Németh Sándor egyórás interjúban próbálta megmagyarázni a Hit Rádióban, hogy Keszthelyen tengerparti, pálmafás luxusnyaralót épített magának. Az interjúban azt állította, hogy a Hit Gyülekezetéből nem lehet ellenőrizetlenül pénzt kivenni, mert a gyülekezet számláit szakemberek vezetik, és az adóhivatal azonnal megkérdezné, hogy mire ment a kiadás. Németh Sándor szerint ezért tudatlanok, akik azt hiszik, hogy a gyülekezetből el tud lopni bármit. Csakhogy ő már azelőtt lenyúlja a pénzt, mielőtt a bankszámlára kerülne. mert a Hit Gyülekezetében az igazán nagy pénz a készpénz, ami nem ellenőrizhető.
Németh Sándor becsapta saját híveit a rádióban, mert senki nem mondta, hogy ő abból a pénzből lop, amely bemegy a Hit Gyülekezete hivatalos bankszámlájára. A Hit Gyülekezete bevételeinek egy jelentős része készpénzben folyik be évtizedek óta: a tagok által befizetett tized, az adományok, a gyűjtés, havonta százmilliós tételt jelentenek. Számoljon mindenki utána. Ha csupán 30 ezer tizedfizetővel számoljuk a tagok havi jövedelmének tíz százalékát, amit havonta számla nélkül készpénzben fizetnek be, az sok pénz. A budapesti tized teljes egészében Németh Sándorhoz folyik be, de a vidéki tizedből is kell felküldeni részesedést neki.
Ez a pénz az, amivel Németh Sándor nem számol el évtizedek óta, s amely most már megjelenik a nyilvánosság előtt saját kastélya, nyaralói, a gyerekei házai, vállalkozásokba fektetett százmilliók formájában. Ezek ellenőrizhető tények. Ezeket elkezdte saját nevére íratni, ezért most már látszanak. Ezeket a pénzeket nem szigorú elszámolású nyomtatványokon veszik át, hanem a bizalmi emberei begyűrik a zsebükbe és ömlesztve tartják egy széfben. Majd „kivasalva” átadják neki. Mivel nem adnak számlát, ennek a bevételnek nincs nyoma. Annyit számolnak el belőle, amennyit akarnak.
De ettől ez még az egyház (mint jogi személy) és a közösség (mint gyülekezet) közös pénze, nem az övé. Ezzel nem rendelkezhetne szabadon, ezzel el kellene számolnia. Mindez átláthatatlan, nem ellenőrzött és a hívők számára rejtett. Ez önmagában is elfogadhatatlan és sokatmondó. Ezzel Németh Sándor a sajátjaként bánik, nem számol el vele. Petrőcz Leventén (a pénztárosán) kívül senki nem tudja, mennyi pénz ez összesen. Petrőczöt pedig jól megfizeti. Németh Sándor ellenőrizetlenül és számolatlanul veszi ki a készpénzt a a gyülekezet vagyonából, amiből palotákat épít magának és a gyerekeinek.
A hívők azonban nem erre adták. Ezért rejtegeti előlük, és ezért tör ki a hisztérikus pánik, amikor egy-egy százmilliós ingatlan előkerül. Ha az egyház bármilyen bevételét nem könyvelik le szabályosan, és nincs a pénznek nyoma, nincsenek számlák és azok alapján kiállított bevételi pénztárbizonylatok, s nem fizetik be az egyház bankszámlájára, az szabálytalan. Ha még el is vesznek belőle, akkor az lopás, sikkasztás, hűtlen kezelés, köztörvényes bűncselekmény. Melyik egyházban vagy bármilyen szervezetben lehet megcsinálni ezt? Kivéve az orosz maffiát?
