Magyar Péter a kegyelmi ügyet meglovagolva, mindenkit becsapva, hisztérikus hangulatot felkorbácsolva, úgy szerzett jelentős támogatottságot, hogy szavazói és közte nincs közös nevező. Magyar politikai celeb lett, demagóg jelszavakat vitt a köztudatba, s a veszte is az lesz, hogy nincs közös alap a támogatói és közte.
Magyar csak a Fidesz prifériájáról lemorzsolódott pártnélküliek egy részét gyűjtötte össze, a Fideszt senki nem hagyta el a kedvéért. A 27 százalékosra mért támogatottsága az Orbán elleni ellenzéki érzelmű emberekből áll, akiket az ellenzéki pártoktól és a bizonytalanoktól vitt el, de akik semmilyen tekintetben nem állnak egy platformon jelenlegi bálványukkal.
Magyar becsapja őket, ők pedig a legkönnyebb utat választják egy fideszes messiással, ami elhalasztja azt a kényszert, hogy valamit nekik is tenniük kelljen: kockázatot és áldozatot is vállaljanak, hogy megszabaduljanak Orbántól. Ez a remény is leginkább az életszínvonaluk romlása miatt támadt fel, mert a jogállam és a demokrácia nem nagyon izgatta őket eddig.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy azonos talajon állnának Magyar Péterrel, aki a Fideszben szocializálódott, legteljesebb mértékben azonosul Orbán illiberális ideológiájával. A párttal nem elvi okokból, hanem személyes konfliktusok miatt távozott, s kezdetben a bosszú, ma már a hatalomvágy vezérli.
Magyar és szavazói minden tekintetben különböznek egymástól. Magyar támogatói elítélik a diktatúrát, a sajtószabadságról nem azt gondolják, amit Magyar, hogy azt a saját céljaira használja, de kritikát nem tűr. Magyarnak nincs kifogása a választási rendszerrel, míg hívei pontosan tudják, hogy az csalás. Magyar diktatúrát akar, a fanatikusai pedig nem.
Magyar támogatói nem akarják, hogy Orbán, a családja, a strómanjai és az oligarchái megússzák a NER szabadrablását, az alkotmányos rend megdöntését. Míg Magyar előre szabad elvonulást ígért Orbánnak, de még Tiborcznak is, megelőlegezve azt, hogy nem követtek el bűncselekményt, mert mindent lepapíroztak. De a csalárdság is bűncselekmény.
Magyar nyugdíjba akarja küldeni Orbánt, a támogatói viszont börtönbe, ahova való. Magyar nem akarja az Orbán-rendszert megváltoztatni, a fanatikusai viszont abban reménykednek. Magyar csak helyet akar cserélni Orbánnal, míg a szavazói nem akarnak egy másik Orbánt. Ráadásul egy fiatalabbat, éretlenebbet és erőszakosabbat.
Sorolhatnánk az alapvető ellentéteket, nincs közös nevező Magyar és a szavazói között. Magyar hazudik nekik, leplezi saját gondolatait, értékrendjét és a szándékait. Azt mondja, amiről feltételezi, hogy egyetértenek, s ami a legszélesebb tömegeknek tetszik. Ez a lopás, a korrupció, és mindenféle ígéret, hazugság a jobb életről és a jobb kormányzásról.
Kellett ehhez a gyurcsánygyűlölet, az ellenzéki pártok szisztematikus gyalázása és háttérbe szorítása. Akik az ördöggel is cimborálnának (s Magyarban megtalálták az ördögöt, meg is érdemlik), csak a sajátjaikkal nem. Az egyenlőtlen feltételek helyett az alkalmatlanságban találták meg az ellenzék vereségeinek okát, és valamilyen fideszesben reménykednek.
Azt remélik, hogy majd valaki a fasiszták közül győzi le a fasizmust, aztán utána megkéri őket, hogy legyenek kedvesek átvenni az általa megszerzett hatalmat, mert neki nem kell, ő csak demokráciát akart, és szerette volna átadni az egészet annak az értelmiségnek, amely ezt az okossságot kitalálta.
Azt képzelik, Magyar leváltja Orbánt, ők pedig leváltják Magyart. Hihetetlen ez a vakság, hogy azt képzelik, Magyartól könnyebben megszabadulnak, mint Orbántól. Magyar az életben nem fogja átadni a hatalmat, ha egyszer megszerzi. Ez pedig csak úgy lehet, ha Orbánnal kiegyezik ebben és lezsugázzák a NER és az Orbán-maffia átmentését.