A trafikok konfiskálásán és a dohánybizniszen meggazdagodott, egykori vidéki polgármester ígérete szerint – ő az, aki Bécsből, a Kärntnerstrassén állva tudósított, milyen pokol az élet a szomszédoknál – 2030-ra utolérjük Ausztriát. Szavaiban egy percig sem kételkedünk, de természetesen ez nem megy egyik percről a másikra, és az is komoly előnyt jelent a cél elérésében, ha az osztrákok addig leállnak a fejlődésben.
Annyit már alig néhány héttel az ominózus kijelentés után bizton állíthatunk, hogy inflációban nemhogy utolértük, de már le is köröztük a „sógorokat”. Még a KSH (Központi Svindli Hivatal) adatai szerint is 10,7% az infláció azzal a picurka segítséggel, hogy az országgazda hatósági benzinárat vezetett be, valamint fix árat határozott meg a csirke far-hát, a cukor és még néhány termékre vonatkozóan. Ha ezek a bölcs és gazdasági szakértelemről tanúskodó intézkedések nem lennének, akkor már 15-16% lenne az infláció. (A butuska osztrákok még csak 8%-nál tartanak. Hát nem lehagytuk őket?!)
Az élelmiszerárak emelkedéséről már ne is beszéljünk, hiszen – leszámítva az országgazda rendíthetetlen táborát – mindenki tapasztalja a folyamatos növekedést, egyes termékeknél 30-40%-os áremelést, amikor vásárolni megy.
A mai napon elérkeztünk az X-dik lélektani határig, amikor is 1 euróért 400 forintot kell adni Magyarországon, külföldön pedig valószínűleg még rosszabbul váltják. Hála a magyarok istenének, az országgazda 3 milliós szavazótáborát ez nem hozza különösebb izgalomba, hiszen nagy többségük maximum a faluja határáig merészkedett el életében, de azon se csodálkoznánk, ha még a saját megyéjét se járta volna körbe. Írta is valamelyikük egy FB-os bejegyzésben, hogy őt „nem érdekli az euró, mert Magyarországon forint van”. Milyen igaz! (Az is marad, amíg a jelenlegi rokoni és baráti kör van hatalmon, vagyis a magyar kormányzó élete végéig.)
A boldog elhülyültségben élő 3 milliós tömeg előtt homályban marad az is, hogy az április 3-i választáson megvásárolt (13. havi nyugdíj, szja-visszatérítés és egyebek) szavazata bizony sokba került, és ezt most a nemzeti valuta elinflálásával vásárolja vissza az idoljuk. Bevetette a jól bevált eszközt is; újabb sarcokat, úgy nevezett „extraprofitadót” vetett ki a gonosz bankokra, csúnya légitársaságokra, álnok gyógyszergyártókra és egyéb multinacionális cégekre. Tapsolt is örömében a 3 milliós tábor, mivel az is homályban marad előttük, hogy a vállalatok, intézmények az utolsó fillérig át fogják hárítani rájuk az újabb terheket. Sajnos a maradék 6 milliónak is meg kell fizetnie a magasabb összegeket, pedig nekik nincs hályog a szemükön.
(Hogy mi az „extraprofit”, nem tudjuk. Van extra meg normál? És honnantól kezdődik az extra és meddig tart a normál?) De minden rosszban van valami jó, a kaszinóknak nem kell extra adót fizetniük.
Ám nemcsak a forint-euró viszonya érte el a lélektani határt, hanem az országgazda is. Bizony nehéz napokat élt át ő is, eddig bírta, nem tovább. Nevezetesen azt, hogy kevesebb a fizetése, mint a nagy Duna-parti épület házmesterének a díjazása. Holnap (kedden) sürgősséggel tárgyalják ezt a kardinális kérdést, majd szavazásra bocsátják, hogy megemeljék-e 2 millióval az országért 13. éve harcoló első ember fizetését. Addig már csak egyet kell aludnunk, és kiderül, igennel voksolt-e a mögötte álló kétharmad?
Vannak gondok, nem is tagadjuk, viszont a kormányzó szerencsére mindenre tud megoldást, mindenre tud gyógyírt, amitől sok magyar ember lelke megnyugszik és mindjárt derűsebben néz a jövőbe.
A szintén kisajátított állami rádióban, a szokásos péntek reggeli prédikációjából természetesen nem maradhatott ki a szomszédos Ukrajnában zajló háború az agresszor Oroszországgal szemben. Ritka nyíltsággal magyarázta el a gazdasági nehézségek okát, ahogy ő nevezte és többször elismételte a „háborús infláció” szóösszetételt.
„…vannak olyan üzleti körök, amelyek érdekeltek a háborúban. Soros György szimbolizálja őket, nyíltan beszél arról, hogy a háborút meg kell hosszabbítani, el kell nyújtani. Ezek háborús uszítók, akik keresni akarnak a háborún…” – mondta az országot 13. éve uraló gazda.
Ha netán valaki úgy érzi, hogy ez egy tőrőlmetszett antiszemita szöveg, jól érzi.