*
Minden lelkész alkalmazott az egyházában. Mindenkinek meghatározott lelkészi fizetése van, amelyet munkáltatói szerződés rögzít. Ha Németh Sándor munkáltatói szerződésében szereplő lelkészi fizetés nem áll arányban a szabad szemmel látható többmilliárdos vagyonával, akkor ő meglopja saját gyülekezetét, mert többet vesz el, mint ami hivatalosan jár neki. Az egyházi törvény szerint az egyház nem gazdasági vállalkozás, melyből ki lehet venni a profitot. Ha Németh Sándor gazdasági vállalkozásként működteti a gyülekezetét, amelyből a készpénzben befolyt bevételekből (a költségek levonása után) kiveszi a profitot, akkor az egy cég és nem egyház. Legfeljebb bizniszegyház, amely törvénytelenül működik. Negyven éve dugdossák a hívők és az állam elől ezeket a készpénzes bevételeket. Csak most már látható a vagyon.
Az évtizedek alatt felhalmozott több milliárdos jövedelem nem lelkészi fizetés, hanem profit. Gazdasági vállalkozás profitja nem lehet adómentes, csak egy bértáblának megfelelő lelkészi fizetés. Ha a milliárdos vagyon mögött nem áll bevallott és adózott jövedelem, akkor Németh Sándor különösen nagyértékre elkövetett adócsalás bűntettében is vétkes. Nem véletlen a nagy dadogás, az üres magyarázkodás, az üres mellébeszélés és a személyeskedő gyűlölködés. Nem tud elszámolni a vagyonával, nem áll mögötte törvényes adózott jövedelem. Az adómentességet élvező lelkészi fizetés pedig nem fedezi ezt a mérhetetlen vagyont.
Ha Németh Sándornak havi tíz-húszmillió forintban állapítják meg a lelkészi fizetését, akkor annak a pénznek is előbb be kell mennie a gyülekezet pénztárába, le kell könyvelni, és be kell fizetni arra a bizonyos bankszámlára, amellyel Németh etette a híveit. Utána onnan fizethetik ki neki. Ha nem így van, akkor az törvénytelen. Csakhogy az a pénz, amit ő ellop, az be sem megy arra a bankszámlára, amelyről „nem lehet észrevétlenül lopni”, mert Németh azt már előtte ellopja. Csak annyit fizetnek be a készpénzből, amennyit akarnak. Kötelezően számlát kellene adniuk a készpénzes befizetések után, mert enélkül senki nem tudja, mennyi készpénz folyt be. Az összeg nagysága csak a szaporodó nyaralókból látszik.
A magyar egyházi és adótörvények nem ismerik a „tized tizede” fogalmát, ahogy az újszövetség sem ismer ilyet. De ha Németh Sándor ezt vezeti le tévesen az ószövetségből, akkor sem teheti el csak úgy a pénzt. Minden jövedelmének szerepelnie kell az adóbevallásában, még akkor is, ha adómentes. Annak a pénznek is, amit a készpénzben befizetett tizedből és adományból zsebre tesz. Mindenki biztos lehet abban, hogy Németh Sándor a le nem könyvelt készpénzből lenyúlt jövedelmét nem vallotta be, mert akkora összeg már nem lehetne adómentes és azzal el kellene számolnia. A bevallása és a valóság közötti különbséget (legalábbis egy részét) mutatja a bevallott összeg és a látható vagyon közötti különbség (még akkor is, ha annak egy része már a gyerekei nevén van).
Nevetséges, hogy Németh Sándor a nyolcvanas évek nyomorúságos szigligeti „nyaralóját” nevezi meg a mai keszthelyi luxusnyaralója forrásának. Az is félrevezető, amikor azt mondja, hogy az adóhivatal több ellenőrzést tartott és nem talált semmi problémát. Abban, ami befolyik a gyülekezet bankszámlájára, és amit lekönyvelnek, nem is találhat hibát. A lopás abból van, ami a készpénzes befizetésekből nem megy be a könyvelésbe és a gyülekezeti bankszámlára. Ha nem így lenne, akkor Németh Sándornak egyszerű dolga lenne: bemutathatná az elszámolást, a lekönyvelt és bevallott legális jövedelmét, ami fedezi ezt.
