Hamis színben tünteti fel a nem kormánypárti média azt a rendőrségi nyomozást, amit sikkasztás és pénzmosás gyanújával indított a Nemzeti Nyomozó Iroda. Ezek a híradások azt állítják, hogy Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás volt miniszterelnök-jelöltje a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) révén egy joghézagot kihasználva fordította kampányfinanszírozásra az Action for Democracy nevű amerikai szervezet milliárdos nagyságrendű adományait, mintha az MMM csak ugyanazt tette volna, amit a másik oldalon a közpénzekkel kitömött CÖF.
Ennek oka részben lehet az, hogy maga Márki-Zay Péter is azt mondta, hogy az ő mozgalma ugyanazt csinálta, amit a CÖF, csak nem közpénzekkel, hanem adományokkal. Ez azonban nem felel meg a valóságnak. A CÖF valóban egy közpénzekből finanszírozott álcivil szervezet, de tudomásunk szerint a CÖF nem kapcsolódott be a választási kampányba, és nem fizette a Fidesz-kampány számláit. Márki-Zay viszont ezt tette. A CÖF nem folytatott civil szervezetként olyan választási kampányt, amelyre csak a pártoknak van törvényes joguk, az MMM viszont igen.
Márki-Zay mozgalma úgy járt el, mintha az MMM Márki-Zay Péter pártja lenne. Tökéletesen azt csinálta, amit egy párt csinál a választási kampányban: kampányirodát tartott fenn, működtette azt, szervezte a mozgalom vezetőjének, Márki Zay Péternek a miniszterelnöki választási kampányát, és az ennek során felmerülő kampányszámlákat kifizette. Márki-Zay mindezt maga adta elő kameráknak, amit elmondott, az nem más, mint egy párt választási kampánytevékenysége. Ezt letagadni sem lehet.
Amit erről utólag mondott, hogy „amit mi folytattunk, többek között az Action for Democracy támogatásával, az egy, a magyar kultúra megváltoztatásáért folytatott kampány”, az szemenszedett hazugság. Márki-Zay ezt már akkor mondta, miután kikotyogta a több milliárdos amerikai támogatást, és kiderült, hogy annak felhasználása a saját elmondása alapján törvénysértő. A nyomozás „pénzmosással” kapcsolatos része nyilván erre irányul, mert ha az ellenzéki pártok kampányának számláit Márki-Zay ebből a pénzből fizette, az felveti a pénzmosás gyanúját.
Mivel Márki-Zay és az ellenzéki összefogás pártjai között nem volt rózsás a viszony, mivel Márki-Zay kisajátította az egész kampányt magának, Márki-Zay nagy valószínűséggel nem az ellenzéki pártok számláit, hanem a saját központi kampánya számláit fizette a Mindenki Magyarországa Mozgalom számlájáról. A törvénytelenséget csak ő követte el. A kérdés az, hogy a központi kampányt mennyire tudja az orbáni rendőrség az ellenzéki pártokkal összemosni, hogy pénzmosást tudjon csinálni belőle, és így az egész ellenzéket gyanúsíthassák Márki-Zay törvénytelenségével.
Mind emögött Márki-Zay kótyagos, felelőtlen, felszínes és dilettáns személyisége áll. Pozíciójához és szerepéhez teljesen méltatlan viselkedésének mindennapos része volt a meggondolatlanság, a felelőtlen fecsegés. Beszélt megállás nélkül baromságokat, kipofázott mindent, miközben senkire nem hallgatott, mert rajta kívül mindenki hülye (és áruló) csak ő helikopter. Nem tartott be semmi írott és íratlan szabályt, csak ment, mint az ökör, dumált összevissza, demagóg módon kerepelt, ismételgette önmagát, eközben törvénytelenül használta fel a mozgalmát, amire most ráfizethet.
