A washingtoni székhelyű Freedom House nonprofit szervezet éves jelentésében a populistákat és az autokratákat nevezte meg a demokráciát 2017-ben fenyegető legnagyobb veszélyként. Példaként pedig a legutóbbi lengyel példát hozták fel, amelyet Orbán rendszere fertőzött meg. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a demokratikus világtól korábban elszigetelt Oroszország mellett pestisként terjed az Orbán által létrehozott modell, amely a demokrácia külső látszatával hoz létre leválthatatlan és illiberális diktatúrákat.
A jelentés szerint „az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által kidolgozott rendszer csábító példa a tekintélyelvű kormányzás gondolatával kacérkodó, megválasztott politikai vezetők számára”. A Freedom House szerzői úgy vélik, hogy a jövőben az „illiberális demokrácia terjedése” várható Közép-Európában és a Balkánon. A működő demokráciák állampolgárai Vlagyimir Putyin orosz elnökre és Hszi Csin-ping kínai vezetőre tekinthetnek példaként, akiknek tevékenysége azt bizonyítja, hogy a nemzetállamok kibújhatnak a nemzetközi kötelezettségeik alól, ha a saját érdekeik védelméről van szó, s ezt a korlátlan hatalmat kiépítő vezetőik személyes hatalmuk bebetonozására használják fel.
„2016-ban a populista és a nacionalista politikai erők meglepő előretörésének lehettünk tanúi a demokratikus országokban, miközben a tekintélyelvű hatalmak merészebbekké váltak, és a világ tétlenül nézte, ahogy két kontinens háborús övezeteiben dúl az erőszak” – írta jelentésében a szervezet. A Freedom House attól tart: ezek a fejlemények azt jelzik, hogy új nemzetközi rend van készülőben, amely a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság helyett az egyéni vezetőkön és a kizárólag a saját érdekeiket szem előtt tartó nemzetállamokon fog alapulni. Ez visszatérés az önkényuralomba, a zsarnokságba, a szabadságjogok és a polgári jogok nélküli világba.
A washingtoni szervezet szabadságindexe alátámasztja az aggasztó médiajelentéseket: értékelése szerint összesen 67 országban korlátozták a politikai és a polgári szabadságjogokat 2016-ban, és csak 36 államban javult a helyzet. Sorozatban ez már a tizenegyedik év, hogy a szabadságindex több országban csökkent, mint amennyiben nőtt. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának univerzális értékein nyugvó, 25 mutatóból álló index szerint a világ 195 országából 87 szabadnak, 59 részben szabadnak és 49 nem szabadnak minősült tavaly.
A szabadságindex összesített pontjai alapján a skandináv országok vitték a pálmát, amelyek megszerezték a maximálisan elérhető 100 pontot. Magyarország a rangsor 52. helyén áll 76 pontjával. A tévedés foltán még szabadnak ítélt Magyarországon három ponttal romlott a helyzet a korábbi értékeléshez képest, amely már akkor is nagyon súlyos volt, mert Magyarország az elmúlt 10 évben 16 százalékot rontott, ez elsősorban az elmúlt hat évben jött össze.
A jelentés szerint az elmúlt évek csökkenései nagyrészt az autokráciák vagy a diktatúrák romlásának voltak betudhatóak, tavaly viszont elsősorban az index által szabadnak minősített, működő demokráciákban volt tapasztalható jelentős visszaesés. Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson, Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból, az olasz kormány összeomlása a sikertelen népszavazás után, a lengyel kormány demokráciával szembemenő lépései, az európai nacionalista pártok sikerei mind ennek a tendenciának a mutatói – tette hozzá a Freedom House.
A jelentés szerzői szerint a közép-európai térség fejleményei miatt felvetődött annak lehetősége, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek diktatúra-demokrácia átmenetének a fordítottja fog lezajlani a megválasztott populista vezetők vezényletével. Magyarországon a demokráciából a diktatúrába való békés átmenet zajlik. A Freedom House a Jog és Igazságosság (PiS) nevű lengyel kormánypárt intézkedéseit emelte ki, amelyek szerinte komoly csapást jelentettek a lengyel demokratikus intézményekre, amelyeknek azonban mintát az orbáni diktatúra adott. Megfigyelők úgy írták le a PiS politikai lépéseit, mint „felgyorsított és összesűrített változatát annak, amit Magyarországon a Fidesz ért el 2010 óta” – idézte fel a beszámoló.
„Mindkét kormány elutasította a liberális értékeket, nekitámadt a pluralizmus intézményeinek, és az állam gazdasági erejét megpróbálta felhasználni saját politikai céljainak elérése érdekében. De míg a PiS szavazótáborának igyekezett gazdasági előnyt biztosítani, addig a Fidesz úgy manipulálta a jogszabályokat és az állami szerződéseket, hogy a hozzá közel álló gazdasági elit vagyonát gyarapítsa, amely alá tudja támasztani a párt jövőbeli politikai dominanciáját” – áll a jelentésben.
„A történelem azonban azt mutatja, hogy ez a stratégia romláshoz vezet. Ha háttérbe szorulnak az egyetemes értékek és a nemzetközi jog, akkor a világ ügyeit a nyers erő kormányozza” – írták. Ez háborúkat és pusztulást vetít előre. „A ma még külföldi diktátorokat csodáló nacionalisták holnap arra ébredhetnek, hogy ugyanezek a vezetők leigázzák országaikat.Vagy ami még rosszabb: a nagyhatalmak csizmái alatt végzik egy szabályok nélküli versenyben” – tették hozzá.