Ha Németh Sándor a készpénzben befolyt bevételből elvesz, és azt magára fordítja, az lopás, sikkasztás, másik oldalról hűtlen kezelés. Márpedig ekkora vagyon (már ami látszik belőle) az adómentes lelkészi fizetésből nem származik. A katolikus egyház bíborosának is csak fizetése van, nem rendelkezik az egyháza vagyonával. De ugyanez a helyzet a református, az evangélikus és más egyházaknál is. Azért van jelentősége annak, hogy ezt tisztázzuk, mert az ATV ellopása után (amit Németh Sándor szintén a Hit Gyülekezetéből lopott ki), egy idő után azt hazudhatná, hogy ezek a százmilliós ingatlanok az ő vállalkozói tevékenységéből származnak. De jelen pillanatban ezt nem mondhatja. Nincs legális adózott jövedelme, tisztességes fedezete a látható vagyonának. Ha lenne, már bemutatta volna. Ez a hívők pénze.
Németh Sándor nem tud és nem is akar elszámolni az egyházától és a hívektől ellopott pénzzel. A rádióinterjúban mellébeszélt, hogy ő mindig „a magántulajdon híve” volt. A magántulajdont azonban nem illik összekeverni a lopással, mert a Németh Sándor tulajdonába került több milliárdos vagyon jog szerint a Hit Gyülekezete vagyona, amit ő ellopott. Neki ebből annyi jár, amennyi a munkáltatói szerződése alapján járó lelkészi fizetés. Ha létezik hivatalos részesedése a tizedből, akkor azt a gyülekezetnek el kell fogadnia, és azt az egyház számlájáról szabályosan kell részére utalni. Neki csupán annyi a legális jövedelme, amennyit a Hit Gyülekezete hivatalos bankszámlájáról fizetnek ki neki.
Németh Sándornak nem elmebetegezni és nácizni kellene azokat, akik felszólítják arra, hogy számoljon el a közösség pénzével, hanem egy erkölcsi intézmény vezetőjeként el kellene számolnia. Ezzel csak nevetségessé teszi magát. Németh Sándornak ki kellene állnia a nyilvánosság elé, és bemutatni a munkaszerződését, és a Hit Gyülekezetéből származó legális jövedelmét. Ez egyik egyház esetében sem titok. Nyilvánosságra kellene hoznia, hogy mennyi a legális havi lelkészi fizetése, amely adómentességet élvez. Bemutatni a vagyonbevallását, s összevetni a kettőt. A különbözet forrásáról pedig el kellene számolnia.
*
Ha ezek alapján van bevallott törvényes fedezete a vagyonának, akkor tiszta ember. Ellenkező esetben tolvaj és köztörvényes bűnöző. Ha neki nem havi lelkészi fizetése van, akkor nem alkalmazott, hanem tulajdonos. Ha tulajdonos, akkor a Hit Gyülekezete nem egyház, és azonnal el kell venni az egyházi státuszát és a kedvezményeit. Ha Németh Sándor tulajdonos, és a Hit Gyülekezete nem egyház, akkor is törvénytelen, amit csinál, mert egy cégben sem veheti ki lekönyvelés és bevételezés nélkül a tulajdonos a hasznot.
De ez esetben a szervezet azért egyház, hogy ne kelljen adózni, ne kelljen a készpénzes bevétellel elszámolni. Ez nem magántulajdon, hanem egy lopott vagyon. A Hit Gyülekezete önálló jogi személy, a gyülekezeti tagok által befizetett összeg nem Németh Sándor vagyona, hanem az egyházé. Nem rendelkezhet szabadon vele. Itt azonban a Hit Gyülekezete vagyona Németh Sándor magánvagyona lett. Ez az ATV ellopása kapcsán egyértelmű a cégpapírok alapján. A Hit Gyülekezete vagyona, mintegy kétmmiliárdos érték, Németh Sándor magánvagyona lett. De a százmilliós házak, nyaralók e fölött vannak. Hol, melyik egyházban vannak ilyen lelkészek, melyik egyházban bánhat az egyház vezetője saját vagyonaként az egyház bevételével? Nem olyan ködös dolog ez, amit mondunk. Ott vannak az ingatlanok. Miből?
