Rövid interjút adott a Magyar Hangnak Iványi Gábor metodista lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség egyház vezetője, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke, akinek neve felmerült, mint az ellenzék lehetséges köztársaságielnök-jelöltje. Iványi Gábor nem jelölteti magát, de ha felkérik, elfogadja a jelölést. Iványi Gábor a demokratikus rendszerváltás egyik legendás alakja és élő lelkiismerete, akinek megjelenése Orbán és társai előtt a díszletté csupaszított magyar parlamentben a lehető legdrámaibb pillanat lenne az Orbán-rendszer fennállása óta.
Iványi Gábor az elmúlt harminc évben semmit nem változott. Ugyanazokat az elveket vallja, ugyanazokért küzd, mint harminc évvel ezelőtt. Soha egyetlen percre nem ingott meg, ha elnyomást és jogfosztást látott, mindig felemelte a szavát. Elveit és világnézetét nem cserélgette. Ugyanonnan indult, ahonnan Orbán, és míg az egyik az ország teljhatalmú diktátora, a másik a rendszer egyik jogfosztott üldözöttje lett. Megjelenése Orbán számára a legkínosabb találkozás lenne, mert szembesítené a diktátort egykori önmagával.
Iványi Gábor tudja, hogy az Orbán által uralt parlamentben nincs esélye arra, hogy Novák Katalinnal szemben köztársasági elnöknek válasszák. De megjelenése a lezüllesztett és az alkotmányos rendet sutba vágó parlamentben olyan lenne, mint Tiborc panasza, aki elmondja a nép nyomorúságát, a dőzsölő urak gonoszságát. Szembesítené Orbánt azzal, hogy fiatal demokratából mivé lett, és mivé lett kezében az ország. Milyen ideákkal, álmokkal indultak, milyen célokat tűztek maguk elé, mire tették fel az életüket, és hogyan lett Orbán mindennek az ellentéte.
Azzal is szembesítené Iványi Gábor, hogy ehhez nem volt joga, hogy ezzel emberek millióinak életét tette tönkre. Meggazdagodot, felfuvalkodott, korlátlan hatalomra tett szert, de elveszített mindent, amiért élni és harcolni érdemes. Ő lett a humanizmus és a demokrácia legfőbb ellensége. Gazdag lett, és mindent elveszített. Hatalmas, de nincs semmije. Megnyerte a világot és lelkében kárt vallott. Valamikor mindent az emberekért akartak tenni, ma az embereknek mindent érte kell tenni.
Orbán a magyar nép Tiborca helyett egy másik Tiborcot etet, aki a magyar nép vagyonán élősködik. Milliárdosként szívja a magyar nép életerejét. Ez a két Tiborc kifejez mindent, hova jutott Orbán Viktor és a hatalma alá görnyesztett Magyarország. Zsarnok lett belőle, az országából pedig megvetett és rossz hírű nemzet, a világ gonoszainak barátja, és a világ elnyomottainak ellensége. Nincs ma Magyarországon ember, aki olyan mértékben állíthatna tükröt Orbán elé, mint az általa üldözött és kifosztott Iványi Gábor és az általa képviselt elesettek, jogfosztottak és megnyomorítottak.
Iványi Gábor azt mondta, a maga finom stílusában és humorával, hogy „az a 15 perc, amelyben – ha a földi és az égi hatalmak megengedik – köztársasági elnök-jelöltként a teljes Országgyűlés előtt beszélhetnénk, azt gondolom, fontos lehetne”. Iványi Gábor tudja, hogy miért. Orbán antizése jelenne meg, aki megmutatja neki, honnan indult és milyennek kellett volna maradnia, kiket kellene szolgálnia. Mit jelent valódi kereszténynek lenni, szemben az ő hamis, műanyag álkereszénységével, amelyben az ördög képe jelenik meg és amelyben ő maga az isten.
Nem tud Orbánnak olyan kínos perceket okozni a legnagyobb hangú ellenzéki politikus, bármilyen performansz, mint a szelíd és alázatos Iványi Gábor, aki a maga szelíd hangján a fejére olvassa a bűneit, amelyeket elkövetett a hazája, a népe, a nemzete, a világ és önmaga ellen. Nincs hitelesebb kritikusa és vádlója, mint a szegények pártfogója, az elesettek segítője, a mindenéből kiforgatott, megalázott, de az elveit soha fel nem adó Iványi Gábor. Iványi Gábor az ő legkínosabb vádlója, amikor besétál a gőgös hatalmasok közé és elmondja az igazságot.
Ez a 15 perc mindent megér. Iványi Gábor az interjúban elmondja, hogy mi mindenről ejtene szót, de a legfontosabb üzenete az alázatos Krisztus alázatos szolgájának, hogy nem szabad hallgatni, nem szabad belesimulni a rendszerbe, hogy radikális kiállásra van szükség, és ő maga is radikális köztársasági elnök lenne, aki megvédené a jogot, az emberi méltóságot és a szabadságot. Olyan idők vannak, amikor nem kedves öreg bácsiként kell viselkedni, aki barackot nyom a gyerekek fejére, hanem olyan emberre, aki küzd másokért, a szabadságért, a jogért és az igazságért.
A fejsze a fák gyökerére vettetett. Ez a fejsze Iványi Gábor, aki nem harsány, nem beszél a levegőbe, nem keres magának pozíciót, karriert, aki valóban szolgál, és aki nem alkuszik. Érdekődéssel várjuk azt a 15 percet, az Orbán-rendszer elmúlt 12 évének legfontosabb negyedóráját. Iványi Gábor és Orbán Viktor találkozását. Orbán önmagával való szembesítését.
