„Pénz beszél, kutya ugat”, mondhatná Orbán a populizmusával megcélzott tipikus „magyar embernek”, miért van az, hogy az oroszok által indított háborúban az oroszok mellett áll, ideológiailag az orosz rendszert támogatja az EU-val szemben, az Unióban orosz érdekeket képvisel, Magyarországon határozott, félreérthetetlen oroszpárti és Európa-ellenes goebbelsi propagandát folytat, mégis megszavazza az oroszok elleni szankciókat. Mert a NER bármennyire is sérti az uniós jogállami követelményeket, még mindig az EU-ból van több esélye pénzhez jutni, mint barátjától, Putyintól.
Ez mindent elmond arról, mennyire bízhat a Nyugattal szemben orosz támogatásban, segítségben, bármilyen adott szóban. Ennek pedig nemcsak az az oka, hogy a szankciók igenis működnek és Oroszország nemcsak a saját háborúját képtelen finanszírozni, hanem saját országát is, és ha Putyin nem tud viszonylag gyors győzelmet aratni Ukrajnában, ami már kizárt, akkor a szankciók és az ukrán hadsereg győzelmei térdre kényszerítik Oroszországot, s ezért van napirenden a „taktikai” atombomba lehetősége is. Mert az oroszok akkor sem adnának, ha nem így lenne.
Ez pedig következik az orosz birodalmi gondolkodásból, és az orosz maffia belső törvényeiből, amely a titkosszolgálattal összefonódva irányítja az orosz rendszert. Ez a kettő egybevág, s a lényege az, hogy nem tűr egyenrangú partnereket, csak leigázott, zsarolt, alárendelt szerepbe kényszerített csatlósokat, akiket felhasználhat, kiszipolyozhat, nem pedig ő tart el. Az oroszok soha senkiben nem bíznak, őszinte barátságot nem ismernek, a szavahihetőségen röhögnek. Kézben tartott embereket és hasznos idiótákat, alacsonyabbrendű kiszolgálókat ismernek csak, nem barátokat.
Orbán hamis ideológiája, hazugságokra épülő rendszere, rossz számításai és megszámlálhatatlan tévedései mellett a legnagyobb melléfogása az, hogy nem ismeri az oroszokat és elhiszi a mosolyt Putyin és Lavrov arcán. Elhiszi, hogy „lehetünk mi jó barátok, nem akarunk mi téged bántani Viktor azokkal az információkkal, amit tudunk rólad”. Putyin az első adandó alkalommal hátba szúrná Orbán Magyarországát, ha arra lenne szüksége, azt is úgy adná elő, mint baráti gesztust. Ha bírna az ukránokkal, terjeszkedne tovább, bevonulna Magyarországra Orbán engedélyével, mint a sicc.
Mert Orbánnak nem lenne más választása. Ha hirtelen segítségül hívná a NATO-t (ha még egyáltalán tag lenne, ha az oroszok akkora háborús fölényben lennének), akkor az oroszok kicsinálnák. Orbán azzal, hogy egy antiszemita ideológiára épülő, nyugatellenes, antiliberális, antidemokratikus fasiszta rendszert épített fel, és személyes sértődöttsége miatt a nyugati liberális világ ellensége lett, logikailag tényleg nem számíthat senkire, csak a nyugatellenes oroszokra és Kínára (és saját csatlósaira), de azokban nem bízhat meg úgy, mert a nyugatiakban, akik tartják a szavukat.
Orbán ott véti el, hogy az antiliberális keleti diktatúrákba ugyanazt a barátságot, megbízhatóságot, kiszámíthatóságot, szabályszerűséget és elvszerűséget látja bele, ami csak liberális jogállamok sajtátja, nem pedig embertelen, népirtó diktatúrák jellemzője. Ezért Magyarországot a civilizációból nemcsak a senki földjére viszi, hanem egyenesen a romlásba, pusztulásba és a szolgaságba, ha az oroszokhoz és a kínaiakhoz köti az ország szekerét, márpedig ezt teszi, mivel a nyugati világgal gyűlöletből végzett, és azonosult a fasiszta ideológiával. Egyedül a pénzhiány tartja vissza.
Ha Orbán remélhetne olyan és annyi ingyen pénzt az oroszoktól és a kínaiaktól, mint az Európai Uniótól, már régen nyíltan szembefordult volna a Nyugattal, átadta volna nyugati főhadiszállásnak Magyarországot az oroszoknak és a kínaiaknak is. De a kínaiak is magyar pénzen gyarmatosítják Magyarországot, úgy igáznák le az országot, hogy eladósítják és pénzügyileg lehúzzák. Az oroszok a „drúzsba” jelszava mögött ugyanezt csinálják. Ezek nem olyanok, mint Amerika, aki a szabadságot úgy próbálja exportálni, hogy felszabadít a demokráciára és töménytelen pénzt ad.
Orbán tanulhatna ebből, mert Putyin már eddig is mindenben becsapta, az orránál fogva vezette, és cinikusan felhasználja. Még annyit sem adott meg neki, hogy mindazért a sok mocsokságért, amit Orbán az EU-ban tesz az orosz érdekek védelmében, legalább Magyarországot olcsón ellássa olajjal, gázzal, energiával, hogy Orbán, mint a csicskása, ne égjen be a hazugságaival állandóan, hogy az orosz függőség fenntartásával Magyarország energiaellátása olcsón és garantáltan biztosított, Putyinnak köszönhetően megtarthatja a rezsicsökkentést. Ebből egy szó sem igaz.
