Jó ütemérzékkel elsőként nevezte meg a Momentum a miniszterelnök-jelöltjét, a fiatal és ambíciózus Fekete-Győr András személyében, akinek pártja az elmúlt néhány évben legyűrte a kamaszkort, elhagyta az éretlenségeit (rajtuk kívül mindenki korrupt és tolvaj aki előttük született, egyforma a felelőssége a jobb és a baloldalnak, stb.), leszáradtak az ifjúkori pattanásaik, ifjú felnőttként az ország legígéretesebb pártja lettek. Donáth Anna, Cseh Katalin az ország legnépszerűbb és legnormálisabb politikusai, és jó érzékkel igazolták le Széll Bernadettet és Hadházy Ákost is.
Ha Fekete-Győr András ebben a csapatban (s ahogy ő mondja, az ország csapatában) jó irányító középpályás tud lenni, akkor jó miniszterelnök is lehetne, ha nem szeret bele úgy a hatalomba, mint egykori példaképe, az ifjú Orbán Viktor, akiben már akkor is láthatóak voltak a diktátori hajlamra utaló személyiségjegyek. Mindez azért feltételeles mód, mert – természetesen – a magunk részéről cseppet sem hiszünk abban, hogy Orbánt demokratikus választások útján le lehet váltani Magyarországon, aminek egyszerű oka az, hogy Magyarországon nincsenek demokratikus választások. De a választáson való részvételt a pártok és a szavazók részéről azért tartjuk 2010 óta először helyesnek, hogy erre mind a szavazók, és nyomásukra, az ellenzéki pártok is rájöjjenek. Orbán soha nem fogja átadni demokratikusan a hatalmat, mert nem demokrata.
Ennek ellenére ezúttal érdemes szervezkedni a nem demokratikus választáson való részvételre, mert sok minden változott 2010 óta az ellenzéken belül is. Egyrészt meghatározó módon előtérbe kerültek a fiatalok és az általuk képviselt modernitás, új, friss szemlélet, a szabadság és a liberális jogállam hitelesebb képviselete, ami köszönhető elsősorban a Momentumnak, de némileg a DK-nak is, az MSZP-sekkel szemben, amely az egyetlen párt, amely képtelen a megújulásra. Ahol a „fiatal generáció” is olyan „öreg”, mintha százévesek lennének, és mint azok, akiket le kellene váltaniuk. De fontos szerepük van, hogy behozzák ebbe az új ellenzéki közösségbe az idősebb generációt és a hagyományos baloldali szavazókat, akiknek az MSZP olyan, mint a hajuk, nem tudnak megszabadulni tőle, mert a fejük tetején újra nő.
*
Azért sem érdemes a jelenlegi ellenzéket a fürdővízzel együtt kiönteni (mint a rendszer kollaboránsait), mert például a Momentum nem az, mert hála Istennek nem jutottak be a parlamentbe. Nem a parlamenti áltevékenységbe szocializálódtak, nem melegedtek bele Orbán Viktor „állami” támogatásába, a rendszer legitimálására fordított kenőpénzébe. Bebizonyították a parlamentben kollaborálóknak, hogy bizony a díszletparlamenten kívül is van élet. Igazi élet csak ott van, s parlamenti szereplés nélkül is az ország egyik legerősebb ellenzéki pártja. Emellett azért sem elvetendő a mostani ellenzéki szövetség támogatása, mert az előválasztás kiváló gondolat, aktivizálja az Orbán-ellenes erőket, erősíti a demokrácia iránti igényt, jól szelektál, s főként előhoz programokat Orbán fasiszta diktatúrájával szemben.