Most is arra hivatkozott, hogy jogászok serege dolgozta ki, hogy minden szabályos legyen, ezért nem követhettek el törvénytelenséget. A baj éppen az, hogy nem jogászok serege, de egy épkézláb ember nem lehetett a dilettáns, amatőr kampánya közelében, aki alapvető dolgokra felhívta volna a figyelmét, ha már ő nem ért hozzá. Milliárdokat bíztak egy hozzá nem értő, felelőtlen beképzelt hülye kezére, aki azt teljesen esetlegesen, hülyén és szabálytalanul használta fel. Mivel a Fidesz rajta keresztül akarja az ellenzéket elérni, ez az eljárás bedarálhatja Márki-Zay-t, ami áldás lenne.
Az ügynek azonban van egy ennél is súlyosabb része, ami a több milliárd forintos amerikai támogatás elszámolásával kapcsolatos. Ez pedig a nyomozás „sikkasztás gyanújára” vonatkozó része, mert a sikkasztás gyanúja arra utal, hogy a korrupcióellenességgel, a tisztakezűséggel és a lopás elutasításával kampányoló Márki-Zay nem számolt el a rábízott pénzzel, és a gyanú szerint a pénz egy részét elsikkasztotta. A gyermeteg giccses és idióta kékszalagjával ez már csak hab a tortán.
Márki-Zay ugyanis kifecsegte azt is, hogy a magyar adományozók pénzéből is maradt még néhány tízmillió forint, amit az adományozók a kampányra adtak, de nem költötték el a kampányra (ezt a pénzt kereste Márki-Zay Péteren Kész Zoltán, az MMM volt alelnöke, és követelte, hogy azokkal számoljon el, és adja vissza azoknak, akik adták, mert vége a kampánynak), és elárulta azt is, hogy az amerikai adományokból is maradhatott 100 millió forint, miközben kiderült, hogy az Action for Democracy által (ki tudja, honnan gyűjtött) 1.8 milliárdjával sem számolt el.
Erről azt mondta, hogy még májusban is ebből a pénzből fizette ki a választási kampány utolsó számláit, amit nem tehetett volna meg, mert az MMM nem folytathat párttevékenységet, s kizárólag pártok fizethetnek kampányszámlákat. Másrészt az amerikai alapítvány úgy nyilatkozott, hogy a pénzt nem a választási kampányra adták, ami tiltott kampányfinanszírozás lenne, amit a Fidesz máris a magyar választásokba történő külföldi beavatkozásnak akar beállítani. Ez a hülye bajba sodorta még az amerikai támogatóit is.
A neves amerikai személyiségek nevével fémjelzett alapítvány nyilván nem Márki-Zay-t és saját mozgalmát akarta támogatni, hanem az ellenzéket és a demokrácia ügyét. A megpuccsolt ellenzéki előválasztás azonban őt tette meg az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltjének, emiatt az ő kezébe került ez a bődületes összeg, amit se felhasználni nem tudott törvényesen és hatékonyan, se elszámolni nem tud vele. Az a szöveg, hogy minden pénzt arra fordít (saját belátása szerint), hogy Orbánt leváltsa, és ezzel érje be mindenki, egy sült idióta legrosszabb vicce.
Márki-Zay végül nem adott mindenki számára átlátható, érthető elszámolást az MMM pénzeiről. Utólag derült ki, hogy Amerikából milliárdos magyságrendű pénzt kapott, miközben a történelem legrészletesebb elszámolásáról beszél, mert egy négyezres tételből álló főkönyvi kivonatot tett közzé, amit legfeljebb könyvelők értenek, de rajtuk kívül senki. A sikkasztás gyanúja lopást feltételez, és mivel szándékosan nem számolt el, hanem csak ködösít, ez a gyanú alaposnak látszik. Még akkor is, ha későbbi közéleti szerepléseire tett félre, tulajdonított el pénzt magának.
De ez törvénytelen. Ő tekintheti sajátjának a mozgalmát, mint ahogy az is, de az egy önálló jogi személy, amivel nem csinálhat akármit.
