Hamiskás nevüknek megfelelően a „bölcsek tanácsának” nevezett néppárti trió igazi „bölcs” javaslatra készül a Fidesz néppárti tagságát illetően. Mint az okos lány, aki jött is, meg nem is, hozott is, meg nem is. Noha Orbánról és ún. pártjáról egyértelmű, hogy Magyarországon felszámolta a jogállamiságot, az uniós értékeket Soros-bérenc és migrációpárti elveknek hazudja, a „bölcsek” nem mondják ki egyértelműen, hogy Orbánnak mindenképp mennie kell, hiszen ezért „bölcsek”, hogy semmi egyenes mondat a szájukat ne hagyja el. Viszont nem tagadhatják a részleteket, és javasolniuk kell biozonyos feltételeket, melyek Orbánnak mindenképpen megalázóak lehetnek (neki minden megalázó, a legkisebb kritika is).
Ezért nem kizárt, hogy Orbán a szélsőjobb és a Néppárt két széke közül a konzervatívnak nevezett soft szélsőjobboldal, az ECR nevű konzervatív frakcióval esne a pad alá, ahol a lengyel keresztényfasiszták adják a többséget. Ezek a nyíltan fasiszta ID (Identitás és Demokrácia) frakcióhoz képest, amelyben Orbánnak olyan fassizta elvbarátai vannak, mint a francia Nemzeti Tömörülés, az olasz Liga, az osztrák Szabadságpárt és a német AfD, az ECR kevésbé markáns és radikális pártokból áll. A lengyel PiS mellett az Olasz Testvériség, a cseh ODS (az egykori cseh elnök, Václav Klaus alapította párt), a spanyol Vox, a szlovák SaS (Szabadság és Szolidaritás), a Svéd Demokraták és a holland Fórum a Demokráciáért (FvD) párt tartozik. Ezek bevándorlásellenes és EU-ellenes pártok, mérsékeltebben fasiszták.
Ha Orbán rossz ajánlatot kap a Néppárttól, amivel gyakorlatilag távozásra kényszerítik, akkor a lengyel fasistzák vezette ECR konzervatív frakcióba távozna, ahol a Fidesz a lengyelek után a második legerősebb párt lenne, így Orbán befolyása jobban érvényesülne a frakción belül. Nyilván ide ejtőernyőztetnék a V4 formációt, a posztkommunista kelet-európai tömböt, és Orbán elkezdene dolgozni azon, hogy a nyíltan szélsőjobboldali ID frakció – vagy annak néhány fontos pártja) olvadjon be. A célja az, hogy a Néppártnak hozzon létre ellenfelet és alternatívát, erősítve azt a hazugságot, hogy az Európai Néppárt nem keresztény és nem jobboldali párt, hanem átvették benne a hatalmat Soros György ügynökei és a bevándorláspártiak.
Mindez hazugság, mert a két formáció közötti különbség a liberális demokratikus jogállam és az illiberális keresztényfasiszta diktatúrák ideológiája között húzódik, de Orbán célja az, hogy egyesítse a Néppárton kívül álló szélsőjobbot, és a Néppárt európai vezető helyébe lépjen. Ezért tárgyalt Varsóban a lengyel PiS vezetőivel, hogy előkészítse és egyeztesse az esetleges csatlakozását, és a közös elképzeléseket. A lengyel keresztényfasisztákkal való szövetséget erősíti, hogy a PiS legnagyobb lengyel ellenfele, Donald Tusk lett a Néppárt elnöke, amit Orbán az ostobaságával kierőszakolt felfüggesztése miatt nem tudott megakadályozni. Így viszont Tusk, mint közös ellenség, lendületet adhat Orbánnak a távozáshoz.
Azt nehéz megjósolni, mennyi esélye van Orbánnak egyesítenie az európai szélsőjobboldali pártokat és kikiáltani őket az igazi jobboldalnak, de pillanatnyilag az mindenképp öröm lenne, ha a Néppártból távozni kényszerül, és átül a jelentéktelen, törpe konzervatív ERC-be. Ez mindenképpen tisztítaná az európai politikai térképet, Orbán végre odakerül, ahova való, és nem fertőz a legitim demokratikus pártok között. Ha összeborul a konzervatívok mellett az olasz, a német, az osztrák és a francia fasisztákkal is, akkor legalább tudni lehet végre a nagy pávatáncosról, hogy egy antiszemita, antidemokratikus fasiszta. Ha távozik, a demokratikus pártok (köztük a Néppárt is) nyíltabban harcolhatnak a fasiszták, a populista illiberális szörnyetegek ellen, mert nem közöttük ül a legnagyobb.