Fekete-Győr András színre lépésével egyidejűleg a Momentum megvillantott néhány elképzelést az Orbán utáni Magyarország működéséről, ami azért fontos, mert az egyik legnagyobb baj, hogy a magyarok jelentős része nem is tud elképzelni mást, mint ezt a sötét bűnszervezetet, s olyan érzete van, mintha mást nem is lehetne csinálni, mint csak azt, amit az Orbán-család által vezetett maffia tesz. Nagyon fontos lenne, hogy az ország előtt legyen egy sokkal vonzóbb jövőkép a keresztényfasiszta diktatúrával szemben, erről beszéljenek az emberek, beszéljen és vitatkozzon róla Orbán orra előtt az ország. Tetsszen meg nekik, szeressenek bele egy Orbán nélküli vonzó jövőbe. Ezért nagyon fontos lenne, hogy a Momentum álljon elő mielőbb a pontos részletekkel, és a többi párt programja se csak annyi legyen, hogy ne Orbán legyen a diktátor. Ha van alternatív jövőkép, megjön mindenki kedve a máshoz. Még a megfáradt kollaboránsok is eljuthatnak Orbán elzavarásának valódi gondolatához.
Akár így, akár úgy, Orbán-rendszerét nem lehet másképp megdönteni, csak olyan kritikus tömeggel, amely változást akar, és ehhez arra van szükség, hogy lássanak alternatívát és vonzó Magyarország képét, amelyben élni akarnak. Ehhez az is hozzátartozik, hogy gyökeres változás legyen a jövő programjában, amelynek alapfeltétele az alkotmányos rend helyreállítása, az államellenes bűncselekmény kimondása, hogy Orbán államcsínyt hajtott végre, amikor megdöntötte az alkotmányos rendet. Ezért nem kormányváltásról kell beszélni, hanem rendszerváltásról. Új kormány semmit nem ér Orbán fasiszta rendszerének keretein belül. Világossá kell tenni ennek törvénytelenségét, és az alkotmányos rend, a demokraikus parlamentáris jogállam helyreállítását.
*
A második hasonló alapfeltétel, hogy Orbánt és bűnszervezetét bűnözőkké kell nyilvánítani, amelynek bizonyítékai naponta jelennek meg a Magyar Közlönyben „közbeszerzések” címén, amikor a strómanok és Orbán oligarchái szervezett bűnözés formájában rabolják ki a százmilliárdokat a köz vagyonából és privatizálják az országot. Semmissé kell nyilvánítani, szabad és demokratikus bíróságon, gyorsított eljárásban meg kell támadni azokat a határozatokat, amelyek „lepapírozták” a törvénytelenségeket, mintha azok ettől törvényesek lennének. Egy esetleges rendszerváltás esetére készen kell állni azoknak a parlamentben elfogadásra váró határozatoknak, amelyek hatályon kívül helyezik az Orbán-rendszer autokratikus kereteit, a bebetonozott pártkatonákat, a médiatörvényt, stb..
Ennek része, hogy nemcsak bűnözőkké kell nyilvánítani Orbánt és bandáját, hanem készen kell állni a vádemeléshez szükséges jogi anyagoknak, hogy azonnal letartóztassák és bíróság elé állítsák őket. Ezek az emberek akkor is életfogytiglant érdemelnének, ha száz életük lenne. Mindenekelőtt az államellenes bűncselekmény miatt, hogy őket négy évre választották meg 2010-ben, és önkényesen egy „új társadalmi és gazdasági rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszere felépítésével” bízta meg magát Orbán, amit hamisan deklarált a NYENYI. A parlament nem hagyhatja jóvá az alkotmányos rend megdöntésének programját, a hatalom kizárólagos birtoklását, a hatalmi ágak szétválasztásának megszüntetését. De a köztörvényes bűncselekmények, a lopás, a hűtlen kezelés, a hatalommal való visszaélés, a vesztegetés is megállnak, mindenért felelniük kell. Fekete-Győr András jól vette az első akadályt, átugrotta az első lécet, amikor azt mondta, hogy a NER bűnözőit, élükön a bűnszervezet vezetőjével, börtönbe kell juttatni.
