A Gépnarancs eligazította a NER nyugdíjasait élet és halál kérdéseiben.
„Elhunytként kezelt egy 81 éves debreceni nénit az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság, aki ezért nem kapott nyugdíjat. Amint azt az idős asszony az RTL Klub Híradójában elmondta, nagyon megviselte, hogy halottnak nyilvánították.
Van olyan, hogy az ember nem tudja magáról, hogy meghalt. Azt hiszi, hogy még él, de ez nem így van. Azt hogy él-e valaki, azt nem az illető dönti el.
A legtöbb ember ugyanis nem szakértő ebben a témában, Más munkakörben dolgozott, nem halottakkal kapcsolatos dolgokkal foglalkozott életében.
Mondjuk, majdnem mindenki látott már halottat, így másokról nagy valószínűséggel meg tudja állapítani, hogy élnek-e, avagy sem. De olyan emberről még nem hallottunk, aki saját magát látta volna holtan.
Könnyű az ilyet belátni, nem kell ugrálni, pöffeszkedni, verni a mellünket, hogy én még élek! Bízzuk az ilyet szakemberre. Higgyük el, hogy a nyugdíjfolyósító igazgatóságnál nem nyeretlen kétévesek ülnek, nem ma jöttek le a falvédőről, láttak ők már karón varjút. Ne vitatkozzunk velük, mert a végén még beperelnek és megbüntetnek, amiért kételkedtünk a szakértelmükben.
Általában sem jó kételkedni, mert az nem vezet sehova. A kételkedőkből legföljebb neves feltalálók lesznek, akik felfedezik a rák ellenszerét, embert juttatnak el a Marsra, esetleg jeles gondolkodók, akik választ találnak az élet és a halál nagy kérdéseire, de a nyugdíjfolyósítónál biztosan nem kapnának állást.
Azért vannak a nálunk okosabbak, akiknek ez a tanult szakmájuk, hogy megmondják, mi van. Mikor kell metszeni, hogyan kell az igét ragozni, miként kell egymásra rakni a téglákat, hogy ne dőljön össze a fal.
Tessék csak szépen rábízni a nyugdíjfolyósítókra, hogy élünk-e még, vagy már meg lettünk halva.
Utóbbi esetben ne követeljük a nyugdíjunkat, mert az csalás. Halott embernek nem jár nyugdíj. Ne tévesszük meg a hatóságot, ne tegyünk úgy, mintha élnénk. Ha szabad javasolnunk: vita esetén haljunk meg magunktól, így elejét vehetjük a további kellemetlenségeknek.”
Forrás: Gépnarancs
