A magyar sajtó maradék részének (a propaganda nem számít sajtónak) már régen át kellene térnie „fact check” üzemmódba, amely még akkora hazudozókat is térdre kényszerített az illiberális alternatív tények világában, mint Donald Trump. Magyarország egy alternatív világban él, amelyet tömény hazugságokból építettek fel, és a goebbelsi recept működik: ha sokat mondják, a végén elhiszik, és tényként kezelik. Nincs értelme annak, hogy a magát még sajtónak nevező maradék média ellenőrzés és cáfolat nélkül átengedje magán és visszhangozza ennek a bűnszervezetnek a hazugságait.
Nem szeretnénk ezúttal Orbán minden hazugságára kitérni, amit a Stern hetilapnak adott interjújában elővezetett, mert arra lennének a húsz, negyven, nyolcvan fős szerkesztőségek. Azonban szóvá tennénk az interjú legorbitálisabb hazugságát, ami már Dózsa László és a Terror Háza Múzeum szintjét súrolja. Orbán azt állította: „Jogállamiságunkban kételkedő nyugati partnereinknek mindig azt mondom: kedves barátaim, ti hol küzdöttetek a jogállamiságért? Én Budapest utcáin harcoltam”.
Hol, mikor? Azt nevezi utcai harcnak, hogy egyszer március 15-én tüntetett és elvitték a rendőrök? Kőszeg Ferencet, Demszky Gábort és az igazi demokratikus ellenzék tagjait többször elvitték, és őket valóban hátrány érte. Hol harcolt a jogállamiságért Orbán? A katonaságnál, ahol Simicska barátja szerint vamzer volt? Vagy a jogi egyetemen, ahol a rendszernek köszönhetően ingyen tanult és jogi diplomát szerzett? Ha valaki meghallja azt, hogy Orbán „Budapest utcáin harcolt” a jogállamért, akkor azt gondolja, hogy géppisztollyal a kezében harcolt az orosz tankok és a diktatúra ellen, s végül győzött.
Ebből egyetlen szó sem igaz. A reformkommunisták által felpuhított rendszerben a diktatúra által meghúzott keretek között mozgalmárkodott, és jókor volt jó helyen, amikor összeomlott a Szovjetunió és az egész szocialista rendszer. Nem Orbán omlasztotta össze, nem ő harcolta ki, nem ő kergette ki az oroszokat (viszont ő hozta vissza őket), nem ő hozta létre a jogállamot (viszont ő semisítette meg). Fontos, hogy ezeket kimondjuk, mert egy félév, és az lesz a tananyag, hogy Orbán Viktor Budapest utcáin harcolva fegyverrel vívta ki a jogállamot egymaga, ami nem más, mint a NER.
Orbán kiszólásából annyi mindenesetre érthető, hogy szerinte a jogállamot az utcán kell kiharcolni egy diktatúrában, és ezt az üzenetét meghallhatnák azok, akik azt képzelik, hogy a diktatúra által hozott csaló választási feltételek között majd demokratikusan leváltanak egy zsarnokot, akit Orbán Viktornak hívnak. Azt is érdemes egy ilyen hazugság esetén elmondani, hogy Orbán felszámolta a jogállamot, és amikor kimennek mégis az emberek az utcára tiltakozni, azokat korlátozzák, zaklatják és megbüntetik érte.
Orbán minden szava hazugság az interjúban, egyebek mellett az is, hogy sajtószabadságról hadovált. Sajtószabadság Amerikában van, ahol egy ilyen hazugság után két hétig ezt elemzik a médiában, minden oldalról megvilágítják, cáfolják, bebizonyítják, körüljárják, s ekkora hazugságok nem maradhatnak a levegőben. Mellesleg mondjuk, hogy az amerikai mainstream médiában simán hazugnak nevezték az elnököt és ez senkit nem botránkoztatott meg, mert az igazi sajtó az egyenesen, őszintén és szókimondóan beszél. Csak azzal tudja megvédeni a jogállamot, ahogy Amerikában meg is történt.
Arról az ocsmány szövegéről már nem is beszélünk, miszerint „Magyarországon úgy mondjuk, hogy csak akkor lehetsz jó európai, ha jó magyar vagy”. Ki a jó magyar Orbán? Te? Aki kilopod a néped szemét? Aki megfosztod az alapvető jogaitól? Csak az a jó „magyar”, aki fasiszta, mint a Horthy-rendszerben? Az emberi jogokban, a jogegyenlőségben, a szabadságban hívő ember, aki tiszteli mások jogait, mindenki emberi méltóságát, aki együttérez a nyomorulttal, az nem jó magyar? Csak a Kövér jó magyar és akit ő azzá nyilvánít? Milyen alapon osztályozzátok ti az embereket?
És aki jó európai az nem lehet jó magyar? S aki olyan rossz ember, mint Orbán, az lehet.e jó magyar és lehet-e jó európai?