Aki a „békés” rendszerváltás részének tekinti azt, hogy amnesztiát adjon ezeknek a bűnözőknek, aki azt mondja, hogy a társadalmi béke érdekében szabadon el kell engedni ezeket a bűnözőket, az a jogállam ellen beszél, s a következő fasiszta diktatúra magvát ülteti el. Éppenséggel a békétlenség magvait szórja szét. Ezeket az embereket törvényesen el kell ítélni, hogy követőik számára egyértelmű legyen, hogy bűnözőkről van szó. Ki kell nyomozni, nyilvánosságra kell hozni a lopott vagyont és azt el kell kobozni, vissza kell adni az ellopott százmilliárdokat az országnak. Akinek nem ez a programja, amellé nincs miért odaállni. Bűnpártolással nem indulhat egy jogállami rendszer.
*
Végezetül a harmadik alapvető feltétel, hogy Magyarországnak nem lehet a jövőben olyan alkotmánya, amely megszünteti a világnézetileg semleges államot. Nem szabad olyan pártot és miniszterelnököt sem választani, aki egyetlen vallást, világnézetet vagy ideológiát a szekularizált állam helyére helyez. Beavatkozik a polgárok világnézetébe, vallásába vagy vallástalanságába, amely egyetlen utóralkodó nézet és ideológia szolgaságába dönti az országot, az oktatást, a kultúrát, amely beavatkozik a civil életbe, s nem az egyéni jogot, a polgári szabadságot helyezi az első helyre. Az állam világnézeti semlegességének a része a hitek és vallások, egyházak és felekezetek egyenjogúsága. Az állam nem tehet különbséget és politikai alapon nem avatkozhat be világnézeti kérdésekbe, senki szabadságába.
Láthatjuk, milyen megfélemlítést, szorongást, elnyomást, üldözést és diktatúrát jelent egy világnézeti állam, vallási-nacionalista diktatúra, melyben a nemzeti identitást a vallással azonosítják. A vallásszabadság része, hogy bárki megválaszthatja a vallását és a vallástalanságát is, és az állami intézmények nem képviselhetnek egyetlen vallást, hitet vagy ideológiát sem. Mint látjuk, ez felszámolta az oktatás, a tudomány, a kultúra szabadságát, a civilszervezetek szabadságát, az egyéni lelkiismereti szabadságot. Ez elnyomó hatalom modellje, amely alattvalókat nevel, uralkodó osztályt hoz létre. Magyarország csak szekularizált, demokratikus jogállam, liberális demokrácia lehet, amely biztosítja minden lakója és polgára részére az egyéni jogokat, az emberi jogokat és a szabadságot.
Ezt alkotmányba kell foglalni, az iPad-en írt alaptörvényt hatályon kívül kell helyezni, a preambulumának eltörlése az új demokratikus szabad parlament legelső döntése kell, hogy legyen. Vissza kell csinálni mindent, sőt előrelépni. A Fidesz nevű pártot, amely megdöntötte az alkotmányos rendet, államellenes bűncselekményt követett el, be kell tiltani, mint a Szovjetunió Kommunista Pártját.
Ezeket az alapeszméket le kell fektetni, az ellenzéki szövetség alapjának kell tekinteni, és erre egy élhetőbb, más modellekre épülő jövőképet kellMagyarországnak mutatni, amelynek tükrében Orbán ósdi, avitt és primitív fasiszta diktatúrája, a kamu műparaszt, populista dumája, az atyáskodó mentalitása olyan hányingert okoz mindenkinek, mint minden normális embernek a világon. A Momentum jól indított, amit fel kell pörgetni, az emberekhez el kell juttatni, közbeszéd tárgyává kell tenni. Reméljük, a többi párt ehhez csak hozzátesz és nem elvesz.
Ebben az esetben van remény, hogy Orbán vereséget szenvedjen egy választáson, és ezt a vereséget olyan nyilvánvaló csalás révén törölje el, ami felébreszti az egész népet, és mindenki számára világossá teszi, hogy az Orbán-banda foglya az ország, le sem lehet őket váltani. Ez a legtöbb, amit el lehet érni. De ha ez kiderül mindenki számára, akkor megnyílik az út a szabadsághoz.
