befeszülésnek minősül, akkor én nem tekinteném kívánatosnak a szerző helyében, hogy egy szabad és okos újság ezen felülemelkedjen, mint ahogy Szily László javasolja.

De még mindig nem ez a mondanivalóm lényege. Hanem az, hogy a Cink szerkesztője számára nem újságírás az, ha az újság pártpolitikai kérdésekben is állást foglal. A narancs kétségkívül ezt tette, – valóban, ahogy Szily írja, volt Gyurcsány Ferenc pártján is, hívott fel az MSZP-re való szavazásra is – de állásfoglalása mellett minden alkalommal hosszasan érvelt. Éppen úgy, ahogy azt a New York Times, vagy a The Economist teszi, ezzel nyilván ez utóbbi kettő is kivívja Szily László mérhetetlen megvetését.

Az érvekkel szemben lehet vitatkozni, de Szily nem érvel, hanem közzéteszi a magyarországi etikailag egyedül elfogadható újságírás zsinórmértékét: Minden politikus hülye és gusztustalan, csak én vagyok okos és szép. Kétségen kívül áll, manapság ennek az újságírásnak van leginkább keletje. Ám senki ne higgye azt, hogy ez a mindenen és mindenkin való felülállás az újságírás művészete. Dehogy. Szily ezzel az állásfoglalásával (a bajusz továbbra is vitatható) csak azt igazolta, hogy ő épp annyira magyar vagy magyarországi, mint mindenki más, akit oly lelkesen szapul.

Soha többé nem olvasok Cinket! Hja, megszűnt? Volt sok cikke, amelyet szerettem, a mai után nem bánom egy cseppet sem. Már csak azért sem, hogy ez úton igazoljam: én sem vagyok különb, reménytelenül magyar vagyok magam is.

Egy hozzászólás : Eörsi Mátyás: Van-e olyan kifejezés, hogy "náci-zsidó befeszülés"

  1. Light

    September 11th, 2015

    Bár az Amerikai Népszava többnyire nem rugaszkodik el végletesen a valóságtól, a “Szily László újságíró” jelzős szerkezet így kora reggel kissé erős volt.

    Szily a magyar média legalja. Ha választani kell – szerencsére nem kell, de ha kellene -, inkább olvasok jobbos, vagy szélsőjobbos újságírót, aki tud írni, mint Szily. Én még nem láttam olyan “cikket” a neve alatt megjelenni, amelynek méltó helye nem a pöcegödör, függetlenül attól, hogy miről írt.

    Másrészt még a magyar jobboldali média is tele van olyan emberrel, aki ad magára annyit, hogy nem ül le Deutsch Tamással internet-konzultálni.

    Nem az a baj, hogy van Szily, hanem az a tragédia, hogy a magyar média felhozatala olyan, hogy ő ott valaki lehet.

    Nem azért olvasom a híreket az atv.hu-n, mert nem látom a fideszes propagandát, hanem azért, mert az index.hu, 444.hu, hvg.hu rendre olyan írásokat közöl, amelyektől jóérzésű ember gyomra felfordul. Nem a politikai tartalom, hanem a mentális szenny miatt.

    Orbánt egyébként nem a menekültügy miatt kellene hitlerezni. Én azt gondolom, hogy öt év alatt három jó ötlete volt. Hogy nem lehet étteremben dohányozni, hogy egykulcsos legyen az szja (normális országokban az), és hogy a határt őrizni kell.

    A megvalósítás más kérdés. Az a második és harmadik esetben rettenetes volt. A határ őrzése nem a menekültek könnygázzal való lefújását és nem a maszkban való vízosztást jelenti. De nehogy azt higgye valaki, hogy például Svájcba, ami az egyik legdemokratikusabb, legliberálisabb ország, beengednének több ezer embert papír és ellenőrzés nélkül.

    Orbánt ezért kellett volna hitlerezni:

    https://www.youtube.com/watch?v=ycYfTkQnJcE

    “aminek a haszna, mindannyian tudjuk, hova megy”

    Ez az ember 2002-ben ország-világ előtt felolvasta a Mein Kampfot. A világ szégyene, és az emberiség mentális állapotának tükre, hogy ezek után a Jobbikra mondják, hogy szélsőjobb.

    Reply

Szóljon hozzá

  • (nyilvánosan ez nem jelenik meg)