Szijjártó keménykedése akkor lenne hiteles, ha külügyminiszterként saját álláspontja lenne, amit tűzön-vízen át érvényesít, és ha ezt nem engedik, akkor lemond és távozik. Erről azonban nincs szó, Szijjártó olyan, mint egy puli kutya, akit Orbán küldözget, vicsorít, és amikor rászól a gazdája, akkor visszaszalad és nyalogatja az ellenség kezét. Ezért csak egy súlytalan paprikajancsi, akiből soha nem lesz legenda, mint a nagy amerikai és nyugati külügyminiszterekből. Szijjártó csak egy ostoba pojáca, aki naponta égeti magát, és Orbán aljasságait közvetíti.
Mivel az EU újabb támogatásokat kíván adni Ukrajnának, amit a Kreml parancsa szerint Magyarországnak blokkolnia kell, amíg csak lehet, Szijjártó bejelentette, hogy „a kormány sem az ukrajnai fegyverszállítás finanszírozására szánt, s eddig is blokkolt 500 millió euró, sem az újabb javaslat szerinti 20 milliárd euró kapcsán nem hajlandó semmifajta tárgyalásra, amíg Kijev le nem veszi az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról”. Mindezt az EU-s külügyi tanács ülésének szünetében mondta a sajtónak, azt nem lehet tudni, hogy az ülésen mit mondott.
Ez az OTP-ügy egy nevetséges ürügy, éppen olyan, mint amikor a svéd NATO-csatlakozást akadályozták arra hivatkozva, hogy megsértődtek a svéd politikusok nyilatkozatai miatt. Szijjártó akkor is erősködött, aztán amikor Orbán és az ő a feje fölött a nagyok egy fél nap alatt megegyeztek a törökökkel, és ott maradtak a csupasz hátsóval egyedül, akkor úgy tettek, mintha mi sem örttént volna. A kekeckedő és szívóskodó, nagypofájú Szijjártó bejelentette, hogy már csak „technikai” kérdés a ratifikáció. Simán szemen köpte önmagát. Ilyen egy univerzális seggfej, aki egy nagy nulla.
Szijjártó azzal erősködik most, hogy az Európai Békekeretből eddig 5,6 milliárd eurót fordítottak a fegyverszállítások finanszírozására, és most újabb 500 millió eurót kívánnak jóváhagyni, „de a magyar kormány ehhez nem járul hozzá”. Egyrészt a „magyar kormánynak” semmi köze az OTP-hez, ami egy magáncég. A magyar kormánynak legfeljebb abban a tekintetben van felelőssége, hogy nem igyekezett az OTP-t meggyőzni arról, hogy a többi nyugati céghez hasonlóan távozzon az orosz piacról és ne legyen a háború nemzetközi szponzora. De az Orbán-rezsim ebben támogatja.
Ez azt is jelenti, hogy a nagy békeszólamok közepette (miután a magyar rezsim nevére veszi az OTP-t és kiáll az orosz biznisz mellett), Magyarország közvetve az OTP révén is az orosz háború egyik finanszírozója. Ez szinte semmi ahhoz képest, hogy az orosz kőolaj- és földgáz vásárlásával, amit a magyarokon kívül mindenki ki tudott váltani Európában, s ez Magyarországnak sem jelentene problémát, Magyarország közvetlenül is a háború nemzetközi finanszírozója. Ezért az OTP-t nem levenni kellene az ukrán listáról, hanem a magyar államot is feltenni mellé.
Ettől függetlenül mindez csupán arcoskodás, szemétkedés, az oroszok segítése, amihez csak ürügy az OTP-re való hivatkozás. Mert ha az EU bekeményít, Orbánt megcsapja a kirúgás szele, akkor a nagy pávatáncos pördül egyet, és OTP ide, OTP oda, csendben szó nélkül megszavazza ezt is. Ahogy az összes szankciót is eminens módjára megszavazta, s oda-vissza kinyalta az összes brüsszeli segget, a magyar jellem és a magyar nép legnagyobb dicsőségére. Miközben Orbánnak és Szijjártónak is ott fityeg a mellén a nagy orosz kitüntetés, mint a szovjet háborús veteránoknak.
A NER a világ pöcegödre.