A nyugatellenességgel és az oroszbarátsággal Orbán nem a nemzet érdekeit védi, hanem a sajátját, és a saját érdekeit állítja be nemzeti érdeknek. Magyarország érdeke az ellentéte annak, amit Orbán képvisel. Magyarország legfőbb érdeke az, hogy megszabaduljon Orbántól és az általa képviselt keresztényfasiszta nemzeti identitástól és ideológiától mindörökre. Ez a magyar átok, amitől Európa megszabadult a felvilágosodásban, de Magyarországon soha nem győzött a felvilágosodás. Ez a magyar történelem tragédiája. Mindez győzelemként előadva.
A lengyelek legalább az utolsó pillanatban megértették, miután Putyin terrorista módon megtámadta Ukrajnát, hogy nekik Nyugaton, Európában van a helyük, mert ők jól ismerik az oroszokat. A negyvenéves orosz megszállás, a Fidesz kemény oroszellenessége után, Orbán még arra is képes volt, hogy Magyarország nagy részét a szabadságáért küzdő ukránokkal szemben az oroszok mellé állítsa, ami döbbenet. Ami csak azt bizonyítja, hogy a hamis álkeresztény, antiszemita nemzeti identitás a magyaroknak mindennél fontosabb, mert ez az antiliberális nyugatellenesség alapja.
Ezért Orbán vezetésével megismétlik Horthy bűnét, és a mai Hitler mellé állnak a liberális („zsidó”) Nyugattal szemben, és megint innen remélik a világ újrafelosztását, a magyar határok revízióját. Orbán legaljasabb és legocsmányabb pávatánca az, hogy miközben az ellenség oldalán áll, az unortodox, a halálra ítélt, az önmagát fenntartani képtelen, az uniós pénzek nélkül a csőd szélére jutott rendszere piócaként tapad a liberális Nyugatra, hogy a fennmaradáshoz szükséges pénzt kiszipolyozza belőlük. Erre a pávatáncra csak nagyon okádék ember lehet képes.
A rinocérosznak nincs olyan vastag bőre, mint Orbánnak, aki a legmocskosabb, hazug, uszító nyugatellenes propagandát és agymosást folytatja Magyarországon, majd bevonul az uniós csúcsokra, és ott bazsalyog azok között, akiket 24 órában gyaláz, rágalmaz és leköp minden írott és elektronikus csatornán. Ilyen képmutató, aljas és mocskos embert a világ még nem hordott a hátán, mert a többi posztkommunista fasiszta rohadék diktátor legalább vállalja, hogy ő az. De Orbán képmutatóskodik, megjátssza magát, színlel, alakoskodik, és a pénzért kinyalja az ellenségei seggét is.
Erre pedig azért van lehetősége, mert a keresztényellenesnek mondott liberális Nyugat képviselői olyan keresztényi türelemmel és jellemmel fordulnak felé, hogy mindezt elnézik, eltűrik. Még mindig innen van nagyobb esélye arra, hogy a pitiáner, primitív és ócska fasiszta rendszerét finanszírozza, míg a puszipajtásai között, ahol felszabadultan és boldogan gazsulál a türk, orosz és kínai, keleti diktátoroknak, semmiféle segítségre nem számíthat. Legfeljebb olyan korrupt üzletekre, amelyeken ők nyernek, az övé csak a kenőpénz lehet, amivel pedig még zsarolhatóbbá válik.
Tragédia, hogy Magyarország ennek a jellemtelen, piszkos és szemét embernek a kezébe került, aki azt csinál vele, amit akar, és ezeknek a suttyó taktikáinak a becstelen játékszere lett. Amiből nem lesz se fejlődés, se jólét, se emberhez méltó élet, hanem ott lebeg a világ által megvetett, Orbán miatt közutálatnak örvendő ország feje felett az újabb végzet. Mindez Európa közepén, egy felcsúti paraszt erőszakossága miatt, mert megtalálta a magyar lélek kulcsát, a „kereszténynek” hazudott antiszemitizmust és a kívülállásban gyönyörködő magyar beképzeltséget, önteltséget, önsajnálatot.
Márpedig Orbánnak már nincs visszaút, Magyarországnak vele nincs választása. Magyarország elveszítette az önrendelkezését és a függetlenségét. Orbán és a sors kezében van, sodródik a tragédia felé. Ebből csak egyféleképpen szabadulhatna, ha megszabadulna Orbántól. De erre képtelen, mert az antiszemita propaganda édes a magyar lelkeknek. Elvszerű, alternatívát felmutató, Orbánnal valóságosan szembeforduló ellenzéke nincs. Azt Orbán kinyírta, a maradék magát számolta fel, és tette magát hiteltelenné.
A nép beletörődött, nincs remény. Bekövetkezett, amit 2010 és 2014 között írtunk, amiért annyian lehülyéztek bennünket. Nincs remény, nincs kiút. Az uniós tagság és a NATO-tagság csalóka álom, de még mindig ez tartja meg a szakadék szélén az országot. Ez is csak a liberális Nyugat jóindulata miatt van. De ha Orbán elvágja ezeket a szálakat, és ezt ígéri 2030-ra, akkor már semmi nincs, ami az országot megtartsa. Csak a szakadék van. Megérte megvédeni, demokráciának nevezni Orbán-rendszerét 2010 után. Good luck!
