Magyar Péter visszakanyarodott a kegyelmi ügyhöz, amelynek fontos szerepe volt ugyan az Orbán-rezsim megrendülésében, de ma már csak figyelemelterelésre alkalmas. Még akkor is, ha bizonyossá válik a legsúlyosabb lehetőség, amit a közvélemény sejt: ha Balog Zoltánon keresztül az Orbán-család állt a kegyelmi ügy mögött. Magyar a kegyelmi ügy révén került a figyelem középpontjába, mert az egyik érintett volt férjeként azt a látszatot keltette, hogy leleplező információk birtokában lehet. De ez vagy nem volt igaz, vagy soha nem fejtette ki az igazság minden részletét, amit Varga Judittól, a volt feleségétől megtudott. Most ez ismétlődhet újra. Lévai Anikót ugyan megnevezte, de forrás nélkül.
Ezt a lehetőséget azonban a sajtó is felvetette korábban, Lévai Anikó erdélyi kapcsolataival összefüggésben. A kegyelmi ügyről mindent tudunk, amit tudni lehet, s ha valamelyik érintett nem beszél, akkor ennél sokkal többet nem is fogunk megtudni. A dokumentumok alapján egyértelmű, hogy a bicskei gyermekotthon pedofíliáért elítélt igazgatójának bűntársa, Kónya Endre, külső nyomásra kapott kegyelmet Novák Katalin köztársasági elnöktől, amit sem a köztársasági elnöki hivatal, sem Varga Judit igazságügyi miniszter nem támogatott (utóbb azonban aláírt), de Novák keresztülhajtotta.
Az egyetlen nyitott kérdés, hogy Balog Zoltán püspök (aki Novák Katalin volt köztársasági elnök legfőbb „mentora” és az Orbán-család bizalmasa is) volt a megbízó, vagy Balog csak valakinek a „kérését” tolmácsolta. Balogot közvetlenül találta meg a család, s ő Novák Katalinra gyakorolt hatását és a köztársasági elnöki hivatalban gyakorolt informális befolyását felhasználva intézte el a pedofiltámogató Kónyának a kegyelmet, vagy közvetített az Orbán-család (Magyar és a sajtó utalásai szerint: Lévai Anikó) kérésére? Ha Balog maga intézte az egészet, akkor érthetetlen, hogy Orbán miért nem vágta el sokkal korábban magától és a családjától az egész ügyet.
Ugyanakkor eddig egyetlen hivatalos dokumentum vagy megszólaló sem utalt arra, hogy Balog vagy más az Orbán-család bármely tagjára hivatkozott volna. Balognak enélkül is volt olyan elfogadhatatlan informális hatalma Novákra és a köztársasági elnöki palotára, hogy ezt elintézhette, mert Novák két embernek nem tudott volna nemet mondani: az egyik Balog, a másik Orbán (vagy a felesége). De ez volt az első eset, amikor Orbán nem állt a helyzet magaslatán. Nem rendezte le időben ezt a botrányt, hanem engedte, hogy a fejére nőjön, a családjára rossz fényt vessen. Holott egy nap alatt tisztázhatta volna, ki „kérte/utasította” Novákot, s magától eltolva, azonnal lemondásra szólíthatta volna fel.
Ez a bénultság a legerősebb alapja a gyanúnak, hogy az Orbán-családnak köze lehetett az ügyhöz. Orbán hónapokon át nem tett semmit, hanem sodródott, noha semmi szükség nem lett volna erre. A társadalom igazságérzetének fontos lenne, hogy kiderüljön, hogyan történhetett meg ez a botrányos kegyelmi döntés, ki és miért adott megbízást, hogy a gyermekbántalmazó pedofil igazgató bűntársa (aki fedezte a bűncselekményeket, s kényszerítette a gyerekeket, hogy vonják vissza a vallomásukat), kegyelmet kaphatott. Azért is, mert Magyarországon az ilyen ügyeknek évtizedek óta nincsenek elkövetői és felelősei, minden a homályban marad. Ezért precedens értékű lenne, ha ez most nem így lenne.
Éppen ezért az is fontos, hogy a kegyelmi ügy tisztázása legyen a cél, ne propagandacélokat, figyelemelterelést szolgáljon. Az Orbán-rezsim elmúlt 16 éves ténykedésének ez az ügy kétségtelenül az egyik szimbolikus esete, mely mindent elmond az álkeresztény képmutató rendszer működéséről, moráljáról és értékeiről. De nem válhat propagandisztikus eszközzé, amely eltereli a figyelmet a rendszer intézményes működéséről, bűnözéséről, az illiberális rendszer felszámolásáról, a jogállam helyreállításáról, a felelősségre vonásról. Mert jogászok szerint a kegyelmi ügynek nincs büntetőjogi következménye, míg az Orbán-rendszer létrejöttének és működésének vannak.
Azt a látszatot is el kellene kerülni, hogy a gyermekbántalmazás és a kegyelmi ügy propagandacélokat szolgál, esetleg Magyar Péter személyes ügye, amivel a volt feleségének üzen. Magyar olyan látszatot igyekezett kelteni, hogy Varga Judit nem felelős a kegyelmi botrány miatt, mert nem javasolta a kérelem elfogadását. Fanatikus hívei ebből máris a „gyermekei anyját” védelmező hőst faragtak belőle, megfeledkezve a bántalmazó kapcsolatról, amelyben Varga Judit Magyar Péterrel élt. Varga Judit a döntést végül aláírta, és ez nem menti fel a felelősség alól. Nem tartottak pisztolyt a fejéhez. Varga pedig egy hegedű-orgona duettel adott jelzést Magyarnak, hogy lezárta a kapcsolatukat.
Magyarországnak szüksége van az igazságra, de nincs szüksége arra, hogy olyan ügyek kössék le a figyelmét, amelyek másodlagosak az alkotmányos rend, az ellensúlyok és a fékek rendszere, a jogállam valódi helyreállítása, az Orbán-rendszer totális eltörlése és a törvényes felelősségre vonás követelményeihez képest. Nem lenne helyes, ha hónapok telnének azzal, hogy a parlamentből showműsort közvetítenek a fentiekhez képest érdektelen ügyekben, amelyekben tudható az igazság vagy több nem tudható meg. Arra van szükség, hogy a demokratikus és szabad Magyarország intézményes garanciái, egy arányos választási rendszer, új Alkotmány szülessenek meg.
Magyarország történelmi fordulóponthoz érkezett, az ország jövője forog kockán. A politikai színháznak véget kell vetni, egy ügyet addig érdemes napirenden tartani, amíg annak van jelentősége és szerepe. Csírájában kell elfojtani azt, hogy az ország újra egy manipulációs gépezet kerüljön, és alternatív valóságot varázsoljanak elé. Az ország visszatért a józansághoz, most pedig ezt meg kell őriznie. Ahhoz pedig intézményes reformokra és nem politikai szappanoperákra van szükség. Tisztázni kell, hogy erre szavazott az ország.
