Az Átlátszó adatai szerint a tavalyi évben Orbán Viktor strómanja, Mészáros Lőrinc és családja cégei kapták a legtöbb „közbeszerzési” megbízást. „Mészáros” egyetlen évben 265 milliárd forint értékben kapott állami megbízást, és ennek a bődületes összegnek a 93 százaléka uniós támogatásból származott. A második legnagyobb összeget Orbán egyik oligarchája, Mészáros Lőrinc „üzlettársa”, Szíjj László cégei nyerték (259,5 milliárd), míg a harmadik legtöbb állami megbízás Mészáros és Szíjj közös „üzlettársához”, Varga Károlyhoz került (116,8 milliárd).
Mivel ez egy üzleti kör, és mindhárom nyertes Orbánhoz kapcsolódik, a három nyertes pénzét össze lehet adni. Egy év alatt ez az egyetlen üzleti kör 641 milliárd forint értékű állami megbízást nyert el. Ebben nincsenek benne a klientúra egyéb kedvezményezettjei és strómanjai.
Ha a teljes összegre igaz, hogy ezek 90 százalék körüli része uniós támogatásból származik, akkor a Magyarország felzárkóztatására és a magyar emberek jövőjének megalapozására kapott uniós pénzek 90 százalékát Orbán strómanjainak és oligarcháinak a zsebébe csorgatták. Ebből a pénzből kellene fejleszteni egészségügyet, oktatást, infrastruktúrát, ebből a pénzből kellene élénkíteni a gazdaságot. Ebből a pénzből kellett volna részesednie a magyar cégeknek, vállalkozóknak, akik nem csupán egy zárt körhöz tartoznak, amelynek szintén zárt beszállítói és alvállalkozói köre van. Ezt a pénzt egyszerűen elzárták a magyar társadalomtól, és maguk között osztották fel.
Ez a statisztika mindent elmond arról is, mit jelentenek a magyar „közbeszerzési” eljárások, ahol minden pénzt egy tulajdonosi kör nyer el, amely ezer szállal kötődik Orbán Viktorhoz, a miniszterelnökhöz. Közülük Mészáros Lőrinc gázszerelő és a családtagjai nevén futtatott cégek és bevételek nyilvánvalóan egy „stróman” kapcsolatot jelentenek, mert Mészáros Lőrinc ekkora vagyonnak és céghálónak nem lehet egyedüli és tényleges tulajdonosa. Aki ezt a pénzt neki „talicskázza” (dömperezi), az a tényleges tulajdonos. Ez az ország lakosságának és az ország jövőjének szervezett, központilag irányított kirablása. Az is figyelemre méltó, hogy Orbán állama egyetlen év alatt 48,5 milliárd forintot fizetett egyetlen Orbán-közeli reklámcégnek, és ebben nincsenek benne az egyéb propagandaköltségek, a Mészáros és társai nevén levő sajtó és a Fidesz által megszállt közmédia hirdetési költségei, illetve fenntartási költségei. Az emberek agymosására használt propaganda az egyik legnagyobb üzletág az illiberális államban.
Ezzel szemben nem tudnak időben nyugdíjat fizetni, mert ezt a pénzt a magyar embereken spórolják meg, és a létszámleépítések miatt az állami adminisztráció működése is akadozik. A maradék munkaerő emberfeletti pluszmunkával tudja a feladatokat ellátni. Mindent az emberekkel fizettetnek meg, az egésségügyi és az oktatási kiadásokat minimálisra vágják, a munkaerőt mindenhol leépítik, az embereken spórolják meg azt a pénzt, amit propagandára és egyéb luxuskiadásokra fordítanak, illetve az uniós támogatásokkal együtt ellopnak. Az állami megbízások egy zárt körön belül maradnak, azokból nem juthat senki másnak, ezek nem kerülnek Orbán emberein és egy zárt körön kívül mások zsebeibe.