Németh Sándor mindezt most már leplezetlenül és hivalkodva adja elő. Nem rejtegeti a lopott vagyont, középkori várkastélyra emlékeztető budai háza mellett a spanyol tengerpartra tervezett luxusnyaralót épített magának. Kivitelezője a lánya férjének cége, amely Németh Sándor luxusnyaralójával párhuzamosan egy társasháznak is beillő luxusházat épített a Széchenyi-hegyen Németh Sándor lányának is. Mindkét épület Németh Sándor lánya férjének referenciamunkái között szerepelt a cége honlapján. Ez pedig azt a gyanút veti fel, hogy a Hit Gyülekezete pénzét átmosták Németh Sándor lányának házára is.
Tévedés, hogy mindez a Hit Gyülekezete tagjainak magánügye lenne csupán. Ez közügy, miután egy államilag elismert, bevett egyházról van szó, amely milliárdokat kap az adófizetők pénzéből. Emellett az egyház vagyona nem válhat magánvagyonná, mert az bűncselekmény. A Btk. szerint senki nem bánhat saját tulajdonaként a közössége rábízott pénzével. Egyházat pedig nem vezethet egy tolvaj, mert az egyházak a társadalom által elismert erkölcsi intézmények, amelyeket ezért különleges tisztelet és jogok illetnek meg. Hívőknek nem lehet közömbös, hogy a kereszténységet, Jézus Krisztus egyházát járatják le. Hasonló esetben minden más egyháznál vizsgálat indulna, és a lelkészi szolgálatból azonnal felmentenék a tettest.
Más szempontból a Hit Gyülekezete tagjaira veszélyes, ha valaki úgy bánik a pénzzel, mint Júdás, mert a Biblia tanítása szerint aki a hamis mammonon nem hű, arra nem bíznak igazi kincset. S aki az anyagi dolgokban megbízhatatlan, az a szellemi dolgokban is korrupt. Aki az anyagi ügyekben meghamisítja és semmibe veszi a Bibliát, az más tekinteben is meghamisítja. Ez pedig veszélyes olyan ember esetében, aki isteni tekintéllyel ruházza fel magát, feltétlen engedelmességet követel magának. Ez áll a megrázó és döbbenetes tragédiák mögött, amelyek Németh Sándor ún. „szolgálatát” kísérik.
Ennek súlyos következményei jól láthatók, magyar polgárok tízezreinek élete ment tönkre annak következtében, hogy Németh Sándor hamis egyházával kapcsolatba kerültek. Akár tagként, akár szülőként vagy családtagként. A „felemás” igában élő férjekről és feleségekről, az iszonyatos lelki abúzusról nem beszélve. Ennek itt van a gyökere, ami a pénzzel való bánásmódban kifejeződik. Bármelyik egyházban botrány lenne és közéleti krízis, ha hasonló dolgok derülnének ki valamelyik egyház vezetőjéről. Ez nem magánügy. Ez a magyar kereszténység és a magyar egyházi élet legsúlyosabb botránya, amivel a szembenézés elmaradt, s évtizedek óta halogatják.
Abszurd, hogy ez Németh Sándor liberálisoktól illiberálisokig tartó politikai kapcsolatainak köszönhető, miközben ez a szélkakas magatartás ugyanilyen károkat okozott a politikai életben is. Ennek katasztrófa lesz a vége, amiért felelősök azok a politikusok is (és az a sajtó is), akik nem vesznek erről tudomást. A magyar társadalom többsége ma már az ország egyik legsúlyosabb visszaéléseként tekint erre, a Hit Gyülekezetére és az „érinthetetlen” vezetőjére. Azzal a gazdasági erővel, amelyhez törvénytelenül jutott hozzá, önálló politikai tényezővé vált, amely messze túlmutat az egyházi jellegen, és maffiaként fenyegeti azokat, akik a törvénytelenségeire felhívják a figyelmet.
