A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa jogegységi határozatban utasította el Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkészének hivatkozását, amelyben egy más ügyben hozott korábbi ítélet alapján azt kérte, ne kelljen bocsánatot kérnie Bartus László újságírótól, mert ő nem bánta meg, amit tett, a bocsánatkérésnek pedig szerinte a megbánást kell kifejeznie.
Ezzel véget ért Németh „lelkész” több éves küzdelme, hogy ne kelljen bocsánatot kérnie az újságírótól, mert hamisan III/III-as ügynöknek nevezte. A bíróság Németh Sándor minden fellebbezését elutasította, jogerős ítélet született arról, hogy Bartus László soha nem volt az állambiztonság, bármilyen titkosszolgálat ügynöke, erre semmi bizonyítéka nem is volt.
Az elsőfokú bíróság az elégtételadás körében Németh Sándort bocsánatkérésre is kötelezte. Németh ez ellen fellebbezett, majd megismételt eljárásban a másodfokú bíróság döntése ellen is a Kúriához fordult. A Kúria eljáró tanácsa kérte a Kúria Jogegységi Tanácsától, hogy eltérhessen egy más ügyben hozott korábbi ítélettől, amelyre Németh hivatkozott.
Németh a felülvizsgálati kérelmében azzal érvelt, hogy ő nem bánta meg azt, hogy Bartus László személyiségi jogát, a jó hírnevét, a becsülethez és az emberi méltósághoz való jogát megsértette. Márpedig szerinte „belső indíttatás hiányában a bocsánatkérés értelmét veszíti, nem lehet kikényszeríteni, mert annak belső elhatározásból kell fakadnia”.
Németh Sándor keresztény lelkészként, sőt egyházvezetőként a leügynöközött újságíró lelkére is tekintettel volt, s védelmében arra hivatkozott, hogy ha ő úgy kérne bocsánatot, hogy semmit nem bánt meg, az a sérelmet szenvedett félnek sem segít, mert semmit nem ér az ilyen bocsánatkérés. Ezt az aggodalmát azonban az érintett visszautasította.
Bartus László úgy nyilatkozott, nem érdekli Németh lelkivilága, a belső indíttatásaira nem kíváncsi, arról vannak fogalmai. Az érdekli, hogy Németh kérjen bocsánatot azért, amit tett és ne aggódjon érte, hogy nem jelent neki semmit, mert nagyon is sokat jelent. A bíróság által kikényszerített bocsánatkérés is elégtétel, mert nem akarta, mégis meg kellett tennie.
A hamis ügynökvád sértettje kijelentette, hogy keresztény lelkésztől, állami támogatásban részesülő egyház vezetőjétől különösen elvárható, hogy ha valakinek a jogait megsértette, valakit megbántott, attól kérjen bocsánatot. Óvodában erre tanítják az ötéves gyerekeket, Németh Sándor még nem jutott el ezeknek a gyerekeknek a becsületbeli, morális szintjére.
A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa úgy foglalt állást, hogy egyetértett az eljáró tanács véleményével: „Az elégtételadásra kötelezés lényegi eleme a jogsértő részéről cselekménye jogsértő voltának az elismerése és a sértett felé annak kifejezése, hogy cselekményét sajnálja, amiatt bocsánatot kér, továbbá a jogsértés megtörténtét tudatosítja azzal a személyi körrel, amely előtt a sértett személyt a sérelem érte.”
Továbbá: „Az objektív szankciók alkalmazásának alapvető célja a személyiséget ért sérelem következményeinek a megszüntetése, a személyiségében sértett személyben annak az érzetnek a megteremtése, hogy a jogsértővel szemben alkalmazott szankciók megfelelő elégtételt jelentenek számára. Mindezek alapján az elégtételadási kötelezettség szempontjából a sértett tudattartamának van jelentősége, és nem bír relevanciával a jogsértő viszonyulása saját cselekedetéhez, azaz közömbös, hogy a cselekedetét megbánta-e vagy sem.”
A Kúria Németh Sándor társtetteseivel, Szlazsánszky Ferenc újságíróval és a Hetek című gyülekezeti kiadvánnyal szemben is hasonló álláspontot képviselt: „Mivel a jogsértő szubjektív érzete, érzelmi viszonyulása közömbös az elégtételadásra kötelezés szempontjából, annak sincs akadálya, hogy a nem természetes személy jogsértő
képviselője útján megtett nyilatkozatban a sértettől bocsánatot kérjen.”
A Jogegységi Panasz Tanácsának határozata alapján Németh Sándort és társait kötelezik a bocsánatkérésre. Németh Sándor 12 évvel ezelőtt állította valótlanul, hogy Bartus László az állambiztonság III/III-as ügynöke volt. Erre semmiféle bizonyítéka nem volt, a Gój Motoros Egyesületet használta fel a rágalom terjesztésére, amelynek hamis 6-os kartont adott át.
Németh Sándor 12 éve húzza, hogy el kelljen ismernie az igazságot és bocsánatot kelljen kérnie. Ezzel a jogegységi határozattal útja végére ért, nincs tovább: amint megszületik a végzés, a bocsánatkérést a bíróság által meghatározott módon végre kell hajtania. Bartus László ennek megtagadása esetén végrehajtást kér, ami növekvő pénzbüntetéseket jelent.
Dr. Magyarovics Gyula esztergomi sztárügyvéd, Bartus László jogi képviselője kijelentette, hogy Németh Sándor időhúzásának eredménye, hogy precedensjog lett belőle, amivel más sértettek előtt is megnyílt az út, hogy bocsánatkérést is követeljenek. Siralmasnak nevezte, hogy egyházi vezetőtől, egy lelkésztől, így kell kikényszeríteni egy keresztény gesztust.