Még döbbenetesebb összefüggéseket mutatnak a számok, ha megnézzük az Átlátszó statisztikájában, hogy „a 10 kormányközeli vállalkozó/vállalkozás 2018-ban összesen nettó 857,5 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert el egyedül vagy konzorciumban. Ennek az összegnek 61 százaléka, nettó 524,7 milliárd forint Mészáros Lőrinc és üzlettársa, Szíjj László érdekeltségeinél landolt. Kettejük között “csupán” 5,5 milliárd forint eltérés van az éves rangsorban, és a lista többi szereplője alaposan lemaradt mögöttük”. Ez azt jelenti, hogy a pénzt még ezen a körön belül is koncentrálják, és megkülönböztethetünk olyan pénzeket, amelyek a strómanokhoz kerültek, és feltehetően Orbán az igazi tulajdonos, és egy kisebb hányad az oligarcha holdudvart „eteti”. Az Átlátszó szerint „a végeredmény sokkoló: miközben az Orbán-kormány (és maga Orbán – A Szerk.) folyamatosan Brüsszel ellen hergeli a magyar lakosságot, a kormányközeli vállalkozások által elnyert állami megbízások nagyon nagy része uniós támogatás.”
De ezen belül is az Orbán személyes strómanjának tekinthető Mészáros-család cégei által tavaly elnyert tenderek 93 százalékát az EU fizeti. Orbán egyszerűen ellopja az EU pénzét, százmilliárdokat vesz el tőlük a strómanja nevén, s közben gyalázza őket, és ellenük uszítja a magyar népet. De a magyar adófizetőknek az sem túl jó hír, hogy „A kormányzati reklámkampányokat levezénylő Balásy-cégeknél pedig mindössze 1 százalék az európai uniós támogatás aránya, vagyis az állami propagandahadjáratokat a magyar adófizetők finanszírozzák.” A magyar emberek pénzét arra költik, hogy őket becsapják, hazug propagandával félrevezzsék, miközben ha megbetegszenek, akkor a várólista egy orvosnál, hogy már el is temették őket, mire időpontot kaphatnak.
Ezek a számok azt mutatják, hogy az egyéb lenyúlásokkal együtt, amelyek nem a közbeszerzések formájában kerülnek hozzájuk, hanem különböző visszaosztások alapján, Orbán ezer milliárdos összegben nyúlja le a közpénzét egyetlen év alatt. Ennek jelentős része a „létezés és nem létezés határán táncoló” Európai Unió pénze. A legnagyobb külföldről finanszírozott szerveződés Orbán és klientúrája, a stróman gázszerelővel és családjával együtt, akik Brüsszelből kapnak pénzt. Nem évi 12 milliót, hanem ezer milliárdot. De láthatóan mindez nem elég, mert a bevándorlásról szóló hazugságokkal és uszítással Orbán már közvetlenül az európai költségvetés és az Európában keletkező pénz közelébe akar férkőzni, és közvetlenül azokból a forrásokból akar euro százmilliárdokat lenyúlni, azokkal „gazdálkodni”. „Mészáros” Lőrinc megbízásai kinőhetik a magyar költségvetés kereteit, és európai méretekben csinálhatják meg ugyanezt a szervezett rablást, ha Orbánnak sikerül májusban a szélsőjobboldallal átvenni a hatalmat az EU fölött. Erről szólnak a bevándorlásról szóló hazugságok és a sorosozós propaganda, amit szintén a kifosztott, megalázott magyar emberekkel fizettetnek meg.
Ezért nem szavazta meg a Fidesz, hogy az uniós támogatásokat a korrupciómentességhez kössék, mert Orbán jószerivel az egészet ellopta. Ezért nem fogadják el az európai ügyészséget, mert ezt a szabad rablást egy egyedül Polt Péter és Orbán többi vazallusa ellenőrzi csupán. Egy független európai ügyészség, amely vádat emelhet európai bűnügyi bíróságok előtt, fél év alatt adna ki letartóztatási parancsot Orbán és bűntársai, többek között a strómanja, a családtagjai és a veje ellen, akinek bűncselekményeit az OLAF már bizonyította, de Polt Péter ügyészsége semmi bűncselekményt nem talált. A „keresztény” retorika és a nemzeti hazugságok a porhintés az emberek szemébe.